A Szovjetunió története

1. A Szovjetunió története SZOVJETUNIÓ

2. Teljes neve: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Orosz rövidítése: CCCP (SzSzSzR) Saját meghatározása szerint: Európai és ázsiai szocialista demokráciák önkéntes államszövetsége Valójában: Az orosz birodalom átalakult kommunista diktatúrává, és erőszakosan beolvasztotta a környező államokat. Létezésének időszaka: 1917 – 1991 Fővárosa, nyelve: Moszkva, orosz Szovjet zászló és címer Szovjetunió tagállamai és területe Mit jelent a Szovjetunió fogalom? SZOVJETUNIÓ

3. 1917 elején több forradalom rázta meg az • orosz birodalmat, amelyek következtében • lemondott a trónról II. Miklós cár, Oroszország • demokratikus köztársasággá vált. • német támogatással hazatért külföldről • Lenin, aki újjászervezte a kommunista • (bolsevik) pártot. • a kommunista párt nem tudod nyerni a • szabad választásokon, ezért Lenin vezetésével • államcsínnyel szerezték meg a hatalmat • 1917. november 7-én (okt. 23.). Ezt az • eseményt nevezték a kommunisták • „nagy októberi forradalomnak”. A „nagy októberi forradalom” SZOVJETUNIÓ

4. Az októberi forradalom után Vlagyimir Iljics Uljanov, • azaz Lenin lett Szovjet-Oroszország vezetője. • hosszú és véres polgárháborúban legyőzték a • kommunista-ellenes csapatokat (fehérek) • közben kiépült a kommunista diktatúra: betiltották • a többi pártot, az emberi jogokat, üldözték az • egyházat, államosítottak minden magántulajdont. • a kommunista gazdaságpolitika, a kollek- • tivizálásmiatt az ország a csőd szélére került, • ezért Lenin ideiglenesen megengedte a • kisgazdálkodást és kisvállalkozást (NEP). • 1922-ben Oroszországból Szovjetunió lett. • 1924. január 21-én meghalt Lenin. Lenin kormányzása (1917 – 1924) SZOVJETUNIÓ

5. Lenin halála után Joszif Dzsugaszvili, azaz Sztálin • szerezte meg a Szovjetunió feletti hatalmat. Kímélet- • lenül leszámolt mindenkivel, aki veszélyeztethette a • hatalmát (tisztogatások) • a KGB nevű titkosrendőrség terrorral tartotta rette- • gésben a lakosságot. Létrejöttek a GULAG-táborok, • amelyekben több millió ember halt meg, mert nem • voltak (jó) kommunisták. Nagyrészük kulák volt, vagyis • tehetséges parasztok, kisvállalkozók, értelmiségiek, • akik nem feleltek meg a kommunista pártnak. • a II. világháborúban Sztálin eleinte a németekkel, • majd az amerikaiakkal szövet- • kezett, azért hogy területeket • szerezzen. Kiterjesztette hatalmát • Kelet-Európára is. • 1953. március 5-én Sztálin • meghalt. Sztálin uralma (1924 – 1953) SZOVJETUNIÓ

6. Sztálin halála után Nikita Hruscsov került a Szovjetunió élére. • Hruscsov elítélte a sztálini terrort, enyhítette a diktatúrát, és • a gazdasági fejlesztésre tette a hangsúlyt. • az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc azonban • bebizonyította, hogy nincs demokratikus kommunizmus, hiszen • Hruscsov parancsára a vörös (szovjet) hadsereg vérbe fojtotta a • magyar felkelést. • Hruscsov idején a hidegháború, vagyis a szovjet-amerikai • versengés elérte a csúcspontját, amikor 1963-ban szovjet • atomrakétákat telepítettek Kubába. Az AEÁ támadással • fenyegetőzött, ezért Hruscsov • visszavonta a rakétákat. • 1964-ben a kommunista párt • leváltotta Hruscsovot a SzU éléről. Nikita Hruscsov (1953 – 1964) SZOVJETUNIÓ

7. Brezsnyev (1964-1983) • Hruscsov után Leonid Brezsnyev került hatalomra. • Gyenge képességű vezető volt, kormányzása idején • megnövekedett a KGB befolyása. Közben a hideg- • háborúban az AEÁ minden területen megelőzte a • SzU-t. • A kommunista birodalom válságát tovább • mélyítette az Afganisztán ellen folytatott • háború (1980-1988). • Közben a SzU továbbra is elfojtotta a kelet- • európai reformokat (1963 – Csehszlovákia, • 1980 – Lengyelország) • Brezsnyev halála után a KGB soraiból kerültek • ki a vezetők: Andropov és Csernyenko. • Haláluk után a kommunista párt fiatal vezetőt • akart, aki kivezeti a SzU-ta válságból. Andropov (1983-1984) Csernyenko (1984-1985) Leonid Brezsnyev és utódai (1964 – 1985) SZOVJETUNIÓ

8. - 1985-ben Mihail Gorbacsov került a SzU élére, aki megpróbálta • modernizálni azt. Reformjai a peresztrojka (gazdasági reformok) • és a glasznoszty (az emberi jogok fokozatos bevezetése). • az 1986-os csernobili atomrobbanás megmutatta a SzU fejlet- • lenségét. • 1989-ben Kelet-Európában megbukott a kommunizmus, ennek • hatására a nem-orosz területek el akartak szakadni a SzU-tól, • az oroszok nem elégedtek meg a reformokkal, hanem teljes • demokráciát akartak. • 1991 augusztusában a régi kommunisták államcsínyt követtek el, • de az oroszok fellázadtak, és • Borisz Jelcin vezetésével meg- • buktatták a kommunista pártot. • 1991. december 25-én • Gorbacsov lemondott, és • megszűnt a Szovjetunió. Gorbacsov és a SzU bukása (1985 – 1991) SZOVJETUNIÓ

9. A Szovjetunió 74 éves története átformálta a világot és a történelmet. A kommunista diktatúra kiterjesztette hatalmát a világ nagy részére. Kb. 60-70 millió ember halt meg a GULAG-táborokban, kínzásokban, börtönökben, stb. Az állami gazdál- kodás miatt megszűnt a hagyományos társadalom, a kelet-európai gazdaság messze lemaradt a fejlődésben Nyugat-Európához és az AEÁ-hoz viszonyítva. A Szovjetunió bukása után Oroszország elvesztette világuralmi hatalmát, de a szovjet katonai erő még birtokában van. A Szovjetunió jelentősége SZOVJETUNIÓ