Baranya, Somogy, Tolna megye 14169 km2 Pécs 157000 lakos

1. Baranya, Somogy, Tolna megye 14169 km2 Pécs 157000 lakos

2. Felszíne: változatos, alacsony fekvésű síkságok, alacsony- és középhegységek sokszínű dombságok: Balaton déli partja, Duna-, Dráva-allúvium síkja, Sió-, Kapos-völgye, Mecsek-, Villányi-hegység, Somogyi-dombság, Marcali-hát, Zselic,Völgység, Szekszárdi-, Baranyai-, Geresdi-dombság, Tolnai-hegyhát. A Mecsek legjellegzetesebb energiahordozója a feketekőszén, nagyüzemi kitermelése a XIX. századra nyúlik vissza. Uránérc, mészkő – cementgyártás, díszítőkő (Villányi-hegységben is) Harsány-hegy - bauxit Pécsi-síkság, Baranyai-dombság: vastag lösztakaró. Éghajlati adottságai kedvezőek, mezo- és mikroklímája sokszínű aszály valószínűsége Mo. középső területeihez képest kisebb, a mg termelés kockázata az éghajlati oldalról az országos átlag alatt van. Déli tájain kedvezőek a természeti adottságok a szőlő és a bortermelésre, a 22 borvidék közül öt itt található.

3. Sűrű vízhálózat Két dunai rész-vízgyüjtőhöz tartozik: Balaton-kaposi-, Drávai-, több patakja közvetlenül a Dunába folyik Ény-i határ: Balaton - idegenforgalmi szempontból meghatározó, több kisebb tó: pihenés víztározókon halgazdaság A löszön jó minőségű mezőségi, a homokon pedig humuszos vályogtalajok képződnek. Belső-Somogyban nagy kiterjedésűek a savanyú homoktalajok, az alluviális síkon öntéstalajok Mecsek és Villányi-hegység mészkövein rendzina, Nyugat-Mecsek homokkövein podzolos barna erdőtalaj Növényföldrajz: Dél-Dunántúli flóravidék (Praeillyricum), öt flórajárás -délről északra csökkennek a mediterán, szubmediterrán, alpin-bajkáli fajok, -növekszik a pannon xeroterm elemek és a bennszülött fajok száma -keleten sok a xeroterm-faj, pusztai elemek, nyugaton már a mezofil-higrofil fajok, -rendszerint Atlanti-mediterrán vagy dealpin elemek túlsúlya. Jellemző társulások: cseres-tölgyesek illír gyertyános-tölgyesek bükkösök a síkságon ligeterdők, láperdők

4. Az erdősültség különösen a Mecsek területén kedvező, főleg tölgy, kőris, juhar és hárs borítja. A dombságra kis erdőfoltok jellemzők, a Duna és Dráva síkjára pedig a nagy kiterjedésű ártéri erdők

5. Természetvédelem Sok országos és helyi jelentőségű védett terület legnagyobb a Duna-Dráva Nemzeti Park. Kis-Balaton somogyi területe a Balatoni Nemzeti Park része tájvédelmi körzetek: Kelet-Mecseki TK, Zselicség TK, Boronka-melléki TK, Dél-Mezőföldi TK

6. A Szársomlyó a régió egyik természetvédelmi értékekben leggazdagabb élőhelye, ahol sok védett illetve fokozottan védett növény-és állatfaj él. A régió legfontosabb természeti értékei

7. Magyar kikerics A fokozottan védett melegkorireliktumnövény csak a Villányi-hegységben, a Szársomlyó sziklafüves lejtőjén él.

8. A bánáti bazsarózsa preglaciális reliktumnövény, amely nálunk csak a Mecsekben, Szlovéniában a Fruska Gorán, a Vajdaságban a Delibláti- homokpusztán él.

9. Európa egyik legveszélyeztetettebb egyenesszárnyú-faja a magyar tarsza. A fokozottan védett rovar a mecseki Tubes-hegy délies kitettségű gyepein él, röpképtelensége miatt elszigetelt foltokban. A Zengőről a Tubesre telepített NATO-radar építése akár el is pusztíthatja a faj itt élő populációját.

10. Környezeti állapot: az országos átlagnál jobb a helyzet mind a vizek állapotát, mind a talajok és a levegő szennyezettségét tekintve. Javult az ipari tevékenység és szénbányászat miatt terhelt Pécs és Komló levegője A környezeti terhelés csökkenése: gazdasági recesszió a környezeti állapotának javulásához nagyban hozzájárult. Két kiemelt idegenforgalmi tájegység: Balatoni-, Mecsek-Villányi körzet. Jelentős még: Gemenci erdő. Kisebb idegenforgalmi körzetek: Kapos-völgye, Belső-Somogy Az idegenforgalmi potenciál az országos átlagnál lényegesen jobb

11. Települési hulladék - rendszeres, szervezett hulladékgyűjtés 2004 év végére valamennyi településen - az ellátott lakások aránya 1990-ben 59,3, 2004-ben 95,4 % - legjobb Somogy megyében 97,5 % Szelektív gyűjtés: - ténylegesen csak a városokban - legtöbb helyen inkább csak alkalmi, tudatformáló kezdeményezés - 4 hulladékudvar az egész régióban - 2 válogatómű üzemel, Zamárdi, Pécs (24000 t/év) - kerti zöldhulladék hasznosítására 4 komposztáló: Kaposvár, Pécs, Garé, Zamárdi, - egyetlen égetőmű Zamárdiban (600 m3/év) Általános gyakorlat a lerakás, az újrahasznosítás csak néhány kistérségben jellemző - hulladéklerakó Baranya megyében 13, Somogyban 11, Tolnában 1 db - csupán 6 rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel - 2003-ban 368 felhagyott lerakó volt, - az engedélyezett lerakók 2007. 10. 30-ig működhetnek Hulladékgazdálkodás

12. A hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2004-ben a legkisebb körök 50-100 lakást, a legnagyobbak 50-60 ezer lakást jeleznek

13. Hulladékgazdálkodás 2. Termelési hulladékok jelentős hulladéktermelő tevékenységek uránbányászat: meddő, zagy; mélyművelésű szénbányászat: meddőkőzet széntüzelésű erőmű: pernye, salak bőrgyártás: bőrhulladék szennyvíziszap megszűntek illetve mérséklődtek. A keletkező veszélyes hulladékok közel fele hasznosul a régióban, más régióból származó vesz.hull hasznosítására alkalmas létesítmény nincs. Lerakás a régióban 5000 t, anyagában történő hasznosítás 4,7 t, egyéb módon kezelt 29059 t (2004.)

14. A régióban keletkező veszélyes hulladékok mennyisége

17. Légszennyezés Csökkenő tendencia közlekedés bányászati munkák erőművi kibocsátás Kibocsátás: NOx: 6,7 ezer t/év (Mo 9,8), ennek 60 %-a a közlekedésből (1990. 48 %) CO: 30,2 ezer t/év (Mo 62), ennek 73 %-a a közlekedésből (1990. 57%) CO2: 1240 ezer t/év, (Mo 1600), ennek16 %a közlekedésből Erőművek Pécs 600 MW Komló 50 MW 6 db 4 MW-nál kisebb hőteljesítményű tüzelőanyag átállás (megújuló) környezetvédelmi beruházások

18. Pécsi Erőmű

19. Bányászat: 74 működő, 4 szünetelő bánya: • Baranya 34 • Somogy 31 • Tolna 9 • A mélyművelésű mecseki érc- és szénbányászat, • az uránkihozatal a 90-es években leállt • rekultiváció – meddőhányók, • zagytározók – elszivárgó vizek uránsóktól való megtisztítása, monitoring • Somogy – Tolna: • homok, kavics, agyag, földpát, tőzeg • (egyszerű markolós megoldással, nincs szükség semmiféle lazító eljárásra) • Baranya: • 23 helyen robbantás nélkül, • 11 ponton mészkő, gránit, homokkő, andezit • (hetente 2-3 robbantással – zaj- és rezgéskeltés, porképződés) • Beremend, Mánfa, Bükkösd, Cserkút, Geresdlak, Pécs, Komló, • Máriagyűd, Nagyharsány, Siklós

20. Zajterhelés • Közlekedési zajterhelés • - kedvezőbb az ország más térségeihez képest • városokon kívül kevés település fekszik főutak mellett (kistérségenként 2-8) • aprófalvas települések – közúthálózati végponttelepülések • Közepes mértékű vagy nagyon zavaró zajterhelés: • Pécs, Balaton-part • külszíni bányák

21. Energetika • A vezetékes energiahordozók meghatározó szerepe • Paksi Atomerőmű Rt. • Pannonpower Rt Pécsi Erőmű • Közösségi rendeltetésű, kisebb szolgáltató egységek földgázzal üzemelnek

23. Megújuló energiaforrások: biomassza: szigetvári Ligna-Therm Kft. fűtőműve termálvíz: Bóly, Nagyatád, Harkány szoláris energia: Mohács szélenergia: Bicsérd (szentlőrinci kistérség), Gölle (Kaposvári Kistérség) vízenergia hasznosítás nincs

25. A Dél-Dunántúli Régió Stratégiai Fejlesztési Programja Környezetfejlesztés Helyzetfeltárás és sratégia.