1 / 43

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei. Levelező képzés

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei. Levelező képzés. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete. Különbségek a kis – és nagyvállalatok pénzügyei és finanszírozása között. Belsőfinanszírozás. Külső adósságjellegű nem intézményes finanszírozás.

Download Presentation

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei. Levelező képzés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei. Levelező képzés Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete. Különbségek a kis – és nagyvállalatok pénzügyei és finanszírozása között. Belsőfinanszírozás. Külső adósságjellegű nem intézményes finanszírozás. Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás, banki szolgáltatások (I.) 2. Előadás 2014.10.03 dr.Béza Dániel

  2. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • A kis – és középvállalkozások, az alábbi szempontok szerint viszonylag homogén, de egymástól határozottan elkülönülő stratégiai típusba sorolhatók: • Növekedési célok • Innovációs attitűd • Kockázatvállalási hajlandóság • Szervezetfejlesztés és irányítás • Finanszírozási szokások dr.Béza Dániel

  3. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • A fentiek alapján két stratégiai típust különböztethetünk meg: • „Életforma” stratégia: a kkv-k döntő többsége (97%) olyan stratégiát folytat, amelynek célja a szűk tulajdonosi körből álló csoport, sokszor család mindennapi megélhetésének biztosítása (Életforma vállalkozók) • „Önmegvalósító” stratégia: a kkv-k nagyon szűk köre (kevesebb mint 3%-uk) stratégiája az alapítók önmegvalósítási céljainak elérésére törekszik (Önmegvalósító vállalkozók) dr.Béza Dániel

  4. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • Az életforma vállalkozások stratégiája: • Tulajdonosi kör, az alapítók motivációja • Saját szaktudásukat és munkaerejüket hasznosítják, a saját és családjuk megélhetése érdekében. Motivációk: függetlenség érzése, közvetlen sikerélmény, magasabb jövedelem ígérete, teljesítményfüggő jövedelem, vállalkozási kényszer. • Tevékenységi kör: • Alacsony finanszírozási igény • Az alapító tulajdonos szakértelmén alapul • Lokálisan azonosítható keresletet elégít ki dr.Béza Dániel

  5. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • Versenyhelyzet alkupozíció • Könnyen jelennek meg új versenytársak (mert nem tőke intenzív) • Gyenge alkuerővel rendelkezik minden gazdasági szereplővel szemben • Stratégiai cél: • Legfőbb célja az életben maradás, a személyes egzisztencia fenntartásához szükséges jövedelmek megteremtése. • Függetlenség megőrzése • A kockázattal járó növekedést inkább elkerülik dr.Béza Dániel

  6. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • Irányítási struktúra • Nincs tagolt szervezetük • Általában a tulajdonos vállalkozó a cég ügyvezetője • A pénzügyek irányítását nem adja ki a kezéből • A legtöbb életforma vállalkozás léte, néhány kulcsembertől függ • Az „életforma vállalkozások pénzügyi sajátosságai. Erről a későbbiekben részletesen lesz szó dr.Béza Dániel

  7. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • Az „önmegvalósító” vállalkozás stratégiája: • Tulajdonosi kör és motiváció: • Az alapítók olyan magánszemélyek, akik meglévő magas szintű tudásukat és tapasztalataikat saját vállalkozásukban kívánják hasznosítani, szakmai ambícióik, önmegvalósítási törekvéseik kielégítése céljából. • Az alapító magánszemélyek mellett megjelennek olyan magán – vagy intézményi pénzügyi befektetők, akik bíznak a társaság sikerében és naggyá válásában ezért komoly tőkét készek az induló cégbe fektetni. dr.Béza Dániel

  8. Kis és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete • Tulajdonosi kör és motiváció: • Az alapító magánszemélyek megfelelő egzisztenciális háttérrel rendelkeznek, akik vezetői, kutatói vagy oktatói pozíciójuk feladását választják a vállalkozás megvalósítása érdekében • A vállalkozás számukra a szakmai beteljesülés eszköze. Ez a legfőbb motivációs erő. dr.Béza Dániel

  9. Az önmegvalósító vállalkozás • Tevékenységi kör és versenyhelyzet. • Az önmegvalósító vállalkozások bármely ágazatban megjelenhetnek, közös jellemzőjük, hogy innováción alapulnak. • Innovatív helyettesítő termékkel jelennek meg • Teljesen új termékkel, megoldással állnak elő • Hatékonyabbá teszik más vállalkozások üzleti folyamatait (IT) • Közvetlen versenytárs az életciklus elején nem létezik • Stratégiai cél: • Az önmegvalósító vállalkozás fő célja a gyors növekedés, az innovációban rejlő lehetőségek globális kiaknázása • Tudatosan olyan stratégiát folytatnak, hogy fölkeltsék egy szakmai befektető érdeklődését • Globális keretekben és globális piacokban gondolkodnak dr.Béza Dániel

  10. Finanszírozásukra jellemző: • Progresszíven emelkedő finanszírozási igény • Nagy kockázatvállalási hajlandóság (mind a működés, mind a finanszírozás terén) • Rendkívül kockázatos működés (Pl.:szervezeti kockázat, innovációs kockázat, terjeszkedési kockázat, finanszírozási kockázat) Finanszírozási sajátosságaikra a gyorsan növekvő vállalkozások finanszírozási problémáinak bemutatása során térünk ki. dr.Béza Dániel

  11. A KKV szektor jellemzői és finanszírozási sajátosságuk. Különbségek a kis – és nagy Különbségek a kis – és nagy vállalatok pénzügyei és finanszírozása között dr.Béza Dániel

  12. A KKV szektor jellemzői • Minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé különül el az irányítás a tulajdonosok személyétől • annál kevesebb személy foglalkozik a vállalkozás irányításával • annál kevesebb tulajdonosa van • Jellemző a vezetői és pénzügyi ismeretek hiánya Tulajdonosi struktúra • A mikrovállalkozások az összes vállalkozás saját tőkéjének 17,9%-ával rendelkeznek, míg az összes KKV (vállalkozások 99,8%-a!!!) a 48,1%-ával! Alacsony tőkeellátottság • A kereskedelem és járműjavítás, az ingatlan ügyletek és gazdasági szolgáltatások, az építőipar és a mezőgazdaság tipikusan KKV-szektor által dominált ágazatok. Munkaerő-intenzív ágazatok. Tőkekímélő tevékenységi kör • Gyenge alkupozíció a vevőkkel, szállítókkal, állammal és a pénzügyi intézményekkel szemben Gyenge alkupozíció dr.Béza Dániel

  13. A KKV szektor finanszírozási sajátosságai • Nagyvállalatok 1-3 hónapos fizetési határidőt érvényesítenek • kénytelen szállítói hitelt adni vevőinek bár magas a nem fizető vevők kockázata • Nehezen kap szállítói hitelt • Alacsony tőkeerő miatt a likviditási problémák rendszeresek Krónikus alulfinan- szírozottság, likviditási problémák Kisösszegű, rövid lejáratú hiteligény • Munka-intenzív ágazat = inkább rövid lejáratú forrásigény • Kis méret = alacsony forrásigény • Likviditási problémák gyakran előfordulhatnak • Szükségszerűen megjelenik a rövid lejáratú, kisösszegű hiteligény Alacsony kockázatviselő képesség • Alultőkésítettség • Tartalékok hiánya • Felhalmozott vagyon hiánya dr.Béza Dániel

  14. KKV-k megítélése a finanszírozást kínáló intézmények szemszögéből Minél alacsonyabb a vállalkozás pénzigénye, fajlagosan annál magasabb tranzakciós költségekkel szembesül. A tranzakciós költségek rugalmatlanok a finanszírozási összeg mértékére. Méret-gazdaságosság és tranzakciós költség • Nincs több személyből álló professzionális menedzsment • Erősen függnek egy-két kulcsszemélytől • Nem képesek befolyásolni a környezetet • Nem képesek pénzügyileg áthidalni egy tartósabb dekonjunktúrát Magas működési kockázat A kis- és középvállalkozások jellemzően nem működnek transzparens módon, azaz tevékenységük nem áttekinthető. Nemzetközi jelenség, hogy a kis- és középvállalkozások adó-optimalizációs céllal igyekeznek az eredmény kimutatásban minél alacsonyabb adó előtti eredményt feltüntetni. Transzparencia hiánya A kisvállalkozások többsége, részben azért mert munka-intenzív ágazatban tevékenykedik, kevés felhalmozott vagyonnal rendelkezik Elégtelen fedezetek dr.Béza Dániel

  15. Miért nőtt meg a bankok érdeklődése a KKV szektor iránt • Csőddel és felszámolással kapcsolatos jogszabályok változása javította a hitelező bankok pozícióját. • Szigorodott a könyvvizsgálati rendszer • Javult a Cégbíróság, Földhivatal adatszolgáltatásának minősége Javult a jogi környezet Nagy a növekedési potenciáljuk • Sokkal nagyobb növekedési lehetőségek előtt állnak Garancia intézmények • Megjelentek a KKV szektorra specializálódott garancia intézmények Uniós pénzek becsatornázása • Hazánk EU-s csatlakozást követően számos EU-s forrás vált elérhetővé a kisvállalkozások számára Nagy cégeken kevesebbet lehet keresni • A nagyvállalatok kihasználják alkupozíciójukat, ezért rajtuk sokkal kevesebbet lehet keresni dr.Béza Dániel 15

  16. Hogyan alkalmazkodtak a bakok az új kihíváshoz? Igyekeztek csökkenteni a finanszírozási költségeket és mérsékelni a kockázatot, hogy nőjön a KKV-szektor finanszírozásának jövedelmezősége. dr.Béza Dániel

  17. Hogyan alkalmazkodtak a bankok az új kihíváshoz? Csökkentették a tranzakciós költségeket. Új hitelbírálati modelleket fejlesztettek ki. (scorig modellek) Ügyfél viselkedési modellekkel automatizálták az ügyletek monitorozását. Új termékeket fejlesztettek ki, ahol nem az üzletmenetet, hanem a fedezetet finanszírozzák. Igyekeztek bekapcsolni a garancia intézményeket, és a nemzetközi hitelbiztosító szervezeteket. dr.Béza Dániel

  18. Hogyan készüljenek fel a KKV-k a banki kapcsolatokra? Erről a hitelezésről szóló órán fogunk beszélni dr.Béza Dániel

  19. Belső finanszírozás. dr.Béza Dániel

  20. Belső finanszírozás A vállalkozás készpénz szükségletét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldjuk meg. (Vagyis az idegen források állománya nem nő). OKA Nem tudunk, vagy nem akarunk (további) külső forrást bevonni. (A pénznek ára van). Hogyanképződik illetve milyen formában van jelen a belső forrás? • Jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, tárgyévben képződött eredmény dr.Béza Dániel

  21. Belső finanszírozás Milyen formában van jelen a belső forrás a vállalkozásban? • Befektetett eszközök: • immateriális javak • tárgyi eszközök • befektetett pénzügyi eszközök • Forgóeszközök: • készletek • követelések • forgatási célú értékpapírok • pénzeszközök (készpénz, lekötött betét) Mérleg eszköz oldala. Lényege, hogy a kevésbé likvid eszközöket likvidebbé tesszük. dr.Béza Dániel

  22. Belső finanszírozás • Pénzeszközök (készpénz, lekötött betét): ez az, amiből kevés van, és azt szeretnénk, hogy materiális eszközeink készpénz formában álljanak rendelkezésre • Forgatási célú értékpapírok: ha van, és nem túl nyomott az árfolyama, el kell adni • A követelések faktorálással tehetők készpénzzé, de ez már a külső finanszírozás témakörébe tartozik. dr.Béza Dániel

  23. Belső finanszírozás • Készletek • Anyagok • Áruk • Befejezetlen és félkész termékek • Késztermékek • Állatok dr.Béza Dániel

  24. Hogyan tudjuk a készletekben lekötött forrásokat likvidebbé tenni? • Elfekvő készletek felszámolása (eladása vagy más formában történő hasznosítása) • Termék innováció • A termékegységre jutó anyagköltség csökkentése • helyettesítő anyagok alkalmazása • a gyártás során keletkezett hulladék csökkentése dr.Béza Dániel

  25. Hogyan tudjuk a készletekben lekötött forrásokat likvidebbé tenni? • A gyártási eljárás korszerűsítése • A gyártás átfutási idejének csökkentése • Szűk gyártási keresztmetszetek fölszámolása • A gyártás során keletkezett hulladék csökkentése • A selejtképződés csökkentése • Az értékesítési folyamatban lekötött áruk csökkentése • Olcsóbb beszerzési források fölkutatása dr.Béza Dániel

  26. Hogyan tudjuk a készletekben lekötött forrásokat likvidebbé tenni? • Ha növelni tudjuk a készletek forgási sebességét, akkor változatlan pénzmennyiséggel nagyobb forgalmat tudunk generálni, ez egyrészt javítja az eszközhatékonyságot, másrészt pénzt szabadít fel, amit aztán a termelés bővítésére fordíthatunk. dr.Béza Dániel

  27. Befektetett eszközök mobilizálása • Immateriális javak • Tárgyi eszközök • Befektetett pénzügyi eszközök Ezek már sokkal nehezebben tehetők likviddé, mobilizálásuk nagy körültekintést igényel, és általában csak válság-közeli helyzetben folyamodunk hozzá. Ezekről a technikákról a 6. előadáson lesz részletesen szó. dr.Béza Dániel

  28. A belső finanszírozás lényege A belső finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás készpénz szükségletét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a nyereséges gazdálkodás során keletkező sajátforrás felhasználásával, illetve a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldjuk meg Mivel a vállalkozás forrásai különböző eszközök formájában vannak jelen, a rendelkezésre álló pénzeszközeinket úgy tudjuk növelni, ha a meglévő illikvid eszközöket átcsoportosítjuk, likviddé tesszük A fenti eljárás lényege, hogy eszközeinket a likvidtől a kevésbé likvid felé haladva felülvizsgáljuk és megfelelő mérlegelés után azokat az eszközeinket, amelyek átalakítása a legkisebb költséggel, illetve veszteséggel jár, pénzzé tesszük A belső tartalékok föltárásához általában elegendő a forgóeszközök fölülvizsgálata, kritikus gazdasági helyzetekben azonban szükségessé válhat a kevésbé likvid befektetett eszközök felülvizsgálata is A belső finanszírozás kettős haszonnal jár, egyrészt megtakarítjuk a külső forrás igénybevételének költségét, másrészt az eszközeink intenzívebb kihasználása javítja a vállalkozás hatékonyságát, növeli értékteremtő képességét. dr.Béza Dániel

  29. Belső finanszírozás – Bootstrap finanszírozás A pénzkímélő technikák egy sajátos csoportját alkotják az úgynevezett bootstrap technikák. Részletesen lásd a könyvben! A pénz nélküli önfinanszírozás sokszor meglehetősen magától értetődő és kézenfekvő technikáját nevezi az angol nyelvű szakirodalom összefoglalóan „bootstrapfinance”-nak . Definíciója: olyan, elsősorban kisvállalkozások által használt technikák összessége, amelynek célja a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása és az igények kielégítése anélkül, hogy hosszú távú külső finanszírozási formákat kellene igénybe venni. Néhány példa: • Menedzseri fizetések visszatartása • Személyes banki források, hitelkártya céges használata. • Barter • Eszközöket oszt meg más cégekkel • Munkaerőt bérel, alkalmazás helyett, stb., dr.Béza Dániel

  30. Külső adósságjellegű nem intézményes finanszírozási formák Tagi kölcsön Családi, baráti kölcsön Szállítói hitelek Vevői előleg Váltó, csekk dr.Béza Dániel

  31. A tagi kölcsön és a családi, baráti kölcsön • A legolcsóbb finanszírozási forma • Nem kell fedezet, nincs szigorúan vett lejárat • Gond, ha több tulajdonos van • Adó jogszabályokra oda kell figyelni • A tulajdonos szemszögéből nem mindig jó üzlet • Főleg a kényszervállalkozókra, egyéni vállalkozásokra jellemző (számukra más finanszírozási forrás gyakorlatilag nem áll rendelkezésre) • Bizalmi elven működik • A kölcsön adók kérhetnek biztosítékot, vagy beleszólást a vállalkozásba Tagi kölcsön Családi, baráti kölcsön dr.Béza Dániel

  32. Szállítói hitelek, vevői előlegek • A kisvállalkozók gyenge alkupozíciójuk miatt nehezebben tudják alkalmazni • Bizalmi elven működik (ha visszaélünk vele, elveszíthetjük beszállítóinkat) • Nem lehet vele büntetlenül élni (meg kell az árat fizetni) • Vevőkövetelések-száltói hitelek összhangja Vevői előlegről akkor beszélünk, amikor a vevő az áru, vagy szolgáltatás ellenértékét, vagy annak egy részét, az árú átvétele, illetve a szolgáltatás igénybevétele előtt megfizeti. Feltétele az erős alkupozíció Bizalmi elven működik, (vagy a vevő komoly biztosítékokat követel meg) Tipikus előfordulása: mezőgazdasági kisvállalkozások, lakásépítési szektor Szállítói hitelek Vevői előlegek dr.Béza Dániel

  33. A váltó és a csekk • Hitelviszonyt megtestesítő, forgalomképes értékpapír, amelyben a váltó kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a lejárat napján a váltón feltüntetett összeget, a váltót bemutatójának ő, vagy az ő általa megjelölt személy megfizeti • A csekk alapjogviszonya maga a csekkszámlaszerződés, amelynek alapján a számlatulajdonos pénzt helyez el a bankszámláján, és úgy állapodik meg a bankkal, hogy a számla felett különleges módon, csekk útján fog rendelkezni. A csekkel a számlatulajdonos utasítja bankját, hogy a számlájáról a csekken meghatározott személynek, az ott meghatározott feltételekkel (összeg készpénzben vagy átutalással) teljesítse a fizetést Váltó Csekk dr.Béza Dániel

  34. KÜLSŐ ADÓSSÁGJELLEGŰ FINANSZÍROZÁSI FORMÁK NEM INTÉZMÉNYES INTÉZMÉNYES Tagi kölcsön Bankhitel Családi, baráti kölcsön Lízing Faktoring Szállítói hitelek Vevői előleg Kötvény Váltó, csekk Közraktárjegy dr.Béza Dániel 34

  35. Banki szolgáltatások dr.Béza Dániel

  36. BANKI SZOLGÁLTATÁSOK • Számlavezetés (Ft, deviza) • Bankkártya • Telebank • Telefonos ügyfélszolgálat • POS terminál • Internet bank • Széf szolgáltatás • Bankgarancia • Treasury szolgáltatások • Üzleti kártya • Befektetések • Pályázati tanácsadás dr.Béza Dániel

  37. SZÁMLAVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK • Csoportos beszedési megbízás: • a bank mások bankszámlájáról meghatározott összeget - a megjelölt teljesítési napon - bankszámlája javára beszed. • Csoportos átutalások: • rendszeresen, azonos jogcím alapján, viszonylag kis összegű, de nagy tételszámú fizetések teljesítése (bérek vagy jutalékok számos alkalmazott vagy ügynök számára). dr.Béza Dániel

  38. SZÁMLAVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK • Azonnali beszedési megbízás (inkasszó): • a bank az előre meghatározott összeget beszedi a kötelezett pénzforgalmi bankszámlájáról • VIBER megbízás:  • Azonnali pénzátutalás. Plusz díjért vehető igénybe • Számlakivonat küldés: • Tranzakciós naponként, havonta, stb. dr.Béza Dániel

  39. SZÁMLAVEZETÉS A gazdasági társaságok – ha a jogszabály kivételt nem tesz: • kötelesek pénzeszközeiket a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével bankszámlán tartani, • pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. dr.Béza Dániel

  40. BANKVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK • Költségtényezők • Fix vagy változó • Ügyintézés • Fiókban vagy online • Irodában vagy bárhol (szolgáltatások) • Üzleti terminál, internetbank • Telebank • Extra szolgáltatások • Egyes szakmák számára kialakított számlacsomagok (ügyvéd, végrehajtó, stb.) dr.Béza Dániel

  41. BANKVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI dr.Béza Dániel Forrás: KFK – OTP Bank számára végzett kutatás

  42. BANKVÁLTÁS • Hogyan válthatunk bankot? • Miket mérlegeljünk? • Mire figyeljünk? Érdemes elsőre időt és energiát szánni a cégünknek leginkább megfelelő bank kiválasztására, mivel egy későbbi bankváltás jóval több időt és energiát igényel, nem beszélve az ezzel kapcsolatos kockázatokról. dr.Béza Dániel

  43. Köszönöm a figyelmet! Viszontlátásra a következő előadáson! http://kfk.uni-corvinus.hu www.csabaliget2008.hu/oktatas dr.Béza Dániel

More Related