TARTALOM: a gyártási folyamat tervezésének lépései (2-4.dia) aggregált tervezés (5-34.dia)

1. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • TARTALOM: • a gyártási folyamat tervezésének lépései (2-4.dia) • aggregált tervezés (5-34.dia) • termelési főterv MPS (35-38.dia) • anyagszükséglet tervezés MRP (39-64.dia) • az MRP ütemezési kérdései (65-.dia)

2. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A gyártási folyamat tervezésének lépései A teljes termeléstervezési folyamat a következőképpen áll össze: 1, kereslet előrejelzés 2, összesített (aggregált) termelési terv készítés 3, termelési vezérprogram készítés (MPS) 4, anyagszükséglet-számítás (MRP) 5, határidő- és kapacitás tervezés (CRP) 6, beszerzési tételek meghatározása.

3. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

4. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A tervezés információi két forrásból származnak: egyrészt az előrejelzés adataiból, másrészt a már feladott rendelésekből.

5. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • Kereslet előrejelzés • A tervezés alapját minden esetben a keresleti előrejelzések kell • hogy adják. Néhány vállalatnál a vevők gyakran egy évre előre • leadják a rendeléseiket a hosszú lead time (átfutási idő) vagy a • gyakori késedelmes szállítások miatt. Ebben az esetben az • előrejelzés könnyű, hiszen a vállalatnak az aktuális • megrendelések kielégítésére kell törekednie. • A legtöbb vállalat azonban nem ilyen szerencsés, az ő • sikerük a kereslet előrejelzésének pontosságán múlik. Az • előrejelzés időtávja lehet hosszú (2-20 év), általában épületek és • kapacitások hosszú távú tervezéséhez veszik igénybe (új • gyárépület, raktár építése, új gépsor vásárlása). 9 és 18 hónap • közötti tervek az összesített (aggregált) tervek készítéséhez • szükséges, míg a rövid, pár hónapos előrejelzések már az • ütemezés utolsó lépéseit a feladatkiosztást és gyártási sorrend • választást befolyásolják.

6. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • Az aggregált tervezés • Az aggregált tervezés lényege, hogy az értékesítési • lehetőségeket össze kell hangolni a rendelkezésre álló • erőforrásokkal. • A termékek keresletét sokféle hatás befolyásolja, melyek a • kereslet ingadozását okozzák. • Az aggregált tervezésben ezért arra keressük a választ, hogy • hogyan igazítsuk hozzá a kapacitásainkat (munkaerő, gép, berendezés) az ingadozó kereslethez. • Az aggregáltság azt jelenti, hogy nem egyedi végtermékekre tervezünk, hanem termékcsoportokra. A termékcsoport alatt olyan egyedi végtermékek összességét értjük, amelyek termeléséhez ugyanolyan alapanyagokat, alkatrészeket, félkésztermékeket használunk fel.

7. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA Az aggregált tervezés során a vállalkozás erőforrásait (munkaerő, gépek, berendezések) úgy próbáljuk elosztani a gyártandó termékek és a nyújtandó szolgáltatások között, hogy biztosítsuk a kereslet-előrejelzésben szereplő mennyiség előállítását a legkisebb költséggel. Az aggregált tervezésben fontos kérdés, hogy a tervezés milyen időhorizontot fogjon át. A gyakorlatban ez az időszak 3 hónap és 1 év között változik.

8. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA Az összesített tervezés egyik legfontosabb célja, hogy kiküszöbölje a mindennapi tervezés szűklátókörűségét. Ha a vállalat a mindennapi tervezés alapján dolgozna kizárólag, előfordulhatna, hogy egyszerre kevés anyagot rendel a beszállítótól, vagy elbocsátana munkásokat, miközben pár hét múlva újra rendelni kellene, vagy új munkásokat kellene felvenni. Hosszabb távú tervezéssel ezek az egyenetlenségek költséghatékony módon kezelhetőek. Az összesített tervezés „összesített” egységekkel történik. Nem vesszük figyelembe, hogy hányféle terméket gyártunk.

9. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • A kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodásra alapvetően két stratégia lehetséges: • 1. A kibocsátási szint követi a keresletet. (MIK) • a) A foglalkoztatási szint változtatása. A munkaerő-felhasználás átmenetileg idénymunkával, alkalmi foglalkoztatással változtatható. Az állandó foglalkoztatottak munkaideje túlóra, pótműszak bevezetésével növelhető. • b) A kooperációval, alvállalkozók beléptetésével is változtatható a kibocsátási szint. Ezeket a kapcsolatokat szerződéses formában meghatározott időszakra lehet beléptetni, akár egy adott végtermék gyártására, akár az alkatrészgyártásra. • 2. A termelés egyenletes ütemének fenntartása( MÁT) mellett rengeteg gazdaságossági érv szólhat. (például kapacitások egyenletesebb terhelése, többletmunka költségének elkerülése stb.). A kereslet növekedésére ilyenkor a készletek segítségével készülhet fel a vállalat, azaz amikor a kereslet alacsony, a kibocsátott mennyiséget továbbra is magasabb szinten tartjuk, a keletkező készleteket pedig arra használjuk, hogy amikor a kereslet meghaladja a kibocsátást, akkor ebből teljesítjük a fogyasztói igényeket.

10. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • 1. mintapélda az aggregált tervezésre:

11. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA Az aggregált tervezés logikája egy példán keresztül: A vállalat különböző magvak kombinációjából bio élelmiszert gyárt, amely iránti igényt a következő időszakokra az alábbi táblázat tartalmazza: Időszak (hónap) 1 2 3 4 5 Igény (kg) 700  900 1500 600 800 Tervezett zárókészlet (kg) 200  300  200  400 200 Az esetlegesen még befutó igények kielégítésére minden időszakra zárókészletet is terveznek, ami az utolsó sorban látható. Az első időszak nyitókészlete 300 kg. Az egyes időszakok azonos hosszúságúak. Amint az adatokból látható, a tervezésnek ezen a szintjén nem teszünk különbséget az egyes termékek között, a hasonlókat összevonjuk (aggregáljuk). Az aggregált tervezés célja az, hogy az igényeket és a lehetőségeket (kapacitás) összhangba hozzuk. Ekkor még lehet mód a rendelés befolyásolására.

12. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA Feladat: termelési tervet kell készíteni az adatok alapján. Az igények és lehetőségek összhangba hozásakor két alapstratégiát követhetünk: - a termelés mindig pontosan követi az igényt és a tervezett zárókészletet (MIK: minimális készlet stratégiája), - állandó ütemben termelünk (MÁT: minimális állandó termelés stratégiája).

13. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • A minimális készlet (MIK) stratégiája: • Az első hónapban az igény: 700 kg. Az előrejelzési bizonytalanság miatt tervezünk még 200 kg zárókészletet. Az előző időszakról rendelkezésre áll 300 kg nyitókészlet, ennyivel kevesebbet kell gyártani. A havi gyártási igény tehát: • 700 kg + 200 kg - 300 kg = 600 kg. Ekkor pontosan 200 kg lesz a záró- (egyben a 2. időszaki nyitó-) készlet. • 2. A második hónapban az igény: 900 kg. Az előrejelzési bizonytalanság miatt tervezünk még 300 kg zárókészletet. Az előző időszakról rendelkezésre áll 200 kg nyitókészlet, ennyivel kevesebbet kell gyártani. A havi gyártási igény tehát: • 900 kg + 300 kg - 200 kg = 1000 kg. • 3. A harmadik hónapban az igény: 1500 kg. Az előrejelzési bizonytalanság miatt tervezünk még 200 kg zárókészletet. Az előző időszakról rendelkezésre áll 300 kg nyitókészlet, ennyivel kevesebbet kell gyártani. A havi gyártási igény tehát: • 1500 kg + 200 kg - 300 kg = 1400 kg.

14. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A számolást hasonlóan kell végigvinni a többi időszakra. A kapott eredmény: Időszak (hónap) 1 2 3 4 5 Igény (kg) 700 900 1500 600 800 Terv MIK szerint (kg) 600 1000 1400 800 600

15. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • A minimális állandó ütemű termelés (MÁT) stratégiája: • Többféle, havi állandó ütemű terv lehetséges. Ezek közül nem megengedett az, amelyik nem elégíti ki az igényt. Olyat sem akarunk, amelyik felesleges készlettel jár. Keressük tehát a minimális állandó ütemű termelést (MÁT) • Ennél nem tudunk olyan egyszerűen eljárni, mint MIK esetén. Nem egyes időszakokra, hanem mindig a kiindulási és az aktuális időszak közötti teljes intervallumra tervezünk. • Az első hónapban az igény: 700 kg. Az előrejelzési bizonytalanság miatt tervezünk még 200 kg zárókészletet. Az előző időszakról rendelkezésre áll 300 kg nyitókészlet, ennyivel kevesebbet kell gyártani. A havi gyártási igény tehát: 700 kg + 200 kg - 300 kg = 600 kg. Ekkor pontosan 200 kg lesz a záró- (egyben a 2. időszaki nyitó-) készlet. Nem biztos azonban, hogy ez a 600 kg/hónap gyártási ütem lesz a végeredmény. Az csak a számolások végén fog kiderülni, hogy ez nem túl kevés-e. (Az igényeket tekintve egyébként biztos, hogy kevés.) • 2. A második hónapban az igény: 900 kg. Az előrejelzési bizonytalanság miatt tervezünk még 300 kg zárókészletet. Tekintettel azonban arra, hogy az első időszaki 600 kg/hó nem tekinthető végleges megoldásnak, nem tudjuk, hogy mennyi lesz az első időszaki gyártás. Ezért a második lépésben nem a második, hanem az első két időszakra tervezünk. Az első két időszaki igény 700 kg + 900 kg = 1600 kg. Az első időszak elejéről rendelkezésre áll 300 kg nyitókészlet, ennyivel kevesebbet kell gyártani.

16. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A havi gyártási igény tehát: 1600 kg + 300 kg - 300 kg = 1600 kg. Az átlagos havi gyártási ütem tehát 1600 kg/2 hónap = 800 kg/hónap. (Valóban kevés lenne a 600 kg/hónap ütem.) 3. A harmadik hónapban az igény: 1500 kg. Az előrejelzési bizonytalanság miatt tervezünk még 200 kg zárókészletet. Tekintettel azonban arra, hogy az első két időszaki 800 kg/hó nem tekinthető végleges megoldásnak, nem tudjuk, hogy mennyi lesz az első két időszaki gyártás. Ezért a harmadik lépésben az első három időszakra tervezünk. Az első három időszaki igény 700 kg + 900 kg + 1500 kg = 3100 kg. Az első időszak elejéről rendelkezésre áll 300 kg nyitókészlet, ennyivel kevesebbet kell gyártani. A havi gyártási igény tehát: 3100 kg + 200 kg - 300 kg = 3000 kg. Az átlagos havi gyártási ütem tehát 3000 kg/3 hónap = 1000 kg/hónap.

17. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A szükséges számítások táblázatosan összefoglalva: (nyitókészlet: 300 db) Idő- Igény Tervezett Halmozott MÁT szak zárókészlet igény 1 700 200 700 600 2 900 300 1600 800 3 1500 200 3100 1000 4 600 400 3700 950 5 800 200 4500 880 Ezek közül a legnagyobb értéket választjuk, hiszen annál nem sérül a halmozott szükséglet kielégítése, a MÁT havi üteme tehát 1000 kg/hónap.

18. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • 2. mintapélda az aggregált tervezésre:

19. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

20. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

21. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA MIK (minimális készlet stratégia)

22. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

23. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA MÁT (minimális állandó ütemű termelés stratégia)

24. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

25. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • 3. mintapélda az aggregált tervezésre:

26. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

27. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

28. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

29. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

30. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

31. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

32. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

33. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

34. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

35. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A termelési vezérprogram (MPS) létrehozása A termelési vezérprogram (a hazai gyakorlatban operatív tervnek, gyártási programnak nevezik) az aggregált terv konkrét specifikált végtermékekre történő lebontása. Az aggregált tervnél sokkal részletesebb időbontásban határozza meg a kibocsátás szintjét. Például egy villamosmotor-gyártó cég január havi aggregált terve 50 motort tartalmaz, a vezérprogram pedig motorfajták szerint részletezi a konkrét januári gyártási programot. A vezérprogram alapján lehet az anyag- (MRP) és kapacitásszükségletet (CRP) meghatározni. A rendelésre gyártó rendszerekben, mint a japán eredetű Just in Time rendszer, az értékesítési terv és a vezérprogram azonos, azaz a termelést a vevői rendelések vezérlik.

36. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A gyártási program tervezésekor (MPS)kell meghatározni az elkészítendő termékeketfajta, mennyiség és időpont szerint. A terméket felvevő piac előrelátható igényét kell figyelembe venni, ami származhat tényleges megrendelésből vagy prognosztizált igényekből.

37. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A főterv a gyártás utolsó lépésének, a termékek elkészülésének ütemezése,gyártási program, ami figyelembe veszi a gyártási kapacitásokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékeket előbb legyárt, mint a piac kéri, másokat esetleg nem is gyárt, hiába volna rá piaci igény. Minthogy a főterv az, ami alapján meghatározzuk a beépülő termékek iránti igényeket,- a gyártási és beszerzési feladatokat, - ezért a főtervben azoknak a termékkódoknak, cikkszámoknak kell szerepelniük, amelyekhez darabjegyzékek, művelettervek állnak rendelkezésünkre.

38. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • A főterv (MPS) készítés három fő forrása: • a piaci igények (az előrejelzések és a vevői megrendelések mutatják), • az aggregált termelési terv (a főterv ennek adatait bontja szét termékekre.) • a nagyvonalú kapacitás terv (A nagyvonalú kapacitástervezésnek az a szerepe, hogy elemezze a főtervet abból a szempontból, hogy nincs-e potenciális szűk keresztmetszet a gyártásban, ami miatt változtatni kellene az ütemezésen.)

39. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA anyagszükséglet tervezés MRP

40. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

41. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA ERP (Enterprise Resource Planning: vállalati erőforrások tervezése) Integrált vállalati információs rendszer, mely a cég összes lényeges folyamatát modellezi és támogatja. Alapja a vállalati adatbázis. Hazánkba a multik hozták be őket.

42. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A rendszer "magja" az MRP I. a vállalati készletgazdálkodásból jól ismert mozaikszó (Material Requirement Planning: anyagszükséglet tervezés). A következő réteg az MRP II.(Manufacturing Resources Planning: gyártási erőforrás tervezése), amely az anyagon kívül egyéb erőforrások tervezésére is alkalmas, mint például a munkaerő, gépek, berendezések. Fontos észrevenni, hogy a pénzügyi erőforrásokra nem terjed ki a tervezés feladata. Az ERP kibővült a pénzügyi és számviteli, a humánmenedzsment, a bérszámfejtés, a karbantartás funkciókkal. Lényegében tehát az összes logisztikai feladat és folyamat a rendszer felügyelete alá került.

43. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA MRP I = anyagszükséglet-tervezés. MRP II= MRP I + munkaerő, gép, berendezés kapacitás tervezés ERP= MRP II + pénzügy és számvitel, humánmenedzsment, bérszámfejtés tervezés MPS (Master Production Scheduling) = gyártási program tervezés (vezérterv) MRP (Material Requirements Planning) = anyagszükséglet-tervezés és ütemezés CRP (Capacity Requirements Planning) = határidő- és kapacitástervezés

44. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA Független keresletű termék: azok a termékek, részegységek, amelyeket önállóan is értékesít a vállalat.(végtermék) Függő keresletű termékek: pl. a végtermékbe beépülő alkatrészek, részegységek, alapanyagok. (keresletük a gyártandó végtermék mennyiségétől függ) Azokat a rendszereket, ahol a függő keresletű termékeket a független keresletű termékek iránti igényből levezetve határozzuk meg, nevezzük MRP rendszernek! A tervezéssel elérhető, hogy az egyes gyártási fázisok előre meghatározott időben kezdődjenek el és fejeződjenek be, így a bejövő anyagokat a gyártási folyamathoz lehet igazítani (csökken a készletszint).

45. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA • MRP – ANYAGSZÜKSÉGLET TERVEZÉS: • Mikor, mi és mennyi szükséges a termeléshez. • Az anyagszükséglet tervezéséhez a következőkre van szükség: • 1.Termelési vezérprogram (MPS): • - rövid időtávra (napi,heti) meghatározza az egyes termékekből gyártandó és • beszerezendő mennyiségeket. • - Ennek alapján lehet az anyag-és kapacitásszükségletet meghatározni. • - Minden további ütemezésnek ez az alapja. • Az aggregált tervből származtatható.

46. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA 1.Gyártmányfa és gozinto-gráf: - A vezérprogramban szereplő terméket a beépülő anyagok szerint bontja és rajz segítségével ábrázolja. - Meghatározza,hogy egy darab végtermékhez milyen anyagok, mekkora mennyiségben szükségesek. - Minden szükséges anyagot tartalmaz, piramis szerűen épül fel. - Tartalmazza a beépülési szinteket és a beépülési sorrendet.

47. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA Gyártmányfa: Megmutatja a végtermék szerkezetét és az egyes alkotórészek előállításához szükséges időt.

48. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA A gyártmányfa jól áttekinthető formája a termékek ábrázolásának, de a redundancia (ugyanazon elemek többszöri ábrázolása) miatt az informatikai kezelésük nem a leghatékonyabb. Kompaktabb ábrázolást tesz lehetővé az ún. gozinto-gráf, melynek eredete egy szójátékból ered („the part that goes into her”). A nyilak pontosan ugyanazt jelentik, mint az előbb, de itt minden egyes alkatrész csak egyszer van feltüntetve. Így ugyan az áttekinthetőség romlik, de sok hibát kiküszöbölhetünk általa. Ha valamely részegységben az összetevőket megváltoztatjuk, pl. termékfejlesztés során, akkor ezt csak egyszer kell megtenni. Hagyományos összeállítási fa alkalmazása esetén az összes terméken illetve részegységen végig kell menni, és a módosítást minden olyan helyen végrehajtani, ahol az érintett (módosított) alkatrész előfordul.

49. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA

50. 3. TERMELÉSI LOGISZTIKA 2. Anyagjegyzék (Bill Of Material, BOM): A gyártmányfák az ipari gyakorlatban leggyakrabban darabjegyzék formájában állnak rendelkezésünkre. Ide tartoznak a receptúrák a vegyiparban, anyaglisták az építőiparban, összetevők a textiliparban stb. Az előző ábrákon látható termékek darabjegyzékét látjuk a következő ábrán.