560 likes | 692 Views
PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL TANULÁS, GONDOLKODÁS, EMLÉKEZÉS (8,9,10). Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munk á ja alapj á n Dr. Veres Sándor. 8. fejezet: Tanulás.
E N D
PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓLTANULÁS, GONDOLKODÁS, EMLÉKEZÉS (8,9,10) Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor
8. fejezet: Tanulás • Ez a fejezet három részből áll, ami az ember intellektuális jellemzőivel foglalkozik. Már megismertük a mentális folyamatokat, melyek az Istenképűség oldalán helyezkednek el a keresztény nézőpont szerinti ábránkon. Bár, inkább meghatározható ez a tudás fogalmaiban, amiként a legtöbben teszik, a pszichológusok a tanulást, mint a megtapasztalható viselkedés maradandó változását definiálják. Ezért az állathoz hasonlóság oldalán helyeztük el a tanulást a 8.1. Ábránkon.
Nem csupán a definíció szerint illik ide, hanem azért is, mert a pszichológusok kezdetben a tanulást az állati magatartással kapcsolatban kezdték tanulmányozni. Kezdődött a kutyák tanulásának vizsgálatával a XIX. század fordulóján, és aztán patkányokra és galambokra terjesztették ki a vizsgálatokat a XX. század közepén. A pszichológusok idejük legnagyobb részét a tanulás két típusának tanulmányozásával töltötték, a klasszikus és az operáns kondicionálás kutatásával.
Klasszikus kondicionálás • Ivan Pavlov (1927/1960) volt aki elsőként tanulmányozta a klasszikus kondicionálást a XX. század kezdetén. A klasszikus kondicionálásban, a pszichológusok egy semleges ingert olyan ingerrel párosítanak, amihez válasz kapcsolódik. A semleges ingerek hamarosan önmagukban is kiváltják a választ. Pavlov kutyákkal történt eredeti kísérleteiben egy csengőt szólaltatott meg (semleges inger) éppen mielőtt megkapta az állat az élelmet (ami észlelése, persze választ váltott ki). Elsőre a kutyák az ételre nyáladzani kezdtek. Néhány párosítás után aztán a kutyák a csengőhangra is nyáladzani kezdtek.
Két kapcsolódó esemény: 1.Inger Villámlás 2. inger Dörgés Ismétlések utáni eredmény Inger Látjuk a villanást Válasz Összerezzenünk a bekövetkező dörgés miatt Klasszikus, vagy Pavlov-i kondicionálás • Megtanulunk összekapcsolni a két ingert: • az egyiket követni fogja a másik
Klasszikus vagy Pavlov-i kondicionálás • Pavlov készüléke a nyálelválasztás mérésére
Klasszikus kondicionálás • Az emberek, miként az állatok, képesek klasszikus kondicionálással tanulni. Képzeljük el a pszichológus mindig megzenget egy hangot éppen mielőtt ráfúj a kísérleti személy szempillájára. A személy a hang megszólalására már be fogja hunyni a szemét. Képzeljük el amikor a szülők mindig azt mondják, „Nem” mielőtt ráütnének a gyermek kezére, amint az egy váza felé nyúl. A gyerek gyorsan visszahúzza a kezét és sírni kezd a „nem!” szó hallatára. A klasszikus kondicionálás nyilvánvalóan illik az állathoz hasonlatosság oldalához, amint az ábránkon láthatjuk.
Klasszikus kondicionálás • Előfordul, hogy a klasszikusan kondicionált válaszokat félreértjük. Ha bűntudatot érző emberek heves szívdobogást élnek át a köszöntő ének hallatán valamely gyülekezeti alkalommal, a szív ritmus (bűntudat miatt) élménye összekapcsolódhat az énekkel magával. Máskor ezek az emberek hasonló szívritmussal reagálnak majd, ha hallják az adott éneket, noha az már Isten bocsánata után történik. Nem hisszük el, hogy ez a szívritmus jelzés az ember állatszerű tulajdonságaiból származik, a tanult válaszról, ezek az emberek azt gondolhatják, hogy nem bocsátottak meg nekik, és megkérdőjelezik megváltottságukat is.
Operáns kondícionálás • B.F. Skinner (1938) elsőként tanulmányozta az operáns kondicionálást. Az operáns kondicionálásban a kívánatos viselkedés megerősödik, ha a pszichológus megerősítéssel jutalmazza azt. Ha nem a kívánt viselkedés áll elő, akkor a pszichológus nem ad megerősítést. Skinner első tanulmányában étel volt a megerősítés, ha a patkány megnyomott egy kart vagy egy galamb csippentett a tányérra. A nyomó illetve a csippentő viselkedés megerősödött, amint az étel ismét és ismét mint jutalom megjelent.
Operánskondicionálás • Megtanuljuk összekapcsolni a választ és annak következményeit egymással
Operáns kondicionálás • Az emberek, miként az állatok, megismételik a megjutalmazott viselkedést. Azok a gyerekek, akik MM drazsét kaptak, ha sikerült pisilniük, megpróbálnak ismét pisilni. Az emberek gyakran megerősítik egymás operáns viselkedését. Például, amikor a szülők felveszik a síró kisgyermekek, abbahagyja a sírást. Ezzel, öntudatlanul is azt segítik elő, hogy a gyermek sokkal inkább sírni fog, éppen azért, mert szülei megjutalmazták azzal, hogy amikor sírt felvették. A gyermek ezzel eléri, hogy a szülei növekvő valószínűséggel felveszik majd amikor sírni kezd, mert korábban gyermekük megjutalmazta őket azzal, hogy abbahagyta a sírást. Az operáns kondicionálás szintén az embereknek az állatokhoz hasonlatosságát mutatja inkább, nem annyira az Istenhez hasonlatosságát.
Operáns kondicionálás • A vallásos viselkedés lehet operáns kondicionálás eredménye. Ha az emberek kevesebb bűntudatot éreznek, mert a pénzüket adományozásra fordítják, akkor sokkal valószínűbb, hogy ezt meg fogják ismételni. A Biblia olvasásával kapcsolatban megtapasztalhatják, hogy jobban érzik magukat, ha Bibliát olvasnak, ezért valószínű folytatják azt. Ha ezt a hatást sokkal inkább tanulásból, mint a kegyelemből fakadónak tartják, akkor ez inkább az állatokra jellemző operáns kondicionálás terméke lesz az életükben.
Megerősítés és büntetés • A legtöbb pszichológus a jutalom és büntetés kérdésével a viselkedés fogalmai között foglalkozik. A kimenet a viselkedés kontrolljához vezet. Az emberek általában megismétlik a jutalmazott választ és megállnak a büntetett válasz megismétlésében. Ez a bánásmód logikus mivel a tanulás a viselkedés változásának fogalmaival írható le, és nézőpontunkból az állathoz hasonlóság oldalán helyezkedik el. • Az emberek, miként az állatok, a jutalom és a büntetés változására reagálnak. Nagyobb jutalom, nagyobb válasz. A jutalom hosszabb elmaradása, gyengébb tanulás. Még a különböző időpontokban adott megerősítés következtében megjelenő viselkedésminták is szemmel láthatóan azonos.
Megerősítés és büntetés • A megerősítés kötött idejének elmúltával, ha elmarad a megerősítés az állatok gyorsan un. „csipkézett görbével” reagálnak. Ez azt mutatja, hogy helyes, ha a megerősítés után megállnak a válaszolásban. Ezt követően lassan erősödik a válasz egészen addig, amikor nagyon gyorsan válaszolnak a következő megerősítéskor. Ez a minta ismétli önmagát minden megerősítéskor. Amikor a megerősítés különféle variációi jutnak szerephez, random idő-intervallumok után adott jutalom esetén a válasz stabil marad.
Megerősítés és büntetés • A legtöbb diák viselkedése jól illusztrálhatja, hogy az emberek mennyire azonos módon reagálnak a megerősítés fenti módozataira mint az állatok, ha megnézzük például kurzusaik két típusának igénybevételével kapcsolatban őket. Fenntartanak egy idősávot amit kutatásra fordítanak (kutatási válasz) ahol a tanárok osztályzatokat adnak minden két hétben írott teszt alapján (fix köztes időpont). Az eredmények ”csipkézett görbén” rajzolhatók fel, ha nem csináltak semmit, a kutatási munka jobb lesz miután a tesztet elvégezték, de a teszt előtti legtöbb éjszakájuk persze zsúfolt. Összehasonlíthatják eredményeiket azokkal a kurzusaikkal, amelyekben a tanárok népszerű quiz feladatokat adnak (változó megerősítési időintervallum). Ez az idői-elrendezés a tanulás állandósult szintjét hozza, akár mint az állatoknál.
Kognitív tanulás • Tisztáztuk már, hogy nem feledkezhetünk meg az emberek állatszerű aspektusaival foglakozni, amikor Istenképűségük jellemzőivel foglalkozunk éppen, ahogyan nem feledkezhetünk meg az emberek Istenképűségéről sem amikor ez fordítva történik. A tanulás sem kivétel. A korai behavioristák ismételten megpróbálták kifejteni a tanulást a megismerésre vonatkozás nélkül. • Miként Morris (1988, p. 202.) leszögezi: „ Feltűnhet az emberek esetében, hogy végső soron többet tanulunk, mint amit látunk”. A Gestalt pszichológia és hatása a belátásos tanulásra, például a magasabb rendű állatok körében a II. világháború óta (Köhler, 1925/1959) közismert. A késő 60-as években, a legtöbb pszichológus felismerte, hogy az emberek (Istenképű) megismerő lények. • Albert Bandura (1971,1986) ezért azt állította, hogy az emberek elsősorban mások megfigyelése által tanulnak. Az obszervációs tanulás lényege, hogy az emberek a megfigyelt viselkedését modellezik. • Bandura elsőnek hívta „szociális tanulásnak” (1971) ezt a folyamatot és ma már „szociális kognitív elméletnek” nevezik. (1986). Amit tett tehát nem egyéb, mint hogy felhívta a figyelmet az ember tanulási jellemzőinek Istenképű mivoltára.
Implikációk • Pszichológusok hasznosítják a tanulásról, a jutalomról és büntetésről szerzett ismereteiket, hogy nagyobb termelékenységet érjenek el a munkahelyeken. Mint keresztények, azonban, emlékeztetnünk kell magunkat, hogy Isten a saját képmására teremtette az embert, és a jutalmazásról és a büntetésről az igazsággal összefüggésben kell foglalkoznunk. • Amikor eldöntjük mennyit fizetünk egy munkásnak, többre is gondolhatunk, mint amennyit akkor kellene fizetnünk, amikor maximális hatékonyságot látunk. Fel kell mérnünk, mi az a tisztes összeg, keresmény a társadalomban ezért a munkáért. Sem túl keveset nem fizethetünk, azért, hogy maximalizáljuk a profitot, sem többet, mint amennyire rászolgált.
Implikációk • Másrészt, a büntetést szemlélhetjük az igazság fogalmaiban is. C.S. Lewis (1949/1970) úgy tekintett erre a helyzetre a ”büntetés humanitárius elméletéről” szóló vádiratában, hogy a büntetést túlsúlyúnak tartja ez az elmélet. Ezért úgy tekint a bűnözőkre, mint betegekre és akiknek gyógyításra van szükségük, gyakran pszichoterápián keresztül. Az elmélet nem foglalkozik azzal, hogy, hogy az embereket azért büntetik mert megérdemlik. Ez a megközelítés - de facto - az emberiség meglehetősen lealacsonyított szemléletét implikálja, az ember állati szinten való felfogását. • Megbüntetve lenni, mert megérdemeljük - elv az embereket felelős lényekké teszi, akik Isten képmására teremtettek. Noha a fegyelmezéssel történő helyreállításért tett erőfeszítések helyesek és jók, a helyreállítást azonban nem csak fegyelmezéssel lehet elérni.
Applikációk Mivel az emberek klasszikus és operáns kondicionáláson keresztül tanulnak, felhasználhatjuk ezek a tanulási formákat a viselkedés megváltoztatásához. Az a megközelítés, hogy az emberek állatokhoz hasonló lények néhány keresztény gondolkodó számára zavaró és nem vették komolyan számításba a pszichológia eredményeinek a megítélésekor. A hasonlatosság azonban tény, fellépésük nem zavarta meg a pszichológia keresztény értékelését. A bibliai antropológia alapján álló tudósok felismerték, hogy ugyan az emberek sok szempontból olyanok mint az állatok, ez azonban nem jelenti azt, hogy közben ne lennének Istenhez hasonlatosak számos más dologban.
Applikációk • James Dobson (1970) például határozottan bátorította a keresztény szülőket, hogy bátran használják a jutalmazást gyermekeik viselkedésének a megváltoztatásához. Mivel Dobson néhány behaviorista technikát felhasznált, Adams (1973) tévesen nevezte ezt a törekvést Istentelen behaviorizmusnak. Adams (1973) is kénytelen volt elismerni, hogy az emberek valamely módon mégis hasonlítanak az állatokhoz.
Klasszikus kondicionálás • A pszichológusok gyakran használják a klasszikus kondicionálás technikáját valaki érzelmi válaszainak megváltoztatásában (tetszés, nem tetszés, félelmek) avégből hogy változás történjen a nyílt viselkedésben. Ez a törekvés arra a feltevésre alapul, hogy ha a személy valamely ingerre megtanult rossz válaszokat adni, akkor a jövőben képes megtanulni jó reakciókat adni. A személynek lehetnek elfojtott rossz válaszai vagy olyasmit tanult, ami a másokkal összeegyeztethetetlen. • Egy keresztény, akinek a szíve még mindig erősen ver a kezdő ének alatt, azt veheti észre, hogy ahogyan kezdi hallani az éneket kevésbé zakatol már a szíve. A hevesen dobogó szív esetében nem a bűntudat jele volt, hanem klasszikus kondicionálással kialakult válasz. Ez tanulási kérdés és nem spirituális probléma. Kioltásra van ez esetben szükség és nem feltétlen megbocsátásra. Természetesen, a heves szívverés jele lehet a bűntudatnak is, és akkor az illetőnek szüksége van spirituális segítségre.
Klasszikus kondicionálás • Keresztények akiknek van egy mostoha apja aki lehet hogy negatívan reagált erre az „Isten az atya” képre. Szükségük van atyáik iránt megbocsátásra és, ezeknek az emlékeknek a gyógyulásán keresztül , a szeretet elfoglalhatja a sérelem helyét. A klasszikus kondicionáláson keresztül az érzelmi válaszok az állathoz hasonlóság oldalán egyre kisebbek lesznek, és a Lélek segítséget ad az Istenképűség oldalán.
Pszichológusok gyakran használnak operáns kondicionálási eljárásokat a nyílt viselkedés megváltoztatására. Ha az emberek valamely helytelen viselkedését jutalmazták a múltban, abba kell hagyni ezek jutalmazását, hogy a viselkedés kioltódjék. A szülő, aki nem veszi fel a síró gyermeket megáll abban, hogy jutalmazza a sírást. Ha szülők ilyen módon jutalmazták a gyermeket korábban, a sírás még sokáig fog tartani, de ha ezt a szokást elhagyják kevesebb lesz az idő előre haladásával. • A vasárnapi iskolai tanárok tapasztalják, hogyha a beszéddel tudatosan gazdálkodnak, ez segít nekik rendet tartani az osztályteremben, s a gyermekek képesek Istenről tanulni. A beszéddel való gazdálkodás bizonyos viselkedés jutalmazását eredményezheti. Például, a tanárok azzal, hogy nem ösztönzik őket megjutalmazhatják ezzel azokat a gyerekeket, akik visszahúzódnak, és ülve maradnak székeiken akár öt percig is, és egyre hosszabb és hosszabb ideig. Jutalmat kapnak ily módon azok is, akik elfelejtik a bibliáikat magukkal hozni.
Óvatosnak kell lennünk a jutalmak és büntetések használatával tehát. A válasz éppen ami adott valakinek aki megjutalmazott vagy megbüntetett. Például, tegyük fel egy gyerek tévesen cselekedett és megvallja „bűneit”. Ha a szülők megbüntetik a gyereket egy vétkéért, lehet, hogy éppen ezzel törlik el azt a viselkedést, amit éppen tenni szándékozik (megvallás). Így biztos csökken annak valószínűsége, hogy a gyerek megvallja majd hibás tettét.
9.fejezet: Gondolkodás • A gondolkodás az a kapacitása az embernek, hogy tárgyak vagy események belsőleg reprezentálódnak és ezekkel a belső reprezentációkkal képes műveleteket elvégezni. Ha arra gondolunk, ahogyan a pszichológusok ezeket a folyamatokat nevezik (mentális folyamatok), bizonyosak lehetünk abban, hogy ez a kapacitásunk az Istenképűség oldalán helyezkedik el a 9.1.sz. Ábrán.
Beszéd • A legnagyobb kihívás nézőpontunk istenképűséget kifejező oldalán a kognitív folyamatok között a nyelv közegében van. A XX. század kezdetétől a pszichológusok kísérleteztek azzal, hogy megtanítsák más fajoknak az emberi nyelvet kevés sikerrel ment. A csimpánzok ugyan megtanultak három vagy négy szót, de ez volt minden, amikor az embergyerekekhez hasonlóan igyekeztek velük eljárni. • 1950 és 1970 között a pszichológusok tovább próbálkoztak megtanítani a majmokat nyelvi jeleket használni, és az eredmény már egészen imponáló volt. A csimpánzok képesek voltak megtanulni „szótárakat”, melyek néhány száz „szóból” állnak. Népszerű magazinok és a tudományos irodalom alapján is úgy tűnhet manapság, hogy a pszichológusok képesek voltak frontáttörésre és intelligens beszélgetés folytattak állatokkal.
Fonémák és Morfémák • Komolyan foglalkoznunk kell azonban azzal a kérdéssel, miképpen is fest a nyelv. A legtöbb nyelvész úgy gondol a nyelvre mint, ami nem utolsósorban fonémákból, morfémákból, szemantikából és szintaxisból áll. • Minden beszélt nyelv nagy számú alap szavakból, fonémákból áll. Valószínű nincs olyan nyelv amiben 80 fonémánál több lenne, az angol csupán 40 körülivel rendelkezik. A fonémáknak nincs jelentésük, és az állatok képesek sokat kiejteni úgy, ahogyan az emberi beszédben az használatos. • A jelentés legkisebb egysége a nyelvben a morféma, általában két vagy több fonémából áll. Néhány morfémából szavak lesznek, és mások előtag vagy utótagként funkcionálnak. Az angol nyelv kb 50 ezer morfémából áll. Az állatok szintén képesek nagyon sok hang kiadására.
Szemantika • A szemantika a szabályok rendszere ami segít meghatározni a szavak és mondatok aktuális jelentését. Például, ha az „ed” morfémához hozzáadjuk a „laugh” morfémát, valamit megváltoztat annak jelentésén, ami történt. A szemantika magába foglalja a „nevek” korrekt használatának képességét. Kutyád képes megfelelően válaszolni utasításaidra, akár beszélsz vagy jeleket adsz egyaránt. Amennyiben a fonémiák, morfémák és szemantikák mind a nyelvhez tartoznak az állatok rendelkezhetnek nyelvi kapacitással.
Szintaxis • A nyelv végső előfeltétele a szintaxis a szavak összeszerkesztésének szabályai. Az emberek megtanulják ezeket a szabályokat úgy, hogy ezekről külön gondolkodniuk kellene, miközben e szabályok tanulmányozására éveket fordítunk az iskolában. Egy gyerek megtanulja azt a mondatot, hogy „megrúgom a kutyát kicsi”, ami nem helyes a magyar szintaxis szerint. A magyarban a melléknevek rendesen a főnevek előtt állnak melyeket módosítanak, de például nem így van ez a spanyol szintaxis szerint. • 1970es évek alatt úgy tűnt, hogy az állatok képesek lesznek megtanulni a szintaxist. Mégis, Limber (1977) nagyon körültekintően tanulmányozta jelkombinációkat gyermekek és csimpánzok körében. Arra a megállapításra jutott, hogy négy éves kor előtt minden gyermek képes szabályosan szerkesztett komplex mondatokat alkotni, de „ kevéssé valószínű, hogy valaha is erre bármely majom képes lenne.” (p. 284)
Szintaxis • Körülbelül ezzel egy időben, Terrance (1979) kísérletet tett arra, hogy a csimpánzokat megtanítsa egy nyelvre. Csimpánzát „Nim Chimsky”-nek nevezte el, szarkasztikusan utalva a nyelvész Naom Chomsky-ra, és Nimnek olyan fejlesztő programot adott, mint a „Szezám Utca.” (Ez egy híres nyelvi készségfejlesztő program Amerikában). Ezt követően próbálta hogy a csimpánz használja is a nyelvet, Nim egészen megváltoztatta Terrace gondolkodását. • Ha a nyelvet úgy fogjuk fel, mint amibe beleértjük a nyelvtan szabályainak a megtanulását mint a nyelv részét, akkor az állatok nem képesek a nyelvet használni. A nyelv tehát az emberek Istenképűségének nyilvánvaló jele.
Gondolkodás • A gondolkodás fogalmak és képek használatávak megy végbe. A fogalmak a dolgok kategóriái, nem egyszerűen egyedi esetek. Tudásunk legnagyobb része fogalmi rendbe illeszkedik, úgy mint például az „autó” fogalma, tovább specifikálva azzal, hogy „egy piros 1961-es Ford Falcon Ron Koteskey tulajdona”. A mentális képek jelenetek, hangok, vagy más „észleletek” amikkel logikai úton manipulálunk a tudatunkban. Amikor leírtam fentebb az autómat, lehet hogy „látták” a képét maguk előtt vagy „hallották” a hangját menet közben.
Gondolkodás • A mentális képalkotás Istenképű kapacitásának tanulmányozása a pszichológia része volt a kezdetekben, több mint száz évvel ez előtt. A pszichológia első rendszere, a strukturalizmus, állította azt, hogy a tudat észleleteket, képeket és érzelmi állapotokat tartalmaz. Bár a pszichológusok felhagytak a képek tanulmányozásával a XX század első felében, a képek mégis visszatértek a pszichológiába a kognitív forradalmon keresztül. • Isten bizonyosan bátorít bennünket gondolkodásra. Isten bölcs, és ő bátorít bennünket a bölcsesség és a megértés keresésére. Az egyik legnagyobb témája a Példabeszédek könyvének éppen ez, egyre inkább általa Isten képmásává válhatunk.
Probléma megoldás és kreativitás • Amikor az embernek van egy célja de nem találja, hogy érheti el, problémával találja magát szembe. Amikor a probléma kreatív megoldásáról beszélünk, mint eredetire és foglakozásra érdemesre tekintünk. A pszichológusok sok időt szenteltek a problémamegoldás és a kreativitás tanulmányozására. • Isten az Alkotó és az emberek, az ő képmására teremtettek, a kreativitás képességével. Öt alkalommal is mondja Isten a teremtés során „Jó”. Így, a Biblia mutatja hogy amit teremtette az eredeti és érdemesnek minősül. Természetes, Isten önbeteljesítő és semmit sem vet el, míg az emberek dolgoznak azzal ami már kész és megváltoztatják azok alakját. • Bár sok pszichológus ignorálta a keativitást, Maslow (1968) úgy foglalkozott vele, mint a ön-aktualizáció lényege. Azt állapította meg, hogy örökletes része az emebri természetnek, de a kreativ potenciál gyakran elvész vagy kiég az emberből. Keresztény nézőpontunkból szemlélve mi is ezt minden emberben megtalálhatónak látjuk, az Istenképűség részeként.
Implikációk • A századofruló körül, a legtöbb pszichológiai tankönyv tartalmaz egy fejezetet az „akaratról”. Ezek a fejezetek gyakran a könyv vége felé jönnek mert a pszichológusok mint a gondolkodás és a cselekvés közötti nagy integráló folyamatokként ismerték fel. Ám, az akarat fogalma szégyenbe került a pszichológián belül. A század közepén hirtelen megjelent a szó „akarat” a legtöbb általános lélektan könyv indexei között.
Implikációk • A két nagy erő a pszichológiában, a behaviorizmus és a pszichoanalízis, mindkettő az embert inkább mint „kontrollált lényt” mutatja be semmint „kontrolláló lényként”. Azt hitték, hogy vagy a környezetünk vagy a tudattalan belső erők kontrollálják az embereket. Rollo May (1969) végezetül megtörte a csendet az akarat körül amikor könyvének ezt a címet adta: Szeretet és akarat (Love and Will). • Keresztény nézőpontunkból újra megerősítjük hogy az ember istenképű kapacitása az hogy döntéseket hoznak. Nekünk ezeket felelősséggel kell megtennünk. Isten azt mondja a népének, hogy döntsék el kinek szolgálnak (Józs 24), és Jézus szintén azt mondja, hogy ő azért jött, hogy szabaddá tegyen (Jn 8). Nekünk az Isten képmására teremtett lényeknek, van hatalmunk választani. • Bár az „akarat” szó nem tért vissza a pszichológiába, a fogalom kezd visszajönni. Néhány tankönyvben a „döntéshozás” fejezete foglalkozik vele.
Aplikációk • Bár Isten az embert megismerő lénynek teremtette saját képmására, gondolkodása nem mindig helyes. Vannak helytelen gondolatai és fogalmai, éppen a keresztény hitről például.
Hamis képzetek • Az embereknek lehetnek helytelen fogalmaik Istenről. Néhány Istenre vonatkozó ellenséges gondolat rejtezik rossz cselekedeteik hátterében, és várják a büntetést ezekért. Azt kérdik „Isten miért csinálta ezt velem?” egy betegség vagy egy baleset kapcsán. Mások gondolatai Istenről önfejűek. Fiatalok aggódhatnak azért mert nem találják Isten akaratát a hivatás vagy a házastárs választásában. Istenfogalmuk egy személyre vonatkozik, aki arra teszi őket képessé, hogy megbecsüljék mit akar ő velük tenni, és megbünteti őket, ha nem képesek kitalálni ezt.
Az embereknek helytelen fogalmaik lehetnek az emberekről, másokról, akik Istenképmására teremtettek. Vessünk egy pillantást a túlnépesedés problémájára és beszéljük a „népesség robbanásról”. • Inkább gondolkodunk az emberek robbanásáról, Isten azt gondolta, hogy ők elég fontosak ahhoz, hogy a fiát küldje, hogy meghaljon értük. Mások a gyülekezet abszolút tökéletességével példálóznak. Pál a Korintusiakhoz írt első levelében azonban az egyházat „azok, akiket szenteknek neveznek” nevezi, de egyenesen ennek a levélnek a gyors olvasásakor láthatjuk hogy az egyháznak sok helyütt szüksége van a javításra.
Kognitív therápia • Beck (1976) felvetette azt a nézetét, hogy a pszichológiai problémák hibás tanulásból és helytelen konklúziók levonásából származnak. Ebből az elgondolásból fejlesztette ki a kognitív terápiát, ami egy olyan megközelítés ami a rossz felfogás korrekcióját célozza meg. Az emberek gondolhatják például úgy, „Ha egy hibát csinálok, az azt jelenti, hogy alkalmatlan vagyok”. Egy kognitív terapeuta úgy dolgozik a páciensekkel, hogy segít nekik meglátni azt, hogy milyen hibás konklúziókat vonnak le. A páciensek megbeszélik feltevéseiket, hiedelmeiket és elvárásaikat, aztán közelednek a gondolkodás megváltoztatásának terve felé.
Racionális élet • Bár sok minden a munkájából nem elfogadható a keresztények számára, amit Ellis (1985) elkezdett az emberek istenképűségének a hangsúlyozását jelenti. Először munkáját „racionális pszichoterápiának” nevezte el, megalapította a Racionális Élet Intézetét, a Racionális Pszichoterápia Kutató Intézetét, és a Racionális Élet című folyóiratot. Ellis úgy gondolja, hogy az emberek összezavarodtak, nem valamely objektív események következtében, hanem azoknak az irracionális hiedelmeiknek a következtében, melyeket az események értelmezésére használnak. Például, a valaki azt hiszi, hogy „valaki azért szeret engem, mert valamit csinálok”, ez a személy hibásan gondolkodik és érzelmileg zavarttá válhat.
Probléma megoldás • A keresztények mint egyének, családok, és nagyobb csoportok, gyülekezetek néznek szembe a problémákkal. Kutatásaikban, a pszichológusok a problémamegoldás nagyon hatékony módszereit fejlesztették ki, és ezek használhatók otthon vagy a gyülekezetben. Amikor szembenézünk a problémával, az emberek biztosak lehetnek abban, hogy megértik a problémát, lehetséges megoldásokat ötlenek ki, értékelik a megoldásokat, és alkalmaznak megoldást a problémájukra. • Nehézségek az alábbi lépések egyikénél másiknál léphetnek fel. Egyik rész probléma a családokban vagy a gyülekezetekben a csoportgondolkodás lehet. Irving Janis (1972) arra a felismerésre jutott, hogy a szoros kötelékben lévő csoportok tagjai csökkentik a kritikájukat a csoport vezető által javasolt megoldással szemben. Valaki, aki rákérdez a megoldásra kiközösítik vagy azzal vádolnak hogy nincs elég hite. Az eredmény az, hogy az ilyen csoportokban a probléma megoldás nagyon gyenge lesz.
10. Fejezet: EMLÉKEZET • Az emlékezet az intellektuális folyamatokkal foglalkozó fejezetek közül az utolsó. A XX század első felében a pszichológusok az emlékezetre úgy tekintettek, mint a camcorderre amely rögzíti a tapasztalatokat hogy később azok visszajátszhatók legyenek. Ez az értelmezés az emlékezést passzívnak vette és nem tett különbségeket. Ha ez igy lenne, akkor a helyünk nézőpontunkból az állathoz hasonlóság oldalán lenne kizárólagosan.
Nem valószínű, hogy így állna a dolog, egy gép vezetett el bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy az emlékezet egy aktív, megkülönböztető folyamat. A computer feltalálása és az információs folyamat feltűnése után a pszichológusok elkezdtek a tudatról gondolkodni, mint egy információ feldolgozó központról. Ekképpen , az emlékezet ma már mint mentális folyamatként szemlélik, nézőpontunkból ez az istenképűség oldalán helyezkedik el, a 10.1 ábrán. • Természetesen, nekünk emlékeznünk kell hogy Isten alkotta az embert amint az állatokat is. Emlékek talán az idegrendszerben tárolódnak, és sérülnek ha változnak ezek az emlékek. Ezen kívül , a kémiai anyagok melyek megváltoztatják az idegrendszer működését megváltoztathatják az emlékeket is.
Három folyamat • Ami a memóriában raktározva lesz az nem a tapasztalatnak pontos másolata. Aminthogy a szem nem egy kamera sem a fül egy mikrofon, úgy a tudat sem egy camcorder. A pszichológusok most úgy hiszik, hogy három folyamat játszik szerepet az emlékezésben.
Kódolás • A kódolás egy esemény észlelésének a folyamata és olyan formára való átalakítása (transzdukció), amit könnyen elraktározhatunk. Emberek formálják, vagy kategórizálják, vagy szervezik az információt hogy az gondolkodásmódjukhoz igazodjék. Ez a kódolás tehát egy aktív , Istenképű, mentális folyamat, nem passzív rögzítés csupán. Egyenesen bár két személy égis figyeli ugyanazt az eseményt, mégis egészen különböző módon emlékeznek rá, mert a kódolásuk különböző.
Tárolás • A tárolás az a folyamat amellyel az emberek megtartják a kódolt információkat a jövőben. Milyen sok mindent képesek az emberek tárolni és milyen hosszú ideig megőrizni az emlékezetükben az attól függ, hogy hogyan kódolták őket. Képesek kódolni hogy megőrizzék néhány percre vagy az egész életre szólóan.
Előhívás • A befejező folyamat a visszaemlékezésben az előhívás, vagy felidézés. Emberek a felidézést arra használják, hogy a kódolt és elraktározott információt visszahozzák a tudatba. Néhány aktuális követelmény visszahívja az információt, hogy hasznosuljon mindaz, amit a személy elraktározott.