Innovatív Magyarország

1. Innovatív Magyarország A K+F+I tevékenység ösztönzése a vállalkozások növekedése érdekében 2008.11.04., K+F+I Workshop

2. Innovációs hajlandóság- sereghajtók között Forrás: EU Innovation Scoreboard, 2007

3. Kevés költés, kiegyensúlyozatlan szerkezet Regionális megoszlás Szektoronkénti megoszlás • Forrás: KSH Kutatás és Fejlesztés 2006

4. Gyenge a K+F szféra és a gazdaság közötti diffúzió • Korszerűtlen a non-profit kutatói hálózat • a hazai műszerbázis elöregedett • hiányzik a koncentrált K+F infrastruktúra • Elaprózott a kutatói tevékenység • Az egy témára jutó kutatók száma 10-ede a nemzetközi átlagnak • Hiányzik a piacra, a gazdaságra nyitott szemlélet • A kutatók túlzottan a publikációs tevékenységben és nem a szabadalmi oltalom szerzésben és hasznosításban érdekeltek • Az innovációs rendszer hiányosságai rontják a versenyképességet • Kevés a tudás-centrumokból „kirajzó”, (spin-off) vállalkozás. • Fejletlen az innovatív kkv-k megerősödését szolgáló technológiai inkubáció. • Gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák • Fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök

5. A hazai K+F szféránakjutó források Éves szinten átlagosan 250-280 milliárd Ft fordítunk K+F+I célokra • Közfinanszírozás/Pályázati forrás: ~ 170 milliárd Ft évente Hazai források: • KTI Alap - 40-50 milliárd Ft évente • OTKA - 5-7 milliárd Ft évente Európai források: • ÚMFT KFI prioritás - GOP – 32-37 milliárd Ft évente - TIOP, TÁMOP – 25-30 milliárd Ft évente - Egyéb OP-k (ROP, ETE) – 7-12 milliárd Ft évente • FP7 – 10 - 20 milliárd Ft évente • CIP – 1,3-2,0 milliárd Ft évente A vállalkozásoknak átlagosan 50%-os önrészt kell biztosítani a támogatásokhoz. • Vállalati ráfordítás: hamarosan eléri a közfinanszírozást ~120 milliárd Ft évente

6. OECD ajánlások I. Magyarország a közepes és magas hozzáadott értékű iparágak országává vált, azonban hosszú távon mindez nem fenntartható erős nemzeti innovációs rendszer hiányában. Innováció szempontjából kedvező keretfeltételek kialakítása. Tudományos, technológiai és innovációs humán potenciál megerősítése. Innovációs rendszer irányítási struktúrájának fejlesztése. Vállalati innováció erősítése. Innovációs kapcsolatrendszer megerősítése (hálózatosodás). Kritikus tömeg, relevancia és kiválóság a kutatásban. K+F „nemzetköziesedéséből” eredő haszon maximalizálása.

7. OECD ajánlások II.Ajánlások az irányítási rendszerhez • a TTI szakpolitika prioritásának és hosszútávú stratégiai célkitűzésének fenntartása, • a TTI szakpolitika képviseletének folyamatos javítása a kormányzat legmagasabb szintjéig, • újra kellene gondolni a hatáskörök elosztását és a kormányzati szereplők hatékony koordinációját.

8. Integrált kormányzati szerepVáltozás a TTI irányítási rendszerben • Kormányzati képviselet: • Kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, • Kutatás-fejlesztési államtitkár • Irányítás, felügyelet: • Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), • Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH), • Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány (BZAKK). • Tudománypolitikai koordináció, együttműködés: • Egyetemek (Magyar Rektori Konferencia), • Magyar Tudományos Akadémia (MTA). • Pályázatkezelés: közreműködő szervezet (MAG Zrt., TéT Alapítvány, RIÜ-k) KPI megszűnése (2008. januártól)‏ • Irányítási rendszer megújítása (2008.09. tárgyalta a Kormánykabinet)

9. Javasolt irányítási rendszer

10. Célok (TTI stratégia) • Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. • Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes tudományos és innovációs kapacitások, központok. • Erősödjön a társadalmi versenyképességet megalapozó tudás. • Erősödjön a régiók K+F+I kapacitása.

11. Feladatok • Hatékony támogatási rendszer megteremtése • Szellemi alkotások eredményes védelme, értékelése és hasznosítása • Tehetséggondozás, a terület széleskörű társadalmi elismertségének növelése • Integrált irányítás működtetése • Nemzetközi kapcsolatok erősítése • Szemlélet- és kultúraváltás

12. Hatékony támogatási rendszer megteremtése • Tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs források szakmai és területi összehangolása, egységes forrástérkép 2009-2010-re • Deregulációs jogszabály elfogadtatása • Pályáztatási rendszer egyszerűsítése és felgyorsítása (elektronikus pályáztatási rendszer) • Stratégiai húzóágazati kutatási programok elindítása • Ösztönző programcsomag kialakítása fiatal innovatív vállalkozások részére • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Útiterv (NEKIFUT) Projekt • K+F FDI beruházások ösztönzése (EKD, GOP)

13. Forrástérkép 2009-2010 Célok szerinti csoportosítás: • Vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységek ösztönzése • Nemzetközileg versenyképes tudományos és innovációs kapacitások kialakítása • Tudásalapú társadalom fejlesztése • Regionális innováció erősítése • Európai Uniós és egyéb nemzetközi kapcsolatok erősítése

14. Vállalatok KFI tevékenységek ösztönzése GOP és Innovációs Alap 2009-2010

15. Pályázati reform • Üzleti hasznosíthatóság szempontjának fokozottabb érvényesítése; • Pályázatok pályázóbarát finomhangolása; • Pályázati adminisztráció további csökkentése, eljárásrend mérséklése

16. Szellemi alkotások eredményes védelme, hasznosítása • Szellemi vagyonkezelő holding társaságok jogi kereteinek megteremtése a közfinanszírozású kutatóhelyeken • Technológia transzfer erősítése, inkubátor és kockázati tőke program • A nemzetközi szabadalmi együttműködési rendszer opcióinak kiaknázása (PCT-hatósági státusz) • Gyorsított, 1 éves átfutási idejű szabadalomengedélyezési eljárás bevezetése • Szellemitulajdon-védelmi, piacorientált paletta bővítése

17. Tehetséggondozás, a tudomány és az innováció széleskörű társadalmi elismertségének növelése • Agyelszívást visszafordító sikeres fiatal kutatók hazatelepülését szolgáló program • Húzóágazati innovációt népszerűsítő kampány általános és középiskolások számára • Az innovációt népszerűsítő médiakampány, kiállítások és táborok szervezése • Tudományos és kutatói ösztöndíjak, pl. OTKA-NKTH közös pályázatok, Nemzeti Tehetség Alap

18. Nemzetközi kapcsolatok erősítése • EU Versenyképességi Tanácson való aktív részvétel • A TTI terület nemzetközi stratégiájának elkészítése • Nemzetközi nagyprojektek fejlesztése és kialakítása stratégiai partnereinkkel (Németország, Oroszország, Kína, Franciaország, USA, Izrael, Finnország) • Egy ESFRI kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósítása (ESS/ELI) • Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet budapesti működésének támogatása

19. Integrált irányítás működtetése • TTI irányítási rendszer fejlesztése • TTI Stratégia Intézkedési Tervének felülvizsgálata • MTA és OTKA törvény módosítása • 2011-es EU elnökségre való felkészülés, szervezetfejlesztés

20. Szemlélet- és kultúraváltás • Fókuszálás a húzóágazatokra. • Csapatmunka, kritikus tömeg. • Partnerség, együttműködés. • Gazdasági és/vagy társadalmi hasznosítása az eredményeknek. • Tudásháromszög (oktatás-kutatás-gazdaság) a gazdaságfejlesztésben és a kormányzati munkában is!

21. Partnerség • Az Innovatív Magyarország megteremtésében számítunk az aktív részvételükre. • Várjuk javaslataikat és észrevételeiket.

22. Misszió • Innovatív, versenyképes magyar gazdaság és társadalom megteremtése új szemlélet és kultúra kialakításával;

23. Köszönöm a figyelmet! 2008.10.28.