Bogschütz Zoltán MindenGyerek 2007

1. Közösségi szankciók és a pártfogás kapcsolata, különös tekintettel a „csoportos technikák” alkalmazására- a csoportfoglalkozáskezdetei a pártfogó felügyelet során Bogschütz Zoltán MindenGyerek 2007

2. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Hivatal Központi Igazságügyi Hivatal Lobbihatósági Ügyintézés Hatósági és Módszertani Osztályok (pártfogó felügyelet, jogi segítségnyújtás, áldozatsegítés, kárpótlás) Funkcionális Egységek Megyei (Fővárosi) Igazságügyi Hivatalok tevékenysége Pártfogó Felügyelői Szolgálat Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Áldozatsegítő Szolgálat Kárpótlási Osztály (kijelölt megyékben) Igazságügyi közvetítés (Mediáció) Fiatalkorú Elkövetők Osztálya Felnőtt-korú Elkövetők Osztálya

3. Statisztika - 2006 • Áldozatsegítés: 8 751 ügy  110 M Ft • Kárpótlás: 95 000 kérelem • Jogi s.ny.: 43 834 ügyfél 10 336 határozat 73,8 M Ft a jogi segítőknek • Pártfogás: 77 748

4. PFSZ 2006. évben folyamatban volt ügyek – 77 778

5. Ha időnk lenne… • A közösségi jelleg felértékelődését erősítő tényezők, történeti fejlődése • A pártfogó felügyelői tevékenység történeti fejlődése (külföldön és Magyarországon) • A pártfogó felügyelői szolgálat reformjának okai, eredményei • A Pártfogó Felügyelői Szolgálat ügycsoportjai • A pártfogó felügyelet célja, módszere és eszköze • A csoportos technika előnye, alkalmazhatóságának területei, működtetése

6. A pártfogó felügyelet célja • A büntetőjogi konzekvenciák maradéktalan érvényesítése • A bűnmegelőzési érdekek megvalósítása • Hatás gyakorlása a bűnelkövetői viselkedésre • Költséghatékony büntetés-végrehajtás • Terheltek integrációja

7. Az alkalmazás jogszabályi háttere:2005. szeptember 1-jétől módosult a Btk. 82. §-ának (5) bekezdése • A bíróság és az ügyész a pártfogó felügyelet céljainak elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. • Egy részük valamilyen magatartást tilt (kapcsolattartás, távoltartás, nyilvános helyek látogatása, szeszes ital fogyasztása). • Más részük valamilyen magatartást ír elő (jelentkezés, munkaügyi terület, tanulmányok folytatása, gyógykezelésen részvétel).

8. A Btk. 82. §-a (5) bekezdésének i) pontja nem hatályos „ … vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.”

9. A hatályba léptetéshez szükséges teendők • kutatási adatok • a nemzetközi tapasztalatok elemzése • gyakorlat és pilot a csoportos foglalkozások szervezéséhez, a közösségi foglalkoztató működtetéséhez • képzések, önképzési lehetőség, szakmai ismeretbővítés • finanszírozás • fizikai feltételek megteremtése • sztenderd alkotás, bővítés • a sztenderd bemutatása az elrendelők felé

10. Rövid távú stratégia I. 2003. július 1-2007. június 30. • Rendelkezésre állnak kutatási eredmények (Időszak: 2003. július 1.-2004. december 31. Vizsgálatba vont irat: 839 db. Interjú 352 db.) Szociális Forrásközpont • Nemzetközi tapasztalatok megismerése, nemzetközi szakmai szervezetekbe történő integrálódás, konferenciák • Gyakorlat - csoportos foglalkozások szervezése:13 hivatalban, összesen 31 program 2005- 2006 év során - közösségi foglalkoztató működtetése: Jóvá Tett Hely

11. Rövid távú stratégia II. 2003. július 1-2007. június 30. • Képzések (MATRA projekt, EQUAL munkaerőpiaci tréning, mediáció, asszertivitás, másság kezelés) • Önképzés (szakmai kézikönyvtár) • Finanszírozás (saját forrás, pályázatok, OBmB) • Fizikai feltételek (megfelelő helyiség, technika, belső pályázat) • Eredmények bemutatása (Visszajelző csoport, CEP konferencia) • Minimálsztenderd

12. Középtávú stratégia2007. július 1-2008. december • Minimál sztenderd bemutatása az elrendelőknek • Szociális készségfejlesztő - önismereti csoport • Munkaerőpiaci tréning • Minden hivatal ugyanazt a szolgáltatást képes nyújtani a megyeszékhelyen • Időbeni ütemezés, az elrendelés időpontjától függetlenül igénybe vehető • Főként belső erőforrás alkalmazásával, a munkateher 30 %-os átütemezésével • Kisebb részben külső erőforrással, pályázati lehetőséggel, a sztenderdre alapozva

13. Hosszú távú stratégia 2009. január-2010. január • Tapasztalatok elemzése • Sztenderd bővítése az agressziókezelés irányába (főként külső erőforrás igénybe vételével)

14. Szabályozásra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok • Az Európai Unió Tanácsának a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszeréről szóló 20/2003. sz. ajánlásának kommentárja kimondja: „Az egyik leghatékonyabb beavatkozási módnak számítanak a kognitív magatartás alakítás módszerei (indulatkezelés, problémamegoldó technikák, a társadalmi életben való jártasság növelését szolgáló tréningek).”

15. A csoportos esetkezelési technika előnyei • Közösségi jellegű, többsíkú kapcsolat fejlesztését biztosítja • Szerepváltásra van mód, mely empátia növelő hatású, kompetencia élmény átélésére alkalmas a saját erőforrások mozgósítása során, az összetartozás élménye a szociális biztonságot növeli, sikeres támogatás elfogadás • A kliens és problémái szociális térbe integráltan kerülnek kezelésre, a kitaszítottság, marginalitás kezelése hatékony • A mellérendelt kapcsolatok modellálására van lehetőség • Eredményességét növeli a színes társas kapcsolatokban rejlő dinamika, hiteles referencia csoport erősíti a pozitív értékek rögzülését, a csoportkontroll erősebben érvényesül, mint a hierarchikus egyéni esetkezelés során • A normakövetés bensővé válását, rögzülését, felerősíti • Növeli a probléma érzékenységet, a kommunikációs készségeket, a probléma megoldás közösségi lehetőségeit, szereptartásra késztet

16. A csoportos technika jellemzői 5-15 főből álló személyközi interakciós tér, melyben egymással közvetlen kapcsolatban levő személyek társulnak ►Tudatosság, tervszerűség, rendszeresség spontán elemekkel ►Közös motívum, vagy cél hozza létre ►Csoportnormák alakulnak ki ►A tagok (és kisebb részben a vezető) szerepei és pozíciói változnak, többsíkúak ►Kölcsönös érzelmi hálózat alakul ki a csoportkohéziós erőforrások mentén Kísérlet arra, hogy a tagok koherencia élményhez jussanak, ami a változásokiránti érzékenységet, a motivációt javítja

17. Az alkalmazásban nehézséget okozó körülmények • Költségigény (speciálisan képzett szakember, helyiség, eszköz) • Magas színvonalú szervező munkát igényel • Nincs hagyománya, ezért nehézkes a motiváció felkeltése, csak kevés pártfogolt hajlandó önkéntesen a részvételre • Várhatóan akkor honosodhat meg, és válhat szokásos módszerré, ha az ügyészek és a bíróságok egyre nagyobb számban külön magatartási szabályként is előírják azokat • Állandó együttműködést tételez fel az egyéni esetkezelést végző kollégával

18. Munkaerőpiacai tréning • Célcsoport: 10. osztályt befejezett fiatalkorú és felnőtt korú pártfogoltak • Bűnismétlési kockázatok: munkanélküliség, állásnélküliség; rendszertelen munkaviszony; rossz jövedelmi viszonyok; tájékozatlanság, illetve szűkkörű tájékozottság a munkaerő-piacról

19. A foglalkozás céljai A részvevők: • legyenek tisztában a különböző munkakeresési, álláskeresési módszerekkel, • ki tudják választani a számukra leghatékonyabb módszert, és azt tudják alkalmazni is, • felkészülten álljanak a munkaadók elé, • el tudjanak helyezkedni a munkaerő-piacon.

20. Kimeneti oldal • meg tudjanak nevezni 2-3 reális célállást, • ismerjék a munkaadók keresési szokásait a munkaerőpiacon, • meg tudják különböztetni a valós és valótlan hirdetéseket, • ismerjék az interneten való álláskeresést, • ismerjék a magán munkaközvetítő, illetve munkaerő-kölcsönző irodákat, • legyen megfelelő önéletrajzuk, • tudjanak hatékonyan telefonálni, • legyenek felkészültek a személyes interjúra, • ismerjék az alapvető munkajogi szabályokat.

21. Tartalmi elemek I. • Érdeklődés és képességek viszonya • Eddigi álláskeresési tapasztalatok • Milyen munkakörben szeretnék dolgozni? • Életpálya tervezése • Állásinformációs források – Kapcsolatháló • A munkaügyi központok szolgáltatásai • Internetes álláskereső fórumok • Hirdetések értelmezése - korrektség, tartalom

22. Tartalmi elemek II. • Önéletrajz, motivációs levél • A kapcsolatfelvétel formái • Állásinterjú • Verbális, non-verbális kommunikáció • Foglalkoztatási formák • A munkahely megtartása (a munkáltató elvárásai, munkavállalói jogok) • Kereset felhasználása, tartalék-képzés, „budget-elemek”

23. Szociális készségfejlesztési tréning • Célcsoport: fiatalkorú és felnőtt korú pártfogoltak számára (Lehetőleg viszonylagos homogenitás legyen az életkor, iskolai végzettség, élethelyzet vonatkozásában és heterogenitás a nemek vonatkozásában.) • Bűnismétlési kockázatok: Deficit a szociális készségek vonatkozásában (Nem megfelelő önismeret, realitás funkció, hiányosságok a szociális készségek, szociális szerepek alkalmazásának területén.) • Erős kompetenciatartás: nem a személyiség megváltoztatása a cél, hanem a viselkedésé!

24. A foglalkozás céljai • Társas jelzések leolvasása és értelmezése • Jó helyzetfelismerő képesség és kommunikáció kialakulása • „Szerepek” ismerete a különböző élethelyzetekben, kortárscsoportokban • A devianciák ismerete • Konfliktuskezelési készség fejlődése • Empátiás készség növekedése • Problémamegoldás fejlesztése

25. Kimeneti oldal • Jól látja és befolyásolja saját viselkedését a különböző társas helyzetekben • Jó kommunikációs készség, különösen konfliktusos helyzetben • Fejlett problémamegoldó képesség • Képes a rendelkezésre álló források optimális használatára, beosztására (kapcsolatok, energia, tudás, idő, pénz stb.) • Személyközi kapcsolataiban a különböző hivatalos és magánügyeket felelősségteljesen és eredményesen tudja intézni

26. Tartalmi elemek I. • „Napi rutin” – érdemes változtatni? • Családi, kortárs, munkahelyi, hivatalos stb. kapcsolatok jellemzőinek ismerete • Konfliktus (fajtái, megoldási módok) • Gyakori konfliktusok eljátszása, kiértékelése (szórakozóhely, alkohol, drog, párkapcsolati viták, vallási, ideológiai konfliktusok, zenei irányzat és stílusirányzatból fakadó értékkonfliktusok stb./

27. Tartalmi elemek II. • Helyzetek az iskolában, munkahelyen (hatalmi viszonyok, alkalmazkodás, együttműködés, monotónia) • Időbeosztás, napirend, szabadidő eltöltése • Pénz és adósság kezelés módjai (források, kölcsön stb.) • Hivatalos ügyintézés (szerződés, számlaügyintézés, reklamáció) • Családi élet, családtervezés, egészség, otthon

28. A sztenderd megvalósításának általános jellemzői I. • Évente 2-2 csoport indítása szükséges minden megyében (tavaszi és őszi időszak), annak érdekében, hogy a különböző időpontokban történő elrendeléseknek meg lehessen felelni • Mindkét program modul 10 alkalmat tartalmaz, egyenként 90 perces időtartamban, heti, vagy kétheti gyakorisággal történő szervezésben

29. A sztenderd megvalósításának általános jellemzői II. • A csoportok alakítása vegyesen történhet, lehetnek benne olyan tagok, akik a pártfogó felügyelői egyéni esetkezelés kiegészítéseként vesznek részt a munkában és olyanok is, akiknek ügyészi, vagy bírói előírás alapján kötelezően kell megjelenniük • Tréner: az a pártfogó felügyelő, akinek van csoportok vezetésében korábbi gyakorlata, vagy részt vett külső, vagy belső tematikus képzésen

30. www.irm.gov.huKöszönöm a figyelmet