Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Strázsa-Felső Tápió VNP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. Csak egy perc légvonalban - Vidékfejlesztés Budapest kapujában Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 33,962 fő, a városokban élő lakosok száma 1,794 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 33 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 10 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 33,962 Sülysáp 8,205 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 12 Tápiószecső 6,343 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Mende 4,257 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Nyáregyháza 3,786 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 4 Fő fejlesztési prioritások száma 33 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 20 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 13 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 727,261 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 351,663 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 727,261 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 199,604 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 285,268 • Leader közösségi fejlesztés • 2 • 123,339 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 120,401 • Leader képzés • Leader rendezvény • 2 • 223,041 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 14,677 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 24,500 • Leader komplex projekt • 4 • 265,878 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Térségünkben a közszolgáltatások (a zárt csatorna kivételével) elérhetőek, de az épületek többsége felújításra vagy bővítésre szorul. A helyi közlekedési infrastruktúra elmaradott. Nemcsak a külterületekhez vezető utak nem épültek ki megfelelően, de a települések közötti kapcsolatok is hiányosak. Mivel a főváros közelsége miatt az embereknek egy nagyobb jelentősége ingázni fog, emiatt fontos lenne a helyi közlekedés fejlesztése. • Mivel térségünk a fővárost övező ipar területek közelében helyezkedik el, és a 4-es út európai tranzit forgalmat bonyolít le, a környezeti terhelés fokozottan magas. • Az M4-es autópálya megépítése sok lehetőséget jelent a környező településeknek. Egyrészt csökkenne a lakóhelyek környezeti terhelése, másrészt a befektetők célterületei lesznek. Kis ráfordítással a többi település is könnyen bekapcsolható lehetne az ország vérkeringésébe. • A gazdasági fejlődés hatással lenne az önkormányzatok gazdálkodására. Saját fejlesztési forrásokkal rendelkezhetnének, amelyekből egyrészt segíthetnénk a helyi munkahelyteremtést, másrészt javítható lenne a lakosság élethelyzete. • Fejlesztési irányok: falusi és kerékpár turizmus, vállalkozói klaszterek, feldolgozói hálózatok létrehozása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Strázsa-Felső Tápió VNP Kft. – A stratégia alapvető célja A Strázsa-Felső-Tápió Helyi Vidékfejlesztési Közösség stratégiájának alapvető célja, hogy kihasználja a főváros és a nemzetközi repülőtér, továbbá térségünk természeti adottságait, táji és építészeti értékeinket, amelyek az idegenforgalom kibonatakozásának alapjai lehetnek, továbbá elősegítsük az életminőség javítását a térségben. Közép-Európa legnagyobb összefüggő pincefalujával Monoron, továbbá Közép-Európa legnagyobb Pilisen található égererdejével, mint kiemelt turisztikai vonzerőkkel szeretnénk LEADER elvekenek megfelelően fejeszteni a borturizmust és a kerékpáros turizmust. Épített vidéki örökségünk, természeti adottságaink kapcsolódnak hagyományos mezőgazdasági temékeinkhez (savanyúságok, mangalica ételek, tájjellegű háziborok)gasztronómiai érdekességeinkhez. Tervezett projekjeink vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésén alapulnak, amelyek továbbfejlesztéséhez kiváló lehetőséget ad a LEADER program. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 Őrhely az ellátásban. Az 1900-as évekig térségünkön haladtak át az Alföldre, az ország éléskamrájához vezető utak, a hajcsár-utak. A Gödöllői-dombság vonulatai és erdői remek búvóhelyet adtak a rablóbandáknak, hogy Pest közelében lecsaphassanak a szállítmányokra. Térségünk most is remek „búvóhelynek” számít az emberek számára. A főváros elérhető közelsége mellett az itt élők és turisták egyaránt nyugalomra lelnek, amelyet kiegészítenek a csalogató természeti és kulturális adottságok: horgásztavak, termálvíz, borászat, lovas-hagyományok, gasztronómia. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete remek természeti potenciálokkal rendelkezik a falusi turizmus fejlesztéséhez, amelyhez kapcsolódnak a helyi hagyományos mezőgazdasági termékek és a belőlük készült gasztronómiai különlegességek (például vecsési savanyúságok, mangalica ételek, tájjellegű házi borok, kapusznyík). Emellett a modernizáció, a közlekedés jelenlegi rohamos bővülése nem csak további lehetőségeket, hanem környezeti terhelést is jelent. Örülnünk kell, hogy eddig megmaradtak természeti értékeink, de fontos azt is tudnunk, hogy további megőrzésükhöz sokat kell tennünk. Bár a térségünkben élő emberek nagy része a fővárosba vagy az agglomerációs településekre jár dolgozni, de itt laknak, az itteni, a természettel barátságban lévő lakókörnyezethez kötődnek. A települések lakossága nagyobb mértékben cserélődik, mint a Közép-Magyarországtól távol eső részeken (ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg: 7,7), ez csökkentheti az identitás-tudatot, és a környezettudatos életvitelt, de további programokkal és az eddig is aktív civilekkel együttműködve ez a folyamat megfordítható. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/1 Térségünk két közlekedési csatorna, a 4-es és a 31-es országút mentén helyezkedik el. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség környezete diverzifikált, amely hatott az épített kulturális környezetre is. A terület délnyugati része az Alföld, azon belül a Homok-hátság felső része. A földeken járva sokszor találunk vagy kisebb homok szigeteket, vagy egészen nagy összefüggő homokos területeket (például Nyáregyháza környékén). A gyenge talaj kevésbé alkalmas gabonanövények termeléséhez, viszont így alakulhatott ki a zöldség- és gyümölcs termesztés és az ahhoz kapcsolódó kultúra. A homokos talajnak a megfogásához korábban erdőket telepítettek, amelyek ma is érintetlenek. Tehát nemcsak a növénytermesztés, de az erdőgazdálkodás is jelentős térségünkben. Az Alföld északi részén elhelyezkedve nyomokban nálunk is megtaláljuk a tanya-örökséget. A korábban legendákkal rendelkező tanyavilág újbóli felvirágoztatásához, új funkcióval való ellátáshoz összefogásra van szükség. Térségünk észak-keleti részén helyezkedik el a Gödöllői-dombság déli nyúlványa. A természetes erdőkkel borított területet hosszan elnyúló völgyek szabdalják fel. Az ott folyó patakok felduzzasztása révén rengeteg halas-tavat hoztak létre. A terület sokféleségét mutatják, hogy a dombság lábainál, összefüggő pince-rendszerekkel borvidéket találunk. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

12. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

13. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13% 17% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 10% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 13% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 19% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.2%, ami 0.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.2% • Változás 2003-hoz képest 0.6 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

16. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Térségünk foglalkoztatottsági helyzetét alapvetően meghatározza a főváros és agglomerációjának a közelsége. A közlekedési fővonalak (Budapest–Szolnok vasútvonal, 4-es és 31-es út) lehetővé teszik, hogy a munkavállalók nagy része más településen dolgozzon (vagy járjon iskolába). Ők az ingázok, akiknek a létszámára nincsenek statisztikai adatok, de a polgármesterek becslése szerint a munkavállalók legalább a három negyede ingázik nap, mint nap. Az aktivitási rátát figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a teljes lakosságnak legalább a két ötöde utazik minden reggel. Ez tizenötezer embert jelent. A fővárosnak és környezetének, mint gazdasági központ közelsége sok pozitív hatással jár. A munkanélküliségi ráta alacsony, mindegyik településen négy százalék alatti, átlagban 3,33 %. Ez az arány gyakorlatilag nem csökkenthető, a munkaerőpiacnak mindig van egy ekkora természetes tartaléka. Mivel a munkanélküliséget a regisztrált munkanélküliekből számolják, emiatt azokon a területeken, ahol több az alkalmi, esetleg a fekete munkalehetőség, ott kevesebben regisztrálják magukat. Sokkal árulkodóbb a foglalkoztatottsági szint vagy az aktivitási ráta, amelyben a Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete (57,7 %) az országos átlag felett (54,9 %) van. Az európai elvárásokhoz képest (75 %-os foglalkoztatottsági szint) ezen a területen azonban fejlődésre, fejlesztésre van szükség. A jó statisztikák mögött azonban az a jelenség, hogy a munkavállalóknak döntő többsége naponta órákat utazik, sem az életminőségre, sem a környezeti állapotra nincsen jó hatással. A térségben hiányoznak a munkalehetőségek. Legfeljebb csak Monor városa rendelkezik valamennyi munkaerő-felszívó erővel, de ez a településeink többségének nem is elérhető város. Térségünkben a megfelelő infrastruktúra és a természeti erőforrás hiánya miatt nem alakultak ipari parkok, de egyszerűbb vállalkozói övezetből sincsen sok. A legnagyobb munkaadók maguk az önkormányzatok, vagy a közintézmények. A vállalkozói szféra, mint munkáltató nem domináns. Egyrészt a vállalkozások többsége szolgáltató és nem termelő tevékenységet folytat, másrészt a települések többségén közép- vállalkozások sincsenek, nemhogy potenciális munkahely-teremtők. 15 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Egyedül Sülysápon van száz főnél többet foglalkoztató európai beszállító cég, de a dolgozók többsége betanított munkás. 16 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 9 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Sülysáp székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 854 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • EBM Hungary Kft. • Sülysáp • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • 444 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Tápiócsír Kft. • Sülysáp • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 73 3 • Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. • Sülysáp • 2753 Könnyűfémöntés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 65 4 • Jászplasztik Kft. • Sülysáp • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 60 5 • Hunland Farm Kft. • Gomba • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Dobos József • Úri • 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása • 40 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Földfém Kft. • Pilis • 2733 Hidegen alakított acélidom gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 8 • Remater Kft. • Gomba • 2233 Számítógépes adathordozó sokszorosítása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 33 9 • Lámpa Gyár • Úri • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 30 10 • WEYTEC Kft. • Nyáregyháza • 2745 Egyéb nem vas fém gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 Amikor térségünk gazdasági helyzetét elemezzük, akkor ugyanarról a kettősségről kell beszélnünk, amely minden témakörben megjelenik. A főváros közelsége előnyökkel és hátrányokkal is jár. A munkavállalók többsége ingázik, magasabb bérért be tud menni dolgozni Budapestre, és azok a helyi vállalkozók, akik rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, a fővárosban kamatoztatják tudásukat. A befektető cégeknek célterületei lehetünk. Azok a települések, amelyek az M5-ös autópályától nem fekszenek messze, kis ráfordítással könnyen bekapcsolhatóak lehetnek az ország vérkeringésébe. Velük szemben a Gödöllői-dombság vonulatai között fekvő falvak a vállalkozások tevékenységétől távol esnek. A vállalkozói aktivitásban is megmutatkozik a térség kettős jellege. A térség egészét nézve a cégek többsége valamilyen szolgáltató tevékenységet folytat: pénzügyi szolgáltatások, szállítmányozás. Bár kevés vállalkozás végez ipari termelő tevékenységet (feldolgozóipar), mégis ők a legnagyobb munkáltatók, de közülük is csak egy számít nagyvállalatnak. A jelentősebbnek nevezhető cégek a nagyobb településeken koncentrálódnak (Sülysáp, vagy a csak külterületével vidékfejlesztéshez tartozó Monor). Térségünk nem rendelkezik az ipari termelő tevékenységhez szükséges természeti erőforrásokkal, így a befektető cégeknek csak a főváros, mint gazdasági súlyponthoz való közelség miatt lehetünk célterületei. Azonban a gazdasági életet fellendítő néhány feldolgozóipari cég érkezéséhez szükséges infrastruktúra, konkrétan az M4-es autópálya és a megfelelő szakképzés még hiányzik. A Gödöllői-dombság falvai a befektető cégek látóterén kívül esnek. Ez nem is okoz problémát, hiszen így megőrizhető a természeti értékekhez kapcsolódó falusi kultúra, amely a szelíd turizmus alapja lehet. Ezeken a településeken a legnagyobb foglalkoztatók az agrártermelő kisvállalkozások, és emellett jelentős az őstermelők száma – a Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterületén megközelítőleg ötven őstermelő jut ezer lakosra. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 11 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Sporttal kapcsolatos tevékenység 14 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 17 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 2 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 Mindegyik településünkön több civil szervezet is van. A helyi identitás erősségét jellemzi, hogy az egyesületeknek, alapítványoknak a többsége nem csak látszat szervezet, hanem valódi tevékenységet is folytatnak. A közel száz non-profit szervezetünk egy harmada foglalkozik sporttal és szabadidő-szervezéssel, további egy negyede oktatással, kultúrával, hagyományőrzéssel. Mind a múltunk megismerése, szokásaink megtartása, helyi kultúránk ápolása, mind a közös sportélmények, sikerek jelentősen hozzájárulnak a térség identitás tudatának erősítéséhez. Ugyancsak a hagyományainkhoz, természeti értékeinkhez kapcsolódnak a hegyközségek, mint a borászati kultúra ápolásával foglalkozó szervezetek és a helyi természetvédők. A civil szervezetek utolsó jelentős szegmense a közbiztonság védelmével foglalkozók. Minden település rendelkezik polgárőrséggel, akik nem csak bűnmegelőzési tevékenységet látnak el, hanem a falvak kulturális programjaiban is vállalnak szervezői feladatokat. A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség fejlesztési tervének kidolgozását erősíti, hogy minden településről volt civil alapító tag. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,270 fővel nőtt, ami arányosítva 4%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 32,691 33,026 33,373 33,570 33,962 Éves változás 197 392 334 347 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,270 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

25. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 18% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

26. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Strázsa–Felső-Tápió Helyi Közösség akcióterülete a főváros közelében fekszik, ebből adódóan a községeink jellegükben alvófalvak. A közhiedelem úgy tartja, hogy az agglomerációs települések prosperálnak, lakosságuk fiatalos és növekszik. A 2006-os statisztikai adatok azonban pontosan megmutatják, hogy térségünk az országos átlaghoz hasonló, vagy rosszabb demográfiai mutatókkal rendelkezik, illetve területen belül a települések között jelentős különbségek lehetnek. Ha elfogadjuk azt a tézist, hogy a demográfia egy terület gazdasági fejlettségének tükre, akkor az adatok nem túl imponálóak. A térség lélekszáma gyakorlatilag nem változik (0,09 %-os növekedés). Ez a stagnálás az ország népességének csökkenéséhez képest (–0,32 %) akár jónak is mondható, de valójában nem fejlődésről tanúskodik. A térség statisztikailag nem homogén, a kép sokkal árnyaltabb. Gomba, Péteri, Sülysáp lélekszáma több, mint évi egy százalékkal növekszik, amely utóbbi község esetében több, mint kilencven embert jelent. A pozitív esetekkel szemben jócskán vannak negatív tendenciák: Káva, Mende, Úri lakosságszámának fogyása az országos átlag két-háromszorosa (–0,66-0,92 %)! A népesség számszerű változása a természetes szaporulatból és a belső vándorlásból tevődik össze. Ezeket az adatokat boncolgatva kiderül, hogy a térség stagnáló lélekszáma a magas bevándorlás eredménye. A növekvő településeken a természetes szaporulat átlagos, viszont annyira magas a bevándorlási egyenleg, hogy az meghaladja az élve születések számát is – az elvándorlókat leszámítva 13,4-18,8 új betelepülő és 9,9-10,5 újszülött jut ezer lakosra. A csökkenő népességű falvak migrációs egyenlege közelít a nullához, a természetes szaporulatnak viszont mindkét statisztikai mutatójában rossz képet mutatnak: 10-35 százalékkal kevesebb az élve születések száma, és körül-belül 25 százalékkal magasabb a halálozási arányszám, mint az országos átlag. Mivel egy kivétellel, településeinken nem születik több gyermek, mint az országban átlagosan, emiatt térségünk nem nevezhető fiatalosnak. Ezt a tényt tovább erősíti a népesség kormegoszlása. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség demográfiai helyzete 2/2 Ha azt feltételezzük, hogy minden korosztályban ugyanannyian vannak (ez nyilván csak fikció, hiszen a fiatalabbak mindig többen vannak, mint az idősebbek), akkor minden húszas-korosztályban (0-19, 20-39, 40-59 évesek) a népesség 28,2 %-kának, illetve a 60 év fölöttiek korosztályában (70,8 várható élettartammal számolva) a lakosság 15,3 %-nak kellene lenni. A Monori Kistérségben a legfiatalabbak aránya ezt a fiktív számot sem éri el, a 0-19 évesek ettől négy százalékponttal maradnak el. Összegezve, térségünk meglehetősen heterogén, ugyanolyan arányban vannak prosperáló, átlagos és elmaradott települések. Érdekesség, hogy a különbségek nem falvak települések földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Ez viszont azt is jelenti, hogy a térségünk állapota a területfejlesztés eszközeivel javítható. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 8% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 12 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház • Helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Térségünk infrastruktúrája egyszerre mutat fejlettséget és komoly hiányosságokat. A közlekedési lehetőségekre sokan hajlamosak azt mondani, hogy jó, mivel az akcióterületünk a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, az M0-ás és az M5-ös autópálya közelében fekszik, és két vasútvonal, illetve országút (4-es, 31-es) mentén helyezkedik le. Az M4-es gyorsforgalmi út megépülése mindenképpen további alapja lehet a fejlődésünknek, azonban addig két tény megállapítása is igaz. Egyrészt az országútjaink leterheltsége nem fokozható, és hatalmas környezeti terhelést jelent. Másrészt a közlekedési főcsatornákon kívül eső, a Gödöllői-dombság vonulatai között fekvő falvak, illetve a 4-es úttól délnyugatra lévő települések és tanyás külterületeinek elérhetősége rossz. A haránt irányú utak mind mennyiségükben, mind minőségükben hiányosak, továbbá kerékpárutakkal sem rendelkezünk. Az a kettősség, amelyet a gazdasági helyzetünk, vagy annak a tükrének, a demográfiai jellemzők elemzésekor tapasztalunk, gyakorlatilag a közlekedési infrastruktúra hiányosságaira visszavezethető, hiszen sem néhány kisbefektető, sem az idegenforgalom célpontjai nem lehetünk megfelelő kapcsolódás nélkül, hiába vagyunk a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér közelében. A települések belső infrastruktúrája is egyszerre mutat fejlettséget és hiányosságokat. Bár a kommunikációs lehetőségek jók, minden településen elérhető szélessávú internet és mobilhálózat, de ez valószínűleg abból adódik, hogy ezek a szolgáltatások piaci alapon működnek. Mind a közmű ellátottságban, mind az utak szilárdburkolattal való lefedettségében komoly lemaradások vannak. Településeink lakott területén, illetve a külterületeket a központokkal összekötő utjaink fele nem rendelkezik megfelelő burkolattal. Bár minden településen van helyközi buszközlekedés, a megállók minősége nem éri el az európai biztonsági elvárásokat. Az önkormányzatok tőkehiányosak, a fejlesztési-lehetőségeink szűkösek, főleg ahhoz a teherhez mérten, amit a magas lakosságszám és a potenciális fejlődési lehetőségek megkövetelnek. A csatornahálózat térségünk Felső-Tápió részén, a Tápió-patak völgyében nem épült ki, a Strázsa-területen, a Gyáli-csatorna pedig az agglomerációs települések népességének növekedése miatt túlterhelt. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.01 0.04 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 1% 2% 1% 6% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bénye • Község • 1,232 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.67% • 70,282 • 0.000 • 0.000 Gomba • Község • 2,983 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.96% • 88,179 • 0.000 • 0.000 Káva • Község • 657 • 3.05% • 70,920 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mende • Község • 4,257 • 2.82% • 84,680 • 0.000 • 0.243 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Monor • Város • 658 • 2.02% • 112,929 • 0.658 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Monorierdő • Község • 0 • 2.02% • 112,929 Nyáregyháza • Község • 3,786 • 3.87% • 62,464 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33

35. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Péteri • Község • 2,066 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.23% • 108,948 • 0.000 • 0.053 Pilis • Város • 1,135 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.14% • 83,932 • 0.000 • 0.178 Sülysáp • Község • 8,205 • 3.01% • 83,252 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tápiószecső • Nagyközség • 6,343 • 3.94% • 78,303 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Úri • Község • 2,639 • 3.39% • 70,956 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A helyi sajátosságokhoz igazodó vállalkozások hiánya. Csökkenő, illetve stagnáló gyermeklétszám. Csatornahálózat hiánya. A település működését biztosító infrastrukturális feltételek romlása (önkormányzat, körjegyzőség, egészségügy).” • „A falusi és vidéki életmód, életvitel megőrzése és továbbvitele. A mezőgazdasági termelés tartós folytatása és az erre épülő turizmus kiépítése, illetve a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek megteremtése.” • Bénye • „A kevés helyi munkalehetőség miatt ingázni kényszerül a munkavállalók háromnegyede.” • „A tervezett gyorsforgalmi úthálózat legújabb eleme (M4) a község közigazgatási határán lesz, amellyel a település bekerülhet az országos vérkeringésbe - turisztikailag és gazdaságilag egyaránt.” • Gomba 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

37. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településünk elöregedése, nem tudjuk a fiatalokat itt tartani. Kevés a munkalehetőség, megfelelő infrastruktúra nincs kialakítva. Nincsenek megfelelően kiaknázva a természeti és környezeti adottságaink.” • „A falusi turizmus fellendítése, magánszálláshelyek kialakítása. Községünk arculatának vonzóbbá tétele a turizmus számára. A meglévő és új vállalkozások ösztönzése. A meglévő M4-es autópálya közelségének kiaknázása.” • Káva • „Szennyvízcsatorna hiánya, 31-es út nagy forgalma, szilárd útburkolat hiánya vagy minősége, környezetszennyezés, helyi munkalehetőség hiánya, kerékpárút hiánya a faluközpont és a szentistváni település-rész között, patakmeder tisztítatlansága(árvízveszély, belvízvédelem).” • „turisztikai látványosságok,lehetőségek; közösségi rendezvények; nemzetközi kapcsolatok (testvértelepülések); néptánc, hagyományőrzés; megfelelő hely lovasturizmusra, terepkerékpárra; környező települések könnyű megközelítése mezei, erdei utakon; jégkorszaki lösz-összlet, tanösvény; két földvár (Árpád-kori, bronz kori); domborműves stációk; evangélikus pünkösdi hagyomány.” • Mende 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

38. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „” • „” • Monor • „Helyi munkalehetőség hiáya, a munkavállaló lakosság többségének ingázása. Vállalkozók és önkormányzat közti kommunikáció hiánya. Monorról két éve vált le a Monorierdő, ahol hiányzik a könyvtár, a kulturális centrum.” • „A vasúti fővonal, az M4-es autóút építése és a helyben megtalálható minősített termálvíz turisztikai potenciált jelentenek.” • Monorierdő 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

39. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „munkahelyteremtés lehetőségének biztosítása, csatorna befejezése, utak építése, kerékpárút” • „intézmények tárgyi feltételeinek jó színvonalúak, kulturális lehetőségek, örökségvédelem” • Nyáregyháza • „Kevés a munkalehetőség helyben, a tömegközlekedés színvonala egyre rosszabb.” • „A 4-es út Monor-Pilist elkerülő (későbbi M4-es autópálya) új szakasza. A volt laktanya barnamezős vállalkozói övezetté alakítása. • Energetikai beruházások, ezen belül bioetanol üzem létesítése.” • Péteri 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

40. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Úthálózat, szilárd útburkolat hiánya. Helyi munkalehetőségek hiánya. Közintézmények leromlott állapota.” • „M4-es autóút fejlesztése, vasúti fővonal. Képzett munkaerő, közszolgáltatások kiépített infrastruktúrája. Gerje-patak forrása, mint természeti értékek a város központban.” • Pilis • „Szennyvízhálózat kiépítetlensége, úthálózat állapota, bővítése, csapadékvíz elvezetésének rendezetlensége.” • „Ipari területek kialakítása, turisztika fejlesztése.” • Sülysáp 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Ipari területek, utak hiánya, önkormányzat intézményeinek állapota, csapadékvíz elvezetés megoldatlan; csatornahálózat - víztisztítás hiánya; egészségügyi ellátás fejletlensége (csak alapellátás); munkahelyteremtés.” • „Rekreációs területek kialakítása; horgászathoz - vadászathoz, lovas turizmus fejlesztése; helyi termékek gyártása - értékesítése; hagyomáynok ápolása;” • Tápiószecső • „Csatornázás, szilárd útburkolat, vízelvezetés hiánya, iskolai tornacsarnok létrehozása, faluközpont rehabilitációja.” • „Turisztikai fejlesztések: patakmeder tisztítása belterületen, kerékpár- és erdei utak fejlesztése. Befektetők munkahely teremtése: tervezett édességipari beruházás.” • Úri 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

43. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 33 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés” • 9 db • 1,251,573 • „Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással” • 10 db • 1,235,424 • „Szelíd turizmus és környezetvédelem” • 10 db • 922,092 • „LEADER elveknek megfelelő komplex térségi integrált borturisztikai és kerékpárturisztikai fejlesztések” • 4 db • 280,967 • „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” • {FejlPrioritasok.4.Sz331} db • {FejlPrioritasok.4.Sz332} • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 42 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

44. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása • 98,260 • 3.9 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások támogatása – • integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek létrehozása, meglévő fejlesztése, • korszerűsítése • 500,924 • 3.6 Játszóterek, élményparkok kialakítása, meglévők korszerűsítése • 34,293 • 3.7 Helyi védelem alatt álló építmények külső és belső felújítása, korszerűsítése, bemutathatóvá tétele, kapcsolódó zöld felületek létrehozása és fejlesztése,megközelítést szolgáló gyalogutak, passzázsok kialakítása • 260,122 • 3.8 Egészségmegőrzés, sport, szabadidős tevékenységek és rekreáció infrastruktúrájának fejlesztése • 192,663 • 3.3 Védelem alatt nem álló közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek felújítása, korszerűsítése • 17,777 • 3.5 Új piacok, termékházak létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, előírásoknak • történő megfeleltetése, kapcsolódó zöld felületek létrehozása és fejlesztése • 135,534 • 3.1 Településközpontok, települések, közintézmények megközelíthetőségét és • közlekedésbiztonságát szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása • 12,000 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

45. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Elérhetőség: infrastruktúra, közösségi terek, egészségmegőrzés Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 3.4 Település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések • 0 • {FejlIntForras.1.Int} • {FejlIntForras.1.Forras} • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

46. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 1.10 Vidékfejlesztési vállalkozói klaszterek, innovációs központok, termékházak létrehozása • 96,332 • 1.3 Innovatív és diverzifikált agrár- és élelmiszeripari vállalkozások támogatása • 77,066 • 1.2 Mikro- és kisvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztése, helyi áruk piacon való értékesítésének, megjelenésének, minőségének javítása • 6,970 • 1.8 Belföldi és nemzetközi vállalkozói együttműködéseket ösztönző LEADER kapcsolatok megteremtése • 5,000 • 1.4 Munkahelyteremtő beruházások támogatása • 462,392 • 1.7 Térségi vállalkozói adatbank, földtulajdonnal kapcsolatos birtokrendezések elősegítése és kapcsolódó koordinációs tevékenység ellátása, továbbá marketing tevéeknység támogatása • 43,335 • 1.6 Mikro- és kisvállalkozások által működtetett tangazdaságok létrehozásának, fejlesztésének támogatása • 38,535 • 1.9 Innovatív vállalkozásfejlesztési kezdeményezések bemutatása tájékoztató programokkal, rendezvényekkel, gyakorlati bemutatókkal • 38,533 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

47. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Gazdaság és vállalkozásfejlesztés a versenyképesség növelésével és diverzifikálással Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 1.1 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 351,663 • 1.5 LEADER elveknek megfelelő innovatív vállalkozási projektek támogatása • 115,598 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

48. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 2.1 Fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések támogatása induló vállalkozások részére • 8,216 • 2.7 Helyi népművészeti, néprajzi, valamint kulturális és természeti értékek bemutathatóvá tétele • 7,688 • 2.10 Térségi turisztikai adatbank létrehozása és marketing tevékenység támogatása,turisztikához kapcsolódó LEADER kapcsolatok megteremtésének támogatása • 50,000 • 2.3 Ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő • egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatások fejlesztése • 328,379 • 2.4 Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - vidéki települések természeti, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, bővítése, korszerűsítése, fejlesztése • 223,366 • 2.9 Falusi turizmushoz kapcsolódó és LEADER elveknek megfelelő képzések támogatása • 19,500 • 2.6 A természeti és történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása • 17,458 • 2.2 Turisztikai fogadóbázis – falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely-kínálat és minőségi szolgáltatások • fejlesztése • 167,300 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

49. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Szelíd turizmus és környezetvédelem Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 2.8 Környezeti tudatosságot fejlesztő akciók megvalósítását szolgáló beruházások és környezeti nevelést szolgáló képzések, közösségi akciók támogatása • 100,185 • 2.5 Térségi jelentőségű turisztikai események, programok és azok hátteréül szolgáló létesítmények fejlesztése • 0 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 98,260 EUR – a(z) 3.2 Helyi és helyközi közösségi közlekedés megteremtését szolgáló infrastruktúra fejlesztések támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: LEADER elveknek megfelelő komplex térségi integrált borturisztikai és kerékpárturisztikai fejlesztések Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • 4.4 "Túra a Naprendszerben" Terepkerékpárút kijelölése, természettudományi bemutató központ létrehozásával • 73,339 • 4.2 A helyi szőlő- és bortermelés minőségének javítása • 3,854 • 4.1 A borturisztikai fejlesztések infrastrukturális feltételeinek megteremtése, illetve • javítása • 3,853 • 4.3 Borturisztikai szolgáltatások fejlesztése • 199,921 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis