ECOPOLIS 2008 Nemzetközi Nyári Egyetem és Workshop Százhalombatta, 2008. augusztus 11-14.

1. ECOPOLIS 2008 Nemzetközi Nyári Egyetem és Workshop Százhalombatta, 2008. augusztus 11-14. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATOK (SKV) szerepe és jelentősége a gazdaságfejlesztésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docensSzent István Egyetem, Biomassza Gazdaságtani Kutatócsoport, Gödöllő

2. Bevezetés A fejlett gazdaságú országokban, az 1960-as években döbbentek rá arra, hogy a korlátlan ipari fejlődésért az emberiségnek súlyos árat kell fizetnie. A fejletlen gazdaságú országokban a fejlődés most érte el a kritikus szintet (India, Kína, Brazília stb.)

3. Irányított fejlődés Hazánkban (EU) megengedhetetlen az, hogy a környezetvédelem ne integrálódjon, követelményei, szempontjai ne épüljenek be, ezen fejlesztési programokba. Jellemző fejlődési, fejlesztési hibákat figyelhetünk meg az új EU tagországok esetében (hulladékgazdálkodás, útfejlesztés). Az ázsiai országokban, az erőltetett fejlesztések okozta környezeti katasztrófák nagyon demonstratívak, és jól tükrözik a bekövetkezett gazdasági kudarcokat is.

4. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATOK (SKV) SZEREPE A stratégiai környezeti vizsgálat nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik, ahol a terv elfogadása, vagy el nem fogadása a tét, hanem átfogó fejlesztési koncepció vizsgálata során, nagyobb volumenű fejlesztési programoknál, területi és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő tervezéseknél. Térségi, megyei, regionális, interregionális vagy magasabb tervezési szinten hangolhatja össze gazdasági szempontokat a társadalom fenntartható fejlesztésének értékrendszerével.

5. Az SKV hatása Az SKV hatást képes kifejteni arra, hogy • A környezeti szempontok áthassák a döntéseket. • Intézményi harmónia és integráció jöhessen létre különböző ágazatok között. • A környezeti ártalmak megelőzhetők legyenek, a méltányosság és nyilvánosság részvételi szempontjai megfelelően érvényesüljenek.

6. SKV köteles szektorok Az alábbi területekre készülő tervek és programok esetében határozták meg kötelező jelleggel stratégiai környezeti hatásvizsgálat elvégzését: • a mezőgazdaság, • az erdészet, • a halászat, • az energia, • az ipar, • a közlekedés és szállítás, • a hulladékgazdálkodás, • a vízgazdálkodás, • a telekommunikáció, • a turizmus, • a település- és vidékfejlesztés, • a területrendezés

7. STRATÉGIA Regionális fejlesztési program projektjeinek meghatározása Előzetes vizsgálat Részletes elemzés Környezeti elemzés Erőforrás elemzés STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Gazdasági elemzés PROGRAM MEGVALÓSÍTÁS MONITORINGOZÁS - VISSZACSATOLÁS Hatásvizs-gálat Az SKV kapcsolati rendszere

8. Elérhető eredmény A SKV tulajdonképpen azokat a projekthatásokatpróbálja meg összegezni, főként a regionális tervezések, fejlesztések során, amelyeket az alapvető gazdasági kalkulációk elkészítésekor nem, vagy csak alig vesznek figyelembe. Az SKV-vel feltárt, a legtöbb esetben, költségben vagy elmaradó haszonban ki nem fejezett változásokat tehát az SKV módszertanon belül is célszerű monetárisan kifejezni, mert a döntéshozatali mechanizmusokba így egyértelműen és mértékadóan figyelembe vehetők lesznek. Ezekkel a kiegészítésekkel tehát az SKV a jövőben megfelelő alapot adhat a fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő gazdasági döntések meghozatalához, melyek össztársadalmi szinten is jóléti maximumok elérését célozhatják meg.

9. Következtetés A Stratégiai Környezet Vizsgálat legnagyobb érdeme lehet, hogy a regionális szintű tervek, programok esetében - a tényleges környezeti hatások olyan nagyszámú hatásviselőt és olyan nagy területet érintenek - az előzetes elemzések célja nem csak a változások mértékének egy-egy helyre, vagy hatásviselőre vonatkozó becslése, hanem sokkal inkább a változások irányának egy-egy régióra vagy országrészre való kivetítése és elemzése. Ezen tényezők ismeretében végrehajtott fejlesztések ugyanakkor sokkal jobban beágyazódnak a szűkebb és tágabb értelemben vett lokális gazdasági környezetbe, valamint a piacba!

10. Összefoglalás Ezen vizsgálati módszer alkalmazásával jól bizonyítható, hogy a társadalmilag és gazdaságilag optimális szennyezési szintek kialakulása, kialakítása nem lehetetlen feladat a regionális tervezési folyamatok vonatkozásában. A tervezési aspektussal elérhető továbbá, hogy környezetvédelmi kérdések a tervezés folyamatában ne legyenek sem alulbecsülve, sem túldimenzionálva, azaz ne keletkezhessen olyan társadalmi károk, illetve gazdasági előnyök, amelyek a környezeti elemek túlhasználatából, vagy egyszerűen alulértékeléséből származnak.

11. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! www.fogarassy.hu