KIVÁLASZTÓ RENDSZER

1. KIVÁLASZTÓ RENDSZER Kiválasztó szerv-vese Vizeletvezető szervek-vesemedence, húgyvezeték, húgycső Vizelettároló szerv -húgyhólyag

2. Vese • Páros szerv • Retroperitoniális hely-zetű, a gerincoszlop ágyéki szakaszán • A vese tokjai: vese-pólya, zsíros tok, rostos tok • Vesekapu: vérerek, húgy-vezeték • Embrionális fejlődés idő-szakában lebenyezett • Felső részén a mellék-vesemirigy helyezkedik el

3. A vese belső felépítése -kéregállomány: szemcsézett, a vesetok alatt helyezkedik el -velőállományát piramisok, Bertini-féle veseoszlopok alkotják -a piramisok hosszanti irányban csíkozottak, csúcsaik (veses-szemolcs, papilla) a kis-kehelyhekbe torkollanak. - a vesepapillákon 20-30 nyílás található, ezekbe torkollanak a gyűjtőcsatornák -veselebeny: piramis és a hozzá tartozó kéregállomány -vesemedence: zsírszövettel körülpárnázott vizelettároló szerv,a húgyvezetékbe torkollik

4. Kéreglebenyke • A veselebeny szövetegysége • Tengelyét kúp alakú velősugár alkotja, ebben haladnak a gyűjtőcsatornácskák • A lebenyke határát a lebenykék közti osztóerecske képezi • A velősugár és az orsztóerecske közti részt kanyarulatos resznek nevezik, itt helyezkednek el aproximális és disztális csatornácskák kanyarulatos szakaszai, valamint a vesetestecske.

5. A vese vérellátása Veseosztóér -lebenyek közti osztóér -ívelt osztóér -lebenykék közti osztó-erecske -afferens osztóerecske -érgomolyag -efferens osztóerecske Vesegyűjtőér

6. Egyenes vérerek -efferens osztóerecske -a kéreg felületes részén hajszálerekre ágaznak melyek behálózzák a vese-csatornácskákat - a velőállományhoz közeli érgomolyagok efferens osztóerecskéi a velő-állomány felé fordulnak ahol egyenes osztóerecskékben folytatódnak majd hajszál-erekre ágaznak (hajtű-szerűen hajlanak vissza a gyüjtőeres elvezetés felé)

7. A vese finom szerkezete • Szerkezeti és működési alap-egysége a nefron (egy vesében kb. 1,5 millió) • A nefron részei: • Malphigi-féle vesetes-tecske - Bowman-tok - érgomolyag • Vesecsatornácskák - proximális kanyarulatos vcs. - Henle- féle kacs -disztális kanyarulatos vcs. -gyűjtőcsatornácska

8. Ultrafiltráció • A vesetestecskében megy végbe • A dializáló hártya a zsigerilemez és a hajszálér alaphártyája • Az ultrafiltrátum a Bowman-tok üregéből a proximális vesecsa-tornácskába továbbítódik • Az elsődleges vizelet (170-200l naponta) a vesén áthaladó vér fehérjementes szűrlete

9. Proximális kanyarulatos csatornácska • A vesetestecske vizeleti pólusábol indul • Falát köbhám béleli • A sejtek csúcsi részén kefeszegély, növeli a felszívódást • Az ultrafiltrátum legnagyobb része itt visszaszívódik bizonyos szelektivitással (cukor teljesen), de a Henle-kacsba belépő vizelet a vérrel azonos ozmotikus koncentrációjú

10. Henle-kacs • Hajtűszerű csatornácska, leszálló és felszálló ággal • Hossza változó, a vesetok alatti nefronoké rövid, a mélyebben fekvőké hosszú (leszálló, felszálló szár) • Falát egyrétegű laphám béleli • A leszálló szár vízáteresztő, víz szivódik vissza, natrium lép a lumenbe és a vizelet hipertoniássá válik (sűrűbb lesz) • A felszálló szár víz át nem eresztő, de aktív natrium visszaszívódást teszlehetővé, a vizelet a disztális csatornácskába lépve izzotoniás(a plazmaval ayonos koncentraciójú)

11. Disztális kanyarulatos csatornácska • Falát egyrétegű köbhám alkotja, a sejek csúcsi részén nincs kefeszegély • Egyenes szakasza víz át nem eresztő, a natrium aktívan visszaszívódik, a vizelet hipotoniássá válik • Kanyarulatos szakasza újból vízáteresztő, nátrium és clor szívódik vissza • A visszaszívódótt nátrium ion kálium- és hidrogén ionnal helyettesíthető (szervezet szükségletének megfelelően az aldoszteron hatására), ezáltal a szervezet sav-bázis háztartásának szabályozásában vesz részt.

12. Gyűjtőcsatornácska • Falát egyrétegű köbhám alkotja, a végleges vizeletet szállítja • További vízvisszaszívódást tesz lehetővé aszerint, hogy a vese koncentrál vagy hígít (szervezet szükségletének megfelelően) • A vízvisszaszívódás az ADH hatásáratörténik

13. Vizeletvezető és tároló szervek • Vesemedence • Kiskelyhek • Nagykelyhek • Húgyvezeték • Kilépve a vesekapun a hasüreg hátsó falán halad lefelé, a nagy medencében ferfiban a here, nőkben a petefészek osztóerével kereszteződik. • A medencebemenetnél a csipőeret is keresztezi, ezt követően: - Nőben a petefészek mögött halad, kereszetződik a méhszalaggal majd a méhosztóérrel - Férfiban a végbél mentén halad, a hólyag közelében kereszteződik az ondóhólyaggal • A hólyag hátsó alsó részébe ferdén torkollik • A két szájadék közti izomnyaláb lefelé húzza a szájadékokat, záródnak a húgyvezetékek

14. Húgyhólyag -300-350 ml vizeletet képes befogadni, felső része hegyesebb, alsó része szélesebb, ide torkollanak ferdén a húgyvezetékek • A húgycső a hólyag legmélyebb pontjából indul, itt található a belső záróizom (sima izomrostok alkotják, akaratunktól függetlenül működik) • Ahol a cső átfúrja a gátat a külső záróizom található, ez akaratunktól függően működik, (harántcsíkolt izomrostok alkotják). • A női húgycső 3-4 cm hosszú, a hüvely előcsarnokába nyílik • A férfi húgycső kb.25 cm, három szakaszból áll: dülmirigyi, hártyás, szivacsos

15. Szaporító rendszer Külső és belső nemi szervek szerkezete

16. Női kismedence

17. Belső nemi szervek Medencén belül helyezkednek el • Petefészek – petesejt érése, tüsző érésének helye • Petefezeték – petesejt továbbítása, megtermékenyítés helye • Méh – izmos szerv, megtermékenyített pete beágyazodását biztosítja • Hüvely – ondósejtek továbbítását tesyi lehetővé, szülőcsatorna

18. Petefészek szerkezet • Ovogenézis • Petesejt érése • Tüszőérés • Elsődleges • Másodlagos • Érett tüszők Graaf féle tüszők • Petesejt szerkezete: • Sejthártya , körülötte üveghártya • Citoplazma • Szélén kortikális granulumok –megtermékenyítési hártya kialakulása • Központi részében sejtszervecskék –mitokondrium, Golgi készülék, centriolum- szikmagot alkotja • Sejtmag, sejtmagvacska

19. Méh szerkezete Részei: • Méhfenék • Méhtest • Méhszáj Falszerkezete: • Endometrium • miometrium • Méhfenék • Méhtest • Méhszáj

20. Méh és petefészek működésének szinkronizálása

21. Hüvely • Izmos szerv • Ide torkollik a méhszáj, nyákot tartalmaz -megakadályozza baktériumok felhatolsást a méhbe • Szűzhártya -himen

22. Külső nemi szervek • Szeméremtest • Nagyajkak –herezacskókbak megfelelő rész • Kisajkak a hüvelytornácot veszik körül • Csikló • Húgycső • Hüvelybemenet • Gát- medence kimenetét lezáró lágy rész

23. Férfi szaporító szervek

24. Férfi kismedence í

25. Belső nemi szervek • Here • Eredetét tekintve belső helyzetű • Mellékhere • Ondóvezeték • Ondóhólyag • Dülmirigy

26. Here szerkezete • Herezacskóban helyezkedik el • Kötőszövetes tok borítja • Herelebenyke • Herecsatornácskák • Ondósejtek képződésének helye • Gátor –rete testis (hálózatos csatornák)

27. Ondósejt képződése -spermatogenézis • Spermatogenézis • Spermiocitogenézis • spermiomorfogenézis • Érett hím ivarsejt • Fej - akroszóma • Nyak – mozgékony összeköttetés • Farok – tengelyfonal és körülötte hüvelyek • összekötő • főrész • farokrész

28. Mellékhere –ondósejtek érése, tárolása • mellékherejárat • Ondóvezeték –nemi váladék továbbítása • Ondóhólyag –húgyhólyag mögött, nemi váladék termelése – kilővellőcsatorna • Dülmirigy

29. Külső nemi szervek • Herezacskó • Hímvessző • Gyökér • Test • Makk –fityma • Szerkezete: • Két barlangos test • Egy szivacsos test –benne húgycső

30. ondósejtekmegkötése– ZP3 akroszómálisreakció - peteburkokfeloldása pete aktiváció Depolarizáció- elsődleges megtermékenyítési gát Kortikális reakció- megtermékenyítési hártya női és hím előmagvak kialakulása osztódási orsó megjelenése Zigóta első mitótikus osztódása -barázdálódás