A nem formális és informális módon szerzett tudás értékelése és elismerése Tót É va Oktatáskutató és Fejlesztő Intéze

1. OECD – Recognition of non-formal and informal learning (RNFIL) project 2. Magyar műhely-vitaBudapest, 2007. május 3. – OKM A nem formális és informális módon szerzett tudás értékelése és elismerése Tót Éva Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) toteva@ella.hu

2. Amiről szó lesz • Értelmezési keretek • Európai minták, tanulságok • A magyar országjelentés fő megállapításai • Vitakérdések

3. Értelmezési keretek/1 • Gyűjtőnév, eljárások (PLA. LPA, RPL, legújabb: VPL) • „Filozófiája” – A tudás-szerzési formák egyenragúsága • Társadalmi elismerés intézményesített, kodifikált elismerés • Lehetséges funkciók: • Egyéni szinten: LLL tanulási stratégiák támogatása • Szervezeti szinten: a rejtett tudások felszínre hozása • Gazdasági szektorok közötti mozgások megkönnyítése • Munkaerőpiaci reintegráció • …

4. Értelmezési keretek/2 A képzés és tanulás módjai a szervezettség foka szerint Formális Nem formális tanulás -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Iskolarendszerű képzésSzervezett képzés Informális képzésINFORMÁLIS TANULÁS– Szocializáció Spontán tanulás

5. Megközelítések • RNFIL a képzési szektorban vs. a munka világában • Az értékelés és elismerés szintjeegyéni, intézményi, ágazati, ágazatközi, országos • Teljes végzettség vagy részképzettség elismerése • Speciális csoportokra célzott vs. minél szélesebb körű hozzáférés (p. állampolgári jog) • Eszközök: teszt, gyakorlati vizsga, kompetencia-portfólió

6. Európai kitekintés/1 Élenjárók • Franciaország • Hollandia • Norvégia Jó példa: Portugália Alapkérdés: milyen képzési kultúrába, intézményrendszerbe illeszkedik az értékelés és elismerés

7. Európai kitekintés/2 Tanulságok A sikeres kísérletek jellemzői: • A felnőttkori tanulás kiforrott hagyományai, intézményei • Létező szakmai és képzési sztenderdek • Moduláris megközelítés • A kormányzat határozott szerepvállalása (koncepció alkotás,törvények, szabályok, ösztönzők, együttműködés keretei, finanszírozás) • Társadalmi partnerek részvétele és kooperációja. Munkavállalók erős érdekképviselete pl. az értékelésre való jog a kollektív szerződések része) • Felhasználói szempontok érvényesülése: információs + támogató szolgáltatások, transzparencia • A minőség garanciái pl. az értékelés felülbírálatának lehetősége • Az értékelés (és képzés) és elismerés szétválasztása • Egyéni ösztönzők és jogosítványok(pl. Norvégiában az értékelés állampolgári jog) • A felelősség elosztás és a finanszírozás átláthatósága

8. A magyar országjelentés/1 Az elemzés főbb területei • Milyen intézményes keretek között és milyen módszerek alkalmazásával működik az adott országban az előzetes tudás értékelése és elismerése • A közvetlenül vagy közvetve érintett szereplők viszonya a nem formális módon szerzett tudás elismeréséhez (munkaadók, munkavállalók képviselői,a civil szektor szereplői,képzéspolitikai döntéshozók, munkavállalók) • A kontextus jellemzői = kedvező feltételei és akadályoka nem formális és informális módon szerzett tudás értékelésének és elismerésének az adott ország már működő képzési rendszerébe integrálódásához • Az RNFIL projekt a képzési rendszerre fókuszált, és hangsúlyos témája volt a kredit-transzfer. A munka világa nem volt tárgya az elemzésnek.

9. A magyar országjelentés/2 Következtetések • Az előzetes tudás elismerésének fogalma terjed Magyarországon, de inkább csak a modernizáció igényét tükrözi. A szemlélet nem honosodott meg. • Az európai gyakorlat ismerete hézagos, az elvek, eljárások ismerete töredékes. • Az oktatási és képzési intézmények nem kívánnak elismerni olyan tanulási aktivitásokat, amelyek a saját programjukon kívül folynak. • Gyenge a szereplők igényeinek artikulációja. • A PLA eljárás felülről kezdeményezett „bevezetése” (Felnőttképzési törvény 17. paragrafus) „csonka” gyakorlati megvalósítást eredményezett. • Néhány „látens”, nem intézményesült megoldás (pl. a felvételi eljárásokban).

10. A magyar országjelentés/3 Következtetések • A társadalmi partnerek bevonásának hiánya • Eklektikusság – Importált elemek • Szigetszerű innovációk (projektek)Sikeres „szigetek” – ECDL, nyelvvizsgarendszer • Top-down kezdeményezés és lokális kísérletek nem találkoznak • A tanulók számának növelésében érdekelt képzési intézmények erősödő érdekeltsége

11. Források a további tájékozódáshoz • The Unfinished story of VPLhttp://eep.ch-q.info/content/downloads/VPL%20-%20The%20Unfinished%20Story%20in%20Europe.pdf A témában talán a legjobb átfogó áttekintés. Tanulmányok a képzési kultúrák és a nem formális tanulás elismerésének kapcsolatáról, az élenjáró európai országok gyakorlatának részletes bemutatásával. • European Inventory – Validation of non-formal and informal learning http://www.ecotec.com/europeaninventoryWeb-site.Ország-leírások, háttérelemzések. • Eurobarométer – Lifelong learning: citizens’ views (2003) CEDEFOP • Tót (2006) A formális képzésen kívül szerzett tudás és annak elismerése – Az európai gyakorlat tanulsági. NSZI. 45 oldal (az elektronikus elérhetőség egyeztetés alatt)Magyar nézőpontú áttekintés az európai gyakorlatról, részben az Unfinished Story feldolgozása alapján. • Tót Éva (2006) A munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás – Kutatás Közben No 273, 70 oldal HP-FKIhttp://www.hier.iif.hu/hu/kutatas_kozben.phpAz OFA által támogatott empirikus hazai terepmunka eredményeinek ismertetése. (60 tanulási életút-interjú feldolgozása).

12. A vitához • Kik lehetnek aktív ágensei a hazai meghonosítás folyamatának? • Milyen működő rendszert és megvalósítási folyamatot lehet vízionálni ma?Kapcsolódás lehetősége: más rendszerszintű átalakítási tervekhez, projektekhez (LLL kormánystratégia, NFT II. ) • Melyek lehetnek a kulcsintézmények? („telepítés”) • Melyek a legfontosabb célcsoportok? (pl. a legképzetlenebbek) • Mi lehet a legközelebbi következő lépés?