X. Pius

1. X. Pius

2. Szent X. Piusz pápa (Giuseppe Melechior Sarto), (1835–1914) • Mariano Rampolla del Tindaro bíboros - franciabarátság gondolata • Ferenc József nevében a krakkói érsek, Puzyna bíboros vétót jelentett be Rampolla ellen. • Rampolla visszavonulása (gyöngének nyilvánította magát) • „Pio nono, Pio decimo”

3. X. Pius

4. X. Pius Apja: parasztember, postás Anyja: varrónő Lakhelye szerinti szeminárium (Pádua) plébános lett Salzano-ban. A nép plébánosa volt, a kicsiké és a szegényeké, tanított, szegényeket, betegeket látogatott

5. A pápa az 1904-ben kibocsátott Commissum nobis kezdetű konstitúcióban kiközösítés terhe mellett megtiltotta a vétó-emelést, a Vacante Sede Apostolica konstitúcióban összefoglalta a pápaválasztás törvényes rendjét

6. ,,bízván abban, hogy mindazok a szent pápák imádkoznak értem, akik a Pius nevet erényes életükkel megbecsülték, és határozott szelídséggel kormányozták és védelmezték az Egyházat'‘

7. Európai tendenciák • Keresztény szocializmushoz kötődő katolikus megújulás • 1912 Bécs, eucharisztikus kongresszus • Szekularizációs tendenciák: • Portugália: egyházüldözések • Franciaország

8. 1905 – Franciaország: szekularizációs törvény, egyház és állam szétválasztása • Francia belpolitika problémái • Megosztja a közvéleményt: • az állami beavatkozás káros következményeit a vallásos életre, a közösségi és nyilvános vallási megmozdulásokra

9. A szeparációs törvény és az egyházi reakció • Az 1905. december 9-i törvény főbb pontjai: • 1. A Francia Köztársaság biztosítja minden polgára számára a lelkiismereti szabadságot. Garantálja a vallások szabad gyakorlását, a közrend érdekében megszabott korlátozások mellett; • 2. A Köztársaság hivatalosan nem ismer el, és nem támogat pénzzel egyetlen felekezetet sem; • 3. A vallás nyilvános intézményei eltöröltetnek, de vallási egyesületekké alakulásuk lehetőség, amely egyesületek vehetik át a társadalmi életben a szerepüket • 4. Az Állami Vagyonkezelési Igazgatóság leltárt készít az egyházi vagyonokról • 5. Egy éven belül e felmért vagyont át kell adni a célra alapított vallási egyesületek, ún. „kultuszközösségek” kezelésébe, mely intézmények kizárólagosan biztosítják az egyházak további működését azok belső törvényei szerint • 6. Az állam a vallási célokra szolgáló épületeket állami, községi tulajdonná nyilvánítja és vállalja fenntartásukat.

10. Új püspökök kinevezése – 13 új egyházmegyei vezető • 1906: Vehementer Nos, Franciaország püspökeihez címzett, : elítéli az állam és az egyház szétválasztásának elvét • 1906 Gravissimo Officii Munere: visszautasítja a kultuszközösségek megszervezésének gondolatát, elsősorban a garanciák hiánya miatt. • távolságtartás a politikai megnyilatkozásokban

11. Enciklikái • Il fermo proposito – 1905 • Communium rerum – Aostai Szent Anzelmről – 1909 • Editae saepe – Borromei Szent Károlyról • Lacrimabili statu Dél-Amerika indiánjairól – 1912 • Singulari quadam (A munkásszervezetekről )

12. Szent Anzelm • Szent Anzelm nagy fontosságot tulajdonított az értelemnek, • A hitet és az értelmet nagyon szoros kötelék fűzi össze, nincs köztük ellentét, hanem egymást kölcsönösen kiegészítik a hit elsőbbségével. Nem az értelem bizonyítja a hitet, hanem a hit kutatja az értelmet.

13. „Világegyház” struktúrája • X. Piusz megszüntette a missziós rendszert az USA-ban (1908) és 11 új egyházmegyét alapított. • Kanadában, Mexikóban és Dél-Amerikában is püspökségekkel gyarapodott a helyi egyház. • X. Piusz kiváló kapcsolatban állt a magyar katolikus egyházzal > 1905-ben ő szentelte föl gróf Zichy Gyula pécsi, Balás Lajos rozsnyói és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspököket.

14. X. Pius és a modernizmus • „Mindent megújítani Krisztusban” – „Instaurare omnia in Christo” • Misszió, expanzió, intenzitás • a hit tisztaságának megőrzése – ez egyben a modernizmus elleni küzdelmet jelentette. • A modernizmus gyűjtőfogalma alatt a kor összes tévedését kell érteni: • filozófiai indíttatású szkepticizmus – kétkedések racinalitás: a Szentírás, egyházi személyek „csodátlanítása” • a pápaság intézményének megszüntetése - szépirodalmi művekben

15. X. Piusz nevéhez fűződik a szent zenéről kiadott Inter Sollicitudines kezdetű motu proprio. Az egyházzenei reformirat legfőbb tételei ma is érvényesek, a II. vatikáni zsinat is szentesítette ezeket. • X. Piusz ajánlotta a napi szentáldozást • ő vezette be a fiatal gyermekek elsőáldozását; Pápasága előtt a hívek csak a bérmálkozás alkalmával áldozhattak először.

16. a pápa 1907. július 3-án közzétette a Lamentabili sane exitu kezdetű dekrétumot, amely a modernizmus tanításából 65 tételt súlyos tévedésnek ítélt: • a „modernek” kórusban hördültek fel a pápa tényközlése ellen. • 1907. szeptember 8-án a pápa kiadta a Pascendi Dominici Gregios kezdetű enciklikáját: kellő megalapozottsággal, nagy körültekintéssel tette vizsgálat tárgyává a katolikus tanítással ellentétes nézeteket, s erőteljes hangon elítélte azokat. A pápa a modernizmussal egy tőről fakadó amerikanizmust is elítélte. • X. Piusz hasonló határozottsággal ítélte el 1910-ben a francia és az olasz szociális mozgalmat, amely egy szélsőséges mozgalom volt és a kereszténységgel összeegyezhetetlen eszméket vallott.

17. XV. Benedek

18. Protestantizmussal való modus vivendi Matrimonia, que (1741) Felismerte, hogy nyitnia kell, normalizálni a viszonyokat Bologna érseke XIV. Benedek (1740-1758)

19. Programadó enciklikája: Ad beatissimi apostolorum principis (1914) – A világi társadalomnak a pápa békefelhívást intézett. Az Egyházról szóló részben rögzítette pápasága célkitűzéseit: Megerősítette a modernizmus minden megjelenési formájának elítélését. Másik célkitűzése a papság megfelelő képzése volt

20. „Ad beatissimi Apostolorum” 1914. nov. 1. • A szabad teológiai vita határairól. • Senki nem fogalmazhat meg különvéleményt az egyház tanítóhivatalával szemben. • „A katolikus hit ereje és természete olyan, hogy se hozzáadni, se elvenni nem lehet belőle semmit: vagy egészben elfogadjuk, vagy egészben elvetjük.” • Haladás a vallásos gyakorlatban: • „Csak az megújítandó, ami benne van a hagyományban,…nem újat, hanem új módon!”

21. a püspökök Rómával való egységének megőrzése a papi engedelmesség értékének felmutatása, az egyházi tanítás tisztaságának megőrzése a modernizmus veszélyeivel szemben. Az ő idejében jelent meg az új, egységes kánonjogi kódex. Megalapította a Keleti Egyházak Kongregációját, és a római Kelet Intézetet. Sokat tett a misszióért és a bennszülött papság képzéséért XV. Benedek célja az egyházzal

22. „bennszülött papság”-ról • „Éppen abból a néptörzsből, amelynek körében működnek, neveljenek és képezzenek ki papokat… A bennszülött áldozópap ugyanis származás, képességei, vérmérséklet és érzülete révén egészen közel áll földijeihez, és ezért rendkívül alkalmas arra, hogy szívükbe plántálja a hitet”. • „Jó és alapos képzésben kell részesülniük, hogy ők maguk is képesek és alkalmasak legyenek a papi hivatás betöltésére…”

23. A Szentszék és az I. világháború • Békefelhívásait válasz nélkül hagyják • 1917-es békefelhívását Oroszország, Franciaország és Olaszország még csak válaszra sem méltatták. • Ezt követően Benedek letett minden további békeközvetítői próbálkozásáról és a háború utolsó szakaszában már csendben maradt.

24. Szentszék és az I. világháború • a foglyoknak és a sebesülteknek segített • nem tett különbséget sem vallási, sem nemzeti tekintetben • Az örmények 1921-ben szobrot állítottak Benedeknek Isztambulban • Svájcban foglyokat sikerült kicserélni, közel 100 ezer sebesülten segített • az egész katolikus világban pénzgyűjtést szervezett és a Vatikán 82 millió aranylírát fordított saját vagyonból a sebesültek, az árva gyermekek és a foglyok megsegítésére. • Segítség az elesetteknek, elfogottaknak: A német püspöki karnál működő központok 800 ezer kérést teljesítettek, míg az állami hivatalok nem voltak képesek érdemi segítséget nyújtani, a papi hivatalok segítettek az eltűntek azonosításában

25. 14-ről 27-re nőtt a Szentszékkel diplomáciai kapcsolatot teremtő államok száma. helyreállította a Szentszék kapcsolatát Franciaországgal, és (250 év után) Angliával. 1920-ban születtek meg a diplomáciai kapcsolatok a Monarchiából kiváló Magyarországgal. komoly lépéseket tett az Olaszországgal közös kapcsolatok normalizálódása érdekében Diplomáciai tevékenység

26. 1917. május 20:Providentissima Mater Ecclesia enciklika (Codex Iuris Canonici) 1915-ben megalapította a Szemináriumok és Egyetemek Kongregációját. A missziós apostolkodásról a Maximum illud enciklikát írta.

27. Megünnepelte Dante halálának 600. évfordulóját (1921), Szent Domonkos 700. évfordulóját. Szentté avatta Alacoque Margit Máriát (Jézus Szíve-tisztelet) Jeanne d’Arc-ot.

28. Pacem, Dei Munus Pulcherrimum

29. 1920. szept. 15. „Spiritus Paraclitus” körlevél. • A Szentírás sugalmazottságáról. • Isten az írót, mint eszközt használta a Szentírás megírásakor. • Kiáll mellette, hogy minden szava hiteles.

30. Egyéb intézkedései • Számos határozatban és rendeletben foglalkozott a testiség és szexualitás etikájával. • Tisztázta a nő és a férfi felelősségét a puszta örömszerzésre irányuló szeretkezésekben. • Ebből kitűnik, hogy innen komoly kihívás érte a katolikus tanokat.