A vámunió kialakulása, fejlődése és hatása a hazai vámrendszerre

1. A vámunió kialakulása, fejlődése és hatása a hazai vámrendszerre Készítette: Szilágyi Eszter

2. Vámszövetségek: • Ha egy ország lezárja határait a külföldi termékek elől saját veszteségeit növeli, mert nem tudja kihasználni a komparatív (viszonylagos) előnyből származó lehetőségeit. • Ha 2 vagy több ország közös vámhatárt hoz létre védheti hazai termelőit • nemzetközi kereskedelem bizonyos előnyeinek kihasználása

3. A vámszövetségek, a közös „vámhatárok” létrehozásával a szerződő országok bizonyos mértékig egyesítik integrálják belső piacaikat • A vámszövetségeket gyakran nevezik gazdasági integrációnak

4. Az integrációs megállapodások formái: • Preferenciális vámövezet • Szabadkereskedelmi terület vagy övezet • Vámunió • Közös piac • Egységes piac (single market) • Gazdasági unió • Politikai unió

5. Vámunió kialakulása • gyorsabban ment a vártnál már 1968-ban megvalósult. • 1967-1968 során további változásokra került sor: • összevonták az Európai Gazdasági Közösség (EGK), az Európai Atomerőmű Közösség (Euratom) és a Montánunió eddig párhuzamosan működő szerveit, • ekkortól használatos az Európai Közösségek (EK) elnevezés.

6. Vámunió • Az európai vámunió azt jelenti, hogy: • nincs vámfizetési kötelezettség az Európai Unió tagállamai közötti belső határok átlépésekor; • közös vámtarifa van hatályban az Unión kívülről érkező termékekre; • a tagállamok közös származási szabályokat alkalmaznak az Unión kívülről érkező termékekre; • a vámérték meghatározása közösségi szinten történik. • E négy alapelvet rögzítő megállapodás aláírásával a hat alapító tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország) megalapozta a vámunió 1968. július 1-jei megalakulását, • ez az 1957-es Római Szerződésben tervezett időpontnál másfél évvel korábbi

7. A Közösség 1968. július 1-je után közös vámügyi jogszabályok megalkotására törekedett annak biztosítása céljából, hogy az EU-ba behozott termékekre mindenütt ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák. • Az így létrejött jogi keret: • biztosítja, hogy a közös vámtarifa az EU külső határain mindenhol egyformán érvényesüljön; • közös szemléletmódot vezetett be a vámraktározási eljárások tekintetében; • megkönnyíti a vámáru-továbbítási eljárást; • a különféle vámokmányok széles skáláját egy egységes vámokmánnyal váltotta fel.

8. A teljesülést biztosító előírásokat végül egyetlen jogszabályba foglalták. • Ez az 1992-ben elfogadott Közösségi Vámkódex.

9. Európai Unió vámpolitikája • A vámunió lényeges eleme az EU négy alapszabadságon nyugvó belső piacának. • Áruk, személyek, szolgáltatások és a szabad tőke forgalma • A Közösség vámpolitikája nélkül nem volna lehetőség az EU • közös kereskedelmi és fejlesztési politikájára, • a közös mezőgazdasági piacra és • pénzügyi politikák tényleges összehangolására.

10. A vámunió fejlődése • 1958. az EU jogelődje, az EGK hat tagállama alapította meg • 1968. a vámunió megvalósulása belső vámok eltörlése, tagállamok kereskedelmük nagy részét a vámunión belülre terelték • 1968. és 1993. között vámunió fejlesztése ne csak a vámok legyenek egységesek, hanem az alkalmazásukhoz szükséges szabályok is • 1988. vámeljárások egyszerűstése • 1994. Egységes vámkódex

11. Vámunió csoportosítása • Egy vámunió előnyeit és hátrányai azon mérhetjük, hogyan hat a tagországok egymás közti, valamint a kívülállókkal folytatott kereskedelmére • 2 alapvető hatást különböztetünk meg • Kereskedelemteremtő • Kereskedelemterelő hatás

12. Kereskedelemteremtő hatás • Lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztás további bővülését azzal, hogy a vám eltörlése újabb területeken teremt komparatív (viszonylagos) előnyöket • Javul a tagországok együttes helyzete • Közvetve kedvezően hat ez a folyamat a kívülállókra is belső kibocsátás növekedésével növekszik az import iránti igény

13. Kereskedelemterelő hatás • Az előbbitől abban különbözik, hogy a teljes import-export nem változik csak az import átterelődik a vámunión kívüli országból a tagállamokba. • Rontja a kívülállók helyzetét sőt az unión belül is csökkenti a jólétet • A kereskedelemterelés rontja az erőforrások nemzetközi allokációját

14. A vámunió egyszerre idézhet elő kereskedelemteremtést és –terelést • A tagállamok jóléte attól függ, hogy melyik hatás erősebb. • A vámunió két hatása attól függ, hogy korábban milyen mértékű vámokat alkalmaztak és a vámok eltörlése milyen mértékben érinti a cserearányok változását

15. Hazai vámrendszer • A hazai vámrendszer tovább fejlődését az Európai Megállapodás hatályba lépése véglegesen meghatározta. • Ebben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozásig a vámrendszer minden elemét összehangolja az Európai Közösség tagországai között működő vámuniós szabályokkal,  különösen az 1994-tõl hatályba lépett egységes Vámkódex előírásaival.

16. Magyarország

17. Hollandia

18. Vámhivatal Trstena, Szlovákia (1950)

19. Források • http://ec.europa.eu/taxation_customs/40customs/customs_toolbox/information_material/index_hu.htm • http://elib.kkf.hu/edip/D_9946.pdf • Európai Bizottság honlapjahttp://ec.europa.eu/taxation_customs/40customs/index_hu.htm

20. Köszönöm a figyelmet!