Természetvédelmi biológia

1. Természetvédelmibiológia

2. 4. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása. A túlzott hasznosítás és betegségek.

3. A biodiverzitást csökkentő emberi tényezők • Az élőhelyek pusztulása Élőhely-pusztítás okai • Népességnövekedés A népességnövekedés hatása: • Felszín átformálása • Nitrogénforgalom megváltozása • Légkör szénforgalmának megváltozása • források pazarló hasznosítása • források egyenlőtlen eloszlása

4. Élőhelypusztítás hatásai Kihalással veszélyeztetett gerincesek pusztulásának legfőbb

5. Az esőerdők pusztulásának mértéke

6. Erdőirtás mértéke

7. Veszélyeztetett élőhelyek 1. Esőerdők – erdőirtás okai • mezőgazdasági célú erdőégetés, váltógazdálkodás • tűzifaigény – 2 milliárd ember fát használ a főzéshez • kereskedelmi célú fakitermelés • marhalegelővé alakítás • egyéb (nagyüzemi ültetvények, útépítés, bányászat)

8. Veszélyeztetett élőhelyek • Trópusi száraz erdők • Mérsékeltövi gyepek

9. Veszélyeztetett élőhelyek • Vizes élőhelyek Jelentősségük: • fontos hal, ízeltlábú, madár-élőhelyek • Ivóvízbázis • Vízi erőmű • Árvízvédelemben • Öreg tavak (endemizmusokban gazdagok) Veszélyeztető tényezők – lecsapolás, duzzasztás, feltöltés, szabályozás, kémiai szennyezés

10. Veszélyeztetett élőhelyek 5. Mangrove

11. Veszélyeztetett élőhelyek 6. Korallzátonyok

12. Elsivatagosodás Veszélyeztetett területek: időszakosan száraz éghajlatú területek(trópusi füves, cserjés, száraz trópusi erdőtárulások, mérsékelt mediterrán öv cserjés társulásai) –évente 3.600 négyzetkilométer Mezőgazdasági céllal hasznosítják, de talaj gyorsan erodálódik, birkával, kecskével, marhával túllegeltetik, fát elégetik.

13. 2. Élőhely-fragmentáció Az a folyamat, mely során egy nagy összefüggő élőhely mérete részleges pusztítás hatására csökken, és több izolált darabra osztódik.

14. Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra • Fajok aktív ill. passzív terjedésének, megtelepedésének akadályozása • fragmentumok száma csökken, fajok tűnnek el, új fajok viszont nem képesek betelepülni • sok faj táplálékszerző képességét is rontja, pl. főemlősök vagy nagytestű növényevők • párválasztást akadályozza • genetikai leromlás veszélyének jobban ki vannak téve az izolált kis populációk

15. Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra Szegélyhatások

16. Élőhely-fragmentáció hatása a populációkra – Szegélyhatások • mikroklimatikus változások – fény, hőmérséklet, páratartalom, szélerősség változik, gyakoribb tüzek • megnövekedett tűzveszély – fokozott szélerősség, kiszáradás, magasabb hőmérséklet növeli a tűzveszélyt • fajok közötti kapcsolatok – növekszik az őshonos kártevők, idegenhonos invazív fajok betelepedésének valószínűsége • fertőzésveszély – fragmentáció hatására vadállatok közelebb kerülnek a háziállatokhoz, így a betegségek könnyebben terjedhetnek mindkétirányban

17. 3. Élőhelyleromlás és -szennyezés Gyepek • gyepek és kaszálók elszegényedése a kaszálás elmaradása, műtrágyázás miatt • gyepfajok kompetíciós képessége megváltozik a mechanikai kontrol hiánya, ill. tápanyaghiány megszűnése miatt

18. 3. Élőhelyleromlás és -szennyezés Erdők • avargyűjtés elmaradása • túltartott vadállomány • erdőgazdálkodási gyakorlat, cserjeszint, bokros szegélyek, nagy elhalt fák eltávolítása

19. Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés • 1950 óta több mint háromszorosára nőtt a vízfelhasználás • Az ipar részesül a világ teljes édesvíz-kitermelésének 22 %-ából (hűtés, mosás, feldolgozás és fűtés) • A legnagyobb vízfelhasználó iparágak a hőerőművek, a vas- és acélipar, a cellulóz- és papíripar, a vegyipar, a kőolajipar és a gépgyártás • Az ipar hatalmas mennyiségű szennyvizet is termel • Nagy duzzasztók több mint 85 %-át az elmúlt 35 évben építették

20. Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés –Következmények • Az édesvízi nedves területek világszerte körülbelül méretük felére csökkentek • Ivóvízbázisok szennyezése • Tönkrement folyótorkolatok • Zsugorodó belvízi tavak és kiszáradó mocsarak • Természetes életközösségek károsítása • 10 000 édesvízi halfajának legalább 20 %-át fenyegeti a kihalás

21. Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés Asszuáni-gát • 47 halászott halfaj közül már csak 17-et található meg • Földközi-tenger keleti medencéjében 83 %-kal csökkent az éves szardíniafogás • Folyódelta lassan belesüllyed a tengerbe

22. Környezetszennyezés 1. Vízszennyezés Aral-tó • Felére zsugorodott össze kiterjedésében, és háromnegyedére a térfogatában

23. Tápanyag felhalmozódás – Eutrofizáció Ember okozta mesterséges tápanyag feldúsulás, elsősorban N és P tartalmú szennyezés hatására planktonikus közösségek összetétele megváltozik, bizonyos algák tömeges elszaporodása. Oxigénhiányos állapotot okoz, mely halpusztuláshoz vezethet. Balatoni nagy halpusztulás a 1970-es években. Ok: • XIX században megkezdett vízrendezési munkák • 50-es évektől felerősödő vízszennyezés

24. Toxikus anyagok – Tisza 2002. január 30. • Az aranykitermelés technológiájából származó ciánszennyezés került a Lápos-patakba, majd a Szamoson keresztül a Tiszába. • A Szamosban a ciántartalom maximális értéke 20 és 30 mg/l között volt, a Tisza Szamos alatti szakaszán 10 és 15 mg/l között. • Az országot elhagyó vízben a maximális cián-koncentráció értéke 1,49 mg/l volt. • Fémionok közül a réz volt jelen a legnagyobb, meghatározó koncentrációban, mellette elsősorban cink, kisebb mértékben ólom és ezüst. • A fém-cianid komplexek (kb. 105-110 tonnára) gyakorlatilag teljes mennyiségben elhagyták az ország területét.

25. Tisza 2002. január 30.– Következmények • A planktonikus élőlények nagy része elpusztult. • Jelentős mértékű hatotás a folyókban élő makroszkópikus gerinctelen együttesre. • A legérzékenyebben reagáló csoportok a rákok mintegy 50-60%-os és az árvaszúnyog lárvák, ahol mintegy 50%-os pusztulás volt megfigyelhető. • Makroszkópikus élővilág jelentős része túlélte a cianid-szennyezést. • Jellegzetes túlélő szervezeteknek egyes vízicsigák, kagylók, a folyami szitakötő-fajok lárvái, kérész-lárvák, valamint a tiszavirág is. • Összes halelhullás 1241 tonna. Ebből 33,8 % ragadozó hal, 13,5 % ponty, 8,1 % kecsege és 44,6 % növényevő és egyéb hal. • Legyengül elpusztult halak veszélyeztették a csúcsragadozókat (rétisas, vidra), tetemeket összegyűjtötték.

26. Toxikus anyagok – Tisza 2002. március 10. • Borsabánya közeli bányavállalat ülepítő tározójának gátja átszakadt • 20 ezer tonna, nehézfémekkel szennyezett zagy került a Vasérbe, majd a Visó vízfolyáson keresztül a Tiszába. • Az ólmot, rezet, cinket magával hozó szennyezőhullám március 11-én érte el Magyarországot a Tisza tiszabecsi szelvényében. • A nehézfém terhelés túlnyomó része (több mint 90 %-a) lebegőanyaghoz kötött szennyezőanyag transzportját jelentette. • Az üledékelemzések szerint a kiülepedett, nagy nehézfém-tartalmú lebegőanyag Tiszabecsnél (757 fkm) és Tiszakóródnál (727,5 fkm) 900 mg/kg körüli koncentrációra növelte az üledék ólomtartalmát. (A réztartalom kb. 500 mg/kg-ot, a cinkkoncentráció 1400-1500 mg/kg volt) • Tízszeres nehézfém koncentráció növekedés.

27. Üvegházhatás A fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetése drasztikusan növeli a levegő szén-dioxid, dinitrogén-oxid, metán, halogén és egyéb üvegházhatású gáz tartalmát • Következmény: • Klíma melegedése • (múlt évszázadban 0,3-0,6 °C)

28. Üvegházhatás, következmények • Időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése • Csapadék tér- időbeli megoszlásának változása • Világtengerek szintjének emelkedése • Gleccserek visszahúzódása • Vegetációs zónák eltolódása várható, számos élőlény nem tud majd alkalmazkodni, kipusztul • Tengerszint emelkedése a tengerparti és korallzátony közösségeket veszélyezteti

29. Kísérletek az üvegházhatást okozó gázok visszaszorítására Kiotói egyezmény–átlagosan 5,2 %-osszéndioxid kibocsátás csökkentés Szennyezés-kereskedelem

30. Légszennyezés – Savas esők Oka: • ipari tevékenység, szén- és olajtüzelésű erőművek (CO2SO2 , NxOx korom, pernye) • autók, gépek, belső égésű motorok kipufogó-gázai, (CO2,NxOx ólom) • Légszennyező gázok betegségeket okoznak, fokozzák az üvegházhatást, csökkentik az ozónt, savas esőt okoznak A csapadék is kimossa a levegőből a szennyező részecskéket, savas eső keletkezik. Az erősen iparosodott vidékeken az esők 4,5 pH körüli átlagos savasságúak, a természeti körülményekre az 5,4-6,0 pH érték a jellemző Következmény • légzőszervi és szemészeti megbetegedések gyakoriságának növekedése • a talajok termőképességének erőteljes csökkenése • az erdők megbetegedése • az épületek és szobrok korróziója

31. Túlhasznosítás • A veszélyeztetett gerincesek egy harmadát sújtja az ember általi túlhasználat. • Oka a hatékony vadászat, betakarítás, kereskedelmi globalizáció. • Hatása a fajok kipusztulása vagy kis populációk, melyek nem képesek önálló helyreállásra. • Tradicionális társadalmak – fenntartó használat • Napjaink – források pazarló használata

32. Nemzetközi kereskedelemben kiemelten szereplő élőlénycsoportok

33. Bálnák veszélyeztetettsége

34. Bálnák veszélyeztetettsége

35. Maximális fenntartható hozam koncepció Évente maximálisan lehalászható hozam, ami még nem veszélyezteti a populációt, mert a populáció természetes növekedése pótolja a veszteséget. • Meghatározási módszerek: • hasznosítható többlet modell – kitermeléshez befektetett energiamennyiség, ill. megszerzett zsákmány mennyiségére alapoz • dinamikus készlet modell – egyes korcsoportokban lévő egyedek számát, és mortalitását veszi figyelembe

36. Természeti erőforrások kiaknázásának folyamata • település, gyár, bányák növekedése megteremti a hús és más élelmiszerek természetes termékek piacát • korábban saját igények kielégítésére vadászó halászó lakosok elkezdik kiszolgálni az új piacot • ily módón megkeresett pénzt új eszközökbe fektetik, munka hatékonyabbá tételére • utak, modern közlekedési eszközökkel egyre távolabbi helyeket érnek el • raktárak, hűtőgépek nagy mennyiségű áru raktározását teszi lehetővé • nemzetközi piac meghódítása, fokozódó túlhasznosítás

37. Túlhasznosítás oka • gazdasági megfontolások miatt • célzott hasznosítás mellékterméke • ipari jellegű halászat véletlen áldozati – long lining • szelektív fakitermelés állomány nagy része károsodhat • tengeri fajoknál veszély lehet a zsákmány mennyiségének drasztikus csökkenése 3. a faj ritkasága növeli a veszélyt

38. Betegségek Emberi tevékenység hatására egyes betegségek kórokozói hirtelen elszaporodhatnak, betegségek könnyebben szétterjedhetnek. • Járványtani törvényszerűségek • parazita és gazda között találkozások növeli a fertőzés esélyét. • Élőhely-leromlás és fragmentáció indirekt hatása a betegségekkel szembeni érzékenység fokozása • állatkertekben nagy a valószínűsége a más fajokhoz tartozó állatokkal történő találkozásnak, és ezáltal a betegségek fajok között terjedésének is

39. Szilfavész • Gomba okozza, melyet szúkárosítók juttatnak el egyik fáról a másikra. • Hatalmas veszteségeket okozott mind az európai, mind az amerikai szilpopulációkban. • Tünetek: levelek hervadása, elszáradása, ágak és hajtások elszíneződése, fa elpusztulás. • Az első járvány 1910 körül észak-kelet Európában. • Második járvány 1979-ben.

40. Szilfavész– visszaszorítására tett kísérletek • Kémiai terápia – több mint 600 anyagot próbáltak ki • Biológiai kontroll –vírusok • Szilnemesítési program

41. A biodiverzitást pusztító emberi tényezők – Elméleti megoldási lehetőségek • Népességnövekedés megállítása. • Fejlődő országok szegényei számára olyan megélhetési módok kidolgozása, amelyek nem pusztítják ilyen mértékben a természeti környezetet. • Ösztönzők és büntetések bevezetése az ipar számára, amelyek együttesen meggyőzik az ipar képviselőit a környezeti értékek megbecsüléséről. • A nem környezetbarát módon előállított termékek kereskedelmének korlátozása. • A fejlett országok fogyasztásának önkéntes korlátozása. • A fejlett országok kézsége a környezetkímélő módon előállított termékek tisztességes megfizetésére. • A kereskedelmi forgalom korlátozása.