Kultusz és kultuszkutatás az orosz kultúrában

1. Kultusz és kultuszkutatásaz orosz kultúrában

2. A kultuszkutatás irányai • A retorikai-textuális vizsgálatok, • A rítusok elemzése, • Az olvasás- és a viszonyulásmód-kutatások, • A kultuszokban megjelenő hatalom- és ideológia-konstrukciók kérdése, • A (kultikus) múzealizáció folyamatának leírása KALAVSZKY ZSÓFIA: Az irodalmi kultuszkutatás lehetőségei az orosz kultúrakutatások perspektívájából: Az irodalmi kultuszkutatás a mai Oroszországban.

3. A kultusztörténeti korszakok A kultusz megközelítései / Kultuszlélektani stádiumok egymásutánja és egymás mellett élése: a beavatás ; a mitizálódás ; az intézményesülés ; a bálványrombolás ; a szekularizáció. DÁVIDHÁZI PÉTER: Egy irodalmi kultusz megközelítése. • A kultusz mint beállítódás bizonyos szellemi vagy anyagi értékek rajongó tisztelete ; • mint szokásrend szentnek tekintett helyek fölkereséséből, ereklyék gyűjtéséből, szövegek gondozásából, szent idők megünnepléséből, szertartásokon való részvételből; • mint nyelv-használat - olyan magasztaló kijelentésekben ölt testet, melyeket sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet.

4. Szentpétervár mítosza

5. Pétervár mint az ideális (ember alkotta) város utópiája • A város mint szemiotikai mechanizmus • A város szemiotikájának két szférája: • A város mint név • A város mint tér

6. A város mint név • 18. sz. eleje – kiinduló pont , az előtte lévő történelmi korszak „nem létezik”. • A „saját” hagyomány tagadása, ideális modellekkel való helyettesítése (az antikvitás mint modell) –15. – 16. századi előzményei (Rettegett Iván „származása”) • „Moszkva – harmadik Róma” eszme – vallási-politikai: • translacio religionis (teokratikus aspektus) • translatio imperii (ókori Róma  Bizánc) • (Róma  Konstantinápoly ) Novgorod Pétervár • Róma szakrális és politikai „öröksége”

7. „Szent Péter városa” • Péter apostol – I. Péter égi patrónusa és az általa létrehozandó város névadója • Vatikán címere Szentpétervár címere • Szentpétervár mint „Paradise” („paradicsom”)és „szentföld” ( Moszkva „szentségének” megalázása: színházépület a Vörös téren)

9. A név olvasata • Sankt Petersburg (ném.) Szent Péter városa Szent Péter városa • Szankt-Peterburg (apostol  császár) Péter szent városa A hasonmásság jelensége Pétervár szimbolikájában: Pétervár – Novgorod Pétervár – Róma Péter apostol – András apostol Pétervár – új Moszkva Pétervár – új Arhangelszk (patrónusa – Mihály arkangyal)

10. Pétervár „szentsége” – az államiság • Az „igazi” szakralitás (Pétervár) ≠„hamis” szakralitás (Moszkva = pápák Rómája) • A szakralitás orosz és egyetemes irányultsága (Szt. Alekszandr Nevszkij ereklyei – Szt. Péter-Pál Bazilika) • Szt. Péter-Pál Bazilika – Dalmáciai Izsák temploma = I. Péter égi patrónatusának megkettőzése

11. I. Péter és Pétervár kultuszának templomai • Péter-Pál Bazilika (1703. 06. 29.) • Dalmáciai Izsák temploma(1707. 05. 30.) • Szent Háromság temploma(1710.  1703.05. 16.) • Vendégfogadó szt. Sámson temploma (1710.) • Angyali üdvözlet temploma (Alekszandr Nevszkij kolostor első temploma – 1710.)

12. I. Péter személyének szakrálizációja • Szt. Péter városa  Nagy Péter városa • A kő szimbolikája • Fa-Oroszország / Moszkva ≠ Kő-Pétervár (szobor és alkotója) múlt jövő • Nagy Péter – városalapító és városépítő (történelmi aspektus)  városvédő és város patrónusa (mitológiai aspektus) • Pétervár létének három idősíkja: • történelmi időfolyam • „örök város” mitológiai idő • nem létező város, „káprázat”