Bűnök és büntetések a feudális (és rendi) korban

1. Bűnök és büntetéseka feudális (és rendi) korban Képes György előadása (magyar jogtörténet)

3. A büntetőjog helye a jogrendszerben • Közjog – magánjog • a büntetőjog a polgári jogrendszerekben egyértelműen a közjog területéhez tartozik • a feudális korban a közjogi és magánjogi viszonyok nem váltak el egymástól élesen • a feudális büntetőjogban közjogi és magánjogi elemek egyaránt megtalálhatók • lassú folyamat eredménye, míg a magán-ig.szolg-tól eljutunk az állami ig.szolg-ig…

4. Anyagi jog és eljárásjog • Tágabb értelemben vett büntetőjog: • büntető anyagi jog • büntető eljárásjog (Be.) • büntetés-végrehajtási jog (Bv.) • Ma büntetőjog alatt a büntető anyagi jogot értjük • A feudális kor büntető jogszabályaiban anyagi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok is megtalálhatóak

5. A büntetőjogi szabályozás lényege és fő céljai • A büntetőjog egyidős a szervezett társadalmakkal • lényege: kirívóan közösségellenes magatartások, cselekmények tiltása,a tilalom megsértésének szankcionálása • A büntetőjog tradicionális céljai: • bosszú (megtorlás, elrettentés) • jóvátétel (reparáció, kompenzáció)

6. A büntető anyagi jog rendszere • A büntető anyagi jog két részből áll • általános rész • a konkrét bűncselekményekhez nem köthető szabályokat tartalmazza • különös rész • meghatározza az egyes bűncselekményeket (leírja azok ún. „törvényi tényállását”) • meghatározza az adott bűncselekmény elkövetése esetén kiszabható büntetéseket

7. A büntető anyagi jog általános része • Mit szabályoz az általános rész? • alapelvek, definíciók (feud.jogra nem jellemző) • bűnösség (szándékosság, gondatlanság) • elkövetők (tettesek, részesek) • büntethetőség • bűncselekmény stádiumai(előkészület, kísérlet, befejezett bcs.) • büntetések (büntetési rendszer)

8. A feudális büntetőjog büntetési rendszere • Büntetés = valami rossz, amellyel az elkövetőt sújtják, és amellyel elérni vélik a büntetőjog valamely célját (megtorlás, elrettentés, compositio) • A büntetés akkor hatékony, ha az elkövetőt valamilyen lényeges jogában korlátozza • eszerint csoportosítjuk a büntetéseket

9. A feudális büntetőjog büntetési rendszere (folyt.) • Büntetések a feudális korban • vagyoni büntetések • szabadságvesztés • testi büntetések • megszégyenítő büntetések • halálbüntetés(ek) • Ma a fentiek közül már csak az első két büntetési nem létezik

10. Vagyoni büntetéseka feudális korban • A tulajdonhoz való jogot korlátozza • A feudális korban elsősorban compositio (jóvátétel) céljából alkalmazták • Eleinte széles körben alkalmazzák (vérdíj), később veszít jelentőségéből • Két fő típusa van • bírság típusú büntetések (pénzben vagy természetben, pl. „adjon 50 tinót”) • elkobzás típusú büntetések (pl. jószágvesztés)

11. A szabadságvesztés büntetés a feudális korban • A személyes szabadsághoz való jogot korlátozza • A feudális korban a személyes szabadság a közrendűek esetében nem érték, így nincs értelme ilyen szankciót alkalmazni • Szabadság megvonásának alkalmazási körei: • városi jogok (a városi polgárnak érték a szabadság) • vizsgálati fogság (ne tudjon elrejtőzni, alkalmazni lehessen vele szemben a kínvallatást stb)(utóbbi nem anyagi jogi szankció, hanem eljárásjogi intézkedés)

12. A testi büntetések • A testi épséghez és az emberi méltósághoz való jogot korlátozzák • Két fajtájuk van • fenyítő büntetések (pl. botozás),melyek célja elsődlegesen a bosszú • csonkító büntetések (pl. kézlevágás),ahol már az elrettentés, valamint egyéb szempontok (pl. bj.nyilvántartás) dominálnak

13. A megszégyenítő büntetések • Elsősorban az emberi méltósághoz való jogot korlátozzák, de fájdalommal is járhatnak • Elsődleges cél az elrettentés • Jellemző példák: • eklézsiakövetés (tisztán megszégyenítő) • szégyenpad, kaloda (testileg sem kellemes) • billogozás (kifejezetten fájdalmas, de nem ez vele az elsődleges cél)

14. Halálbüntetés • Élethez való jogot „korlátozza” • Célja a bosszú és az elrettentés(speciális prevenció szempontjából igen hatékony büntetés, ezért előszeretettel alkalmazzák) • Az egyszerű halálbüntetés „csak” az élet kioltását jelenti, többletelem nélkül(pl. akasztás, lefejezés)

15. Halálbüntetés(folyt.) • A minősített halálbüntetéshez mindig valamilyen többletelem is társul • minősített végrehajtású halálbüntetés:a halál beállta előtt testi szenvedést okoznak(pl. halálra kövezés, megégetés, vízbefojtás, karóba húzás stb.) • egyéb minősített halálbüntetés:a halál után szégyenítik meg az elkövetőt(pl. kerékbetörés, felnégyelés) • A „minősítés” rendszerint nem az öncélú kegyetlenkedés miatt történik, hanem más okból

16. Bűncselekményeka feudális korban • Árpád-kori csoportosítás • közbűncselekmények(közrend, „az ország békéje” sérül) • magánbűncselekmények(az állam csak segítséget, támpontot ad) • valláserkölcs elleni deliktumok(a kereszténység meghonosítása érdekében kriminalizál bizonyos cselekményeket,büntetés: „az egyház törvényei szerint”)

17. A rendi korszak bűncselekményei • Werbőczy által alkalmazott csoportosítás:büntetési nemek alapján • hűtlenség • nyilvános gonosztevők deliktumai • nagyobb hatalmaskodás • kisebb hatalmaskodás • becstelen cselekedetek (infamia esetkörei) • Megj: a modern kódexek „védett jogi tárgy” szerint csoportosítanak (pl. élet elleni, vagyon elleni…)

18. Hűtlenség • A hűtlenség a legsúlyosabb bűncselekmények összefoglaló neve (nota infidelitatis) • Büntetése: fő- és jószágvesztés • Az ide sorolt bcs-ek köre folyamatosan változik, a Hk. már tizennyolc esetet sorol fel! • Példák: felségsértés; hazaáruló jellegű cselekmények (pl. „végvárak feladása”); hozzátartozók megölése; vérfertőzés; falvak felgyújtása; pénz- és pecséthamisítás; hiv.személyek elleni bcs-ek; eretnekség…)

19. Nyilvános gonosztevők bűncselekményei • Publicus malefactor = nyilvános gonosztevő • Büntetésük: halál (kivéve: egyháziak, nők) • Esetek: • szándékos emberölés (ha nem hűtlenség) • gyújtogatás (ha nem hűtlenség) • lopás és rablás • méregkeverés • erőszakos nemi bűncselekmények

20. Nagyobb hatalmaskodás • Actus maioris potentiae • Büntetése: fő- vagy jószágvesztés • Önbíráskodás-jellegű cselekmények • Esetek (1486: 15. tc. alapján) • nemes házának megrohanása • nemes birtokának elfoglalása • nemes letartóztatása • nemes megsebzése, megverése • nemes megölése (ha nem súlyosabb bcs.)

21. Kisebb hatalmaskodás • Actus minoris potentiae • Kisebb súlyú „magánbűncselekmények” tartoznak ide • Büntetése: nem halál(rendszerint testi v. megszégyenítő bünt.)

22. Becstelen cselekedetek • Infamia = becstelenség, becstelennek minősítés • Jogképesség részleges elveszítését jelenti(a kiközösítés modernebb változata) • Példák: álorcások; hűtlen gyámok; atyafiak kifosztói („vértagadók”); hamisan esküvők és tanúskodók; hamis oklevelet készítő papok…

23. Az infamia következményei • Ha valakinek a becstelenségét kimondják… • nem perképes • nem tehet esküt • nem tanúskodhat • nem viselhet közhivatalt • nem lehet gyám • nem örökölhet • Könyv szerint a cselekvőképességét veszíti el, szerintem a jogképességében korlátozzák

24. A feudális büntetőjog értékelése • Eleinte még dominálnak a magánjogi elemek • Az írott szabályozás hézagos, esetleges, aktuális jogpolitikai célokhoz kötődik (nincs jogbiztonság) • Jelentős szerepe van a szokásjognak, azonban a rendszerezés igénye is megjelenik (pl. Hármaskönyv) • A bcs-ek megítélésében és a büntetésekben megjelennek a társadalmi különbségek (nincs jogegyenlőség) • A büntetések szigorúak, de nem öncélúak(az adott kor fejlettségi szintje alapján kell megítélni őket) • Igazságosságra törekvés és erkölcsiség megjelenik (a probléma inkább a felelősségre vonás módjával és a bizonyítással van)