Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest , 2012. november 15. ELTE Gólyavár

1. Pro Energia Alapítvány konferenciaBudapest, 2012. november 15.ELTE Gólyavár A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai Az európai energiahatékonysági politika Dr. Molnár László ETE főtitkár

2. Az EU energiaellátása: A földgáz részaránya a primerenergia fogyasztásban, %Magyarországon a 3. legmagasabb a földgázarány Magyar- ország Az EU 300 Mrd m3 földgázt importál Átlag gázfüggés az EU-ban

3. Földgázigény 2010-ben és 2035-ben Mrd m3 2035-re az EU földgáz importja 500 Mrd m3 fölé nő! egyéb Ázsia USA Japán EU-27 Kína India 3 Forrás: IEA: World Energy Outlook 2011, p. 93.

4. Nettó gázkereskedelem a főbb régiók között az Új Politika Szcenárió esetén (mrd m3)A jövőben az orosz export-dominancia tovább nő! Legnagyobb exportőr: Oroszország Legnagyobb importőr: EU Ebből az erős import-függőségből kilépni nem lehet, a 600 mrd m3 gázfogyasztást nem lehet kiváltani, de az energiahatékonyság csökkentheti a gázfogyasztás növekedést ill. az importfüggést

5. Miért kiemelten fontos az energiahatékonyság az EU-ban? • Gazdasági előnyök: hazai fosszilis készletek kímélése, importfüggőség csökkentése, a hazai energia-rendszer terhelésének csökkentése, a gazdaság nemzetközi versenyképességének növelése, import-export mérleg javítása, a lakossági energiafogyasztás anyagi terheinek csökkentése, a foglalkoztatás növelése a gyártó-, építő- és szerelő-iparban, stb. • Környezetvédelmi előnyök: az emissziók csökkentése, a kiotói és az EU 3x20%-os célkitűzései teljesítésének megkönnyítése, egészségesebb környezet biztosítása.

6. A jövőt meghatározó EU célkitűzések 1.3x20+10 (2007) 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%) 20 %-kal javítjaazenergiahatékonyságot (más cél: 9 év alatt 9% entak. a végső en.’ból) 10 %-os arányt kell elérniük abioüzemanyagoknak 2.3. Energiacsomag (2009) --Tulajdonosi szétválasztás (TSO, ITO, ISO), fogyasztóvédelem, intelligens mérők --Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem sziget üzemben 2015-ig 3.Európa 2020 Stratégia (2010) A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 2020-ra: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. (+10%) – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy a fiatalok 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. 4.Európai dekarbonizációs célok 2050-re: TPES -80%, Elektr -95-100% (célok a fosszilis energiák kiszorításáról az energia-mixből és a villamos energia termelésből)

7. Teljesül-e a 20%-os energiafogyasztás csökkenés?Az EU primerenergia fogyasztásának előrejelzése 2020-ra (a nem-energetikai felhasználás nélkül) Prognózis 2007-ből Prognózis 2009-ből A 20%-os energiatakarékossági cél Primerenergia fogyasztás (Mtoe) A 2007-es "szokásos üzletmenet" prognózis A legújabb prognózis, a jelenlegi intézkedésekkel: -164 Mtoe A 20%-os, 2020-ra kitűzött cél: -368Mtoe A jelen energiapolitikával nem teljesül a 20 %-os cél. Az elmaradás 11%.

8. Az EU hogyan igyekszik ösztönözni a tagállamokat az energiahatékonyság növelésére? Többféle módon, pl. • Kötelező célkitűzések előírásával; • EU támogatások adásával (pl. a strukturális és kohéziós alapok keretében a most folyó EU gazdasági ciklusban, 2007-2013 között, az EU kb. 8000 milliárd Ft támogatást juttat Magyarországnak (ehhez még a magyar állam is ad ún. önrészt), ennek jelentős része környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra fordítódik; • Kötelező Irányelvek (Direktívák) kidolgozásával. Az alábbi 4 direktíva különösen fontos a hatékonyság növelése szempontjából: Kogeneráció (CHP), Épület (épület tanúsítás), Energia Szolgáltatási és Hatékonysági és az új Energiahatékonysági direktíva.

9. Az új EU Energiahatékonysági DirektívaAz új direktíva nélkül csak 10% lenne a megtak., a dir.-val 15 esetleg 17% • Az új energia megtakarítási cél 17%.The directive, aimed to cut down Europe’s energy consumption by 20%, but after negotiations the target will be set at 17%. • Fel kell újítani az állami épületek alapterületének 3%-át évente.The directive would require Member States to renovate 3 percent of the total floor area of "heated and/or cooled buildings owned and occupied by their central government„. • Ez 2015-ig az 500 m2 feletti, 2015 után a 250 m2 feletti alapterületű épületekre vonatkozik.This would apply to buildings with a "total useful floor area" of more than 500 m², and as from July 2015, of more than 250 m². • Az energia szolgáltatóknak évi eladásaikat 1,5%-kal kell csökkenteni.Energy companies covered by the directive would have to achieve a "cumulative end-use energy savings target" by 2020. This target would have to be at least equivalent to achieving new savings, each year, from 2014 to 2020, of 1.5 percent of annual energy sales to final customers, by volume. • Energia audit előírása.Energy auditing for all large enterprises • A kogeneráció előmozdítása.Promoting cogeneration by December 2015, of thescope for applying high-efficiency cogeneration and efficient district heating and cooling. • Az új direktíva következményei, hatásai az energia szolgáltatókra: • Energia eladás csökken, mert nő a hatékonyság. Hatás: csökkenő bevétel • Fix költség nő, mert a szolgáltatók fizetik az en.hat. beruházásokat • Veszteséges üzem v. átterhelik a plusz költségeket a fogyasztókra, áremelkedés • Hatások az építőiparra: nagy fellendülés - vagy mégsem?

10. Az energiahatékonyság alakulása az EU-ban Az energiahatékonysági ODEX index éves változása országonként, 1997-2008 között, % http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/energy-efficiency-odex-by-country-1 Magyarországon szinte semmilyen előrelépés sem történt 1997-2008 között az energiahatékonyságban Magyarország 0,4%/év

11. A világgazdasági válság hatásai az energiára, energiahatékonyságra és környezetvédelemreEU célok vs. gazdasági válság • A válság, a recesszió csökkenti az energiaigényt, csökken a gáz és a villamosenergia fogyasztás. • Az energiahatékonyság, mely globális szinten évtizedek óta javult, a válság óta hanyatlik • A válság hatására csökkent az energiahatékonyság és a zöld energiák támogatása, így ezeken a területeken lelassultak, visszaestek a beruházások, és leállítottak számos már működő zöld energia létesítményt (pl. PV elemeket, M.o.-on a KÁT-ot). • A következmény: a globális hőmérséklet pillanatnyilag a kívánatos max. +2oC helyett a +6oC–os trajektórián halad. • Ezek a tények egyben azt is bizonyítják, hogy a zöld gazdaság nem képes elősegíteni a válságból való kilábalást, mert állami támogatásra szorul. Szerepe ezért csak prosperitás idején lehet. (A „Föld védelme” nem tekinthető gazdasági eredménynek!)

12. Új fejlemények az EU energia-politikájában I. • A 3x20%-as cél nem tartható, a 20%-os energiahatékonyság csökkentési célnál az elmaradás 11%. Ezért a célt levitték 17%-ra. A 3% leírható egyéb intézkedésekkel. • A 10%-os bioüzemanyag cél nem tartható, mert a bioüzemanyag gyártás éhínséghez és erdőírtáshoz (szűz-föld feltörés) vezet, és az élettartam elemzés mérlege negatív (ILUC factor, Indirect land use factor), azaz az ethanol károsabb a benzinnél. Az új cél: 5% • A kohéziós alapok változása: A támogatás a GDP 3,3%-áról  2,5%-ára csökken(het) 2014-2020 között. Ez nagy gond, mert a hazai állami beruházások 97%-ának ez a pénzforrása.

13. Új fejlemények az EU energia-politikájában II.Jelentős fordulat a realitások irányába EU fő cél változás: Európát újra iparosítani kell. Európa jóléte és gazdasági sikere megalapozásához "egy harmadik ipari forradalomra" lesz szükség.A kontinens jólétének újbóli forrásává az ipar válhat. Günter Oettinger uniós energiabiztos szerint Európa ipartalanításában nagy szerepet játszott maga az uniós politika is. A helyzet megváltoztatásához "kevesebb széplélekre lenne szükség az Európai Parlamentben" mint amennyi a 2007-es és 2009-es klímavédelmi döntések idején volt. A túlzottan ambiciózus CO2 kibocsátás-csökkentési célok elvándorlásra kényszerítik a vállalatokat, ami nem szolgálja sem a környezetvédelmi, sem a foglalkoztatási, sem pedig a növekedési célokat" - mondta.

14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!