Egyiptom

1. Egyiptom Az ókori világ egyik legnagyszerűbb civilizációja

2. A víz áradásának elmaradását az em-berek istencsapásként élték meg. Elő-fordult, hogy hét esztendőn át elmaradt a Nílus áradása. Ezt egy a folyó mentén feltárt fáraósír felirata így örökítette meg: „A gabona gyatra, az aratás szűkös, hi-ányzik az élelem. Mindenki szomszédja tolvajává lett. A gyerek sír, az ifjú és az öreg éppen csak vonszolja magát. Feltörték a tartalékok tárházát is, de ennivaló helyett csak port találtak.” A Nílus Hápit a Nílus istenét, mint "áradó Nílust" tisztelték, aki "életet ad az egész országnak": nedvességet és termést. Nagy hasú és nőies mellű férfinak ábrázolták, tiarával a fején és vizesedényekkel a kezében. Ünnepét a Nílus áradásának kez-detéhez időzítették. Ezen a napon áldozatokat mutattak be neki, aján-dékokat felsoroló papiruszteker-cseket dobtak a folyóba. A sivatag

3. A Nílus folyó mentén már i.e. 5000 előtt kialakultak földművelő közösségek. I.e. kb. 3300-ra ezek két királyságba szerveződtek. A két országot i.e. kb. 3118-banMénész király (egyesítette, székhelyévé pedig Memphisz városát tette. Memphisz Az ún. "Narmer paletta" a Két Föld egyesíté-sének egyik bizonyítéka. A paletta egyik olda-lán Narmer legyőzi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik oldalon a győzelem után pedig már mindkét országrész koronája a fején van.

4. A Narmer paletta

5. Az egyesített Egyiptom királyi koronája Felső és Alsó – Egyiptom koronáiból jött létre. Fehér korona, Felső - Egyiptom A "Kettős Korona" viselője, akit általában "Alsó- és Felső-Egyiptom királyának neveztek, a birodalom uralkodója volt, és nem koronázhatták meg a "Vörös" koronával anélkül, hogy a "Fehéret ne tették volna a fejére. Vörös korona, Alsó - Egyiptom Kettős korona, egyesített Egyiptom

6. Borotva Hétköznapok Borlopó Házmodell Kenyér Ágynemű

7. Foglalkozások

8. A saduf egy gémeskút-hoz hasonló szerkezet, amelynek segítségével a vizet a csatornákba e-melték. A faszerkezet hosszú rudat tart, amely-nek végén ellensúlyként kőkolonc lóg. Gazdálkodás

9. Sörkészítés

10. Öltözködés

11. katonák dolgozók hivatalnokok papság vagyonosok

12. Mint minden népnek az egyiptomiaknak is megvolt a maguk teremtés mitoszuk: Az egyiptomi mitológia szerint kezdetben istenek és istennők uralkodtak az emberek és Egyiptom felett sok-ezer évig. Mindegyiküknek megvolt a maga szerepe az élet béké-jének és harmóniájának megtartásában.Voltak, akiknek a teremtésben, a minden éves áradásban volt szerepük. Istenek és istennők oltal-mazták az embereket éle-tükben és haláluk után. Az egyiptomiak imádták istene-iket, mert úgy gondolták jó-létük, életük boldogsága a földön és a túlvilágon tőlük függ. Istenek

13. A fáraó az ókori Egyiptom ural-kodója volt. Dzsószer I. Amenhotep Ehnaton A fáraók A legfontosabb hatalmi jel-kép a két országrész koro-nájának egyesítével létre-hozott kettős korona, amit a fáraó ünnepi alkalmakkor viselt. Hétköznap a jelleg-zetes királyi fejkendőt hord-ta, csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakját a-vagy hadikoronáját húzta a fejére. Az ábrázolásokon a fáraó kezében mindig ott van az elmaradhatatlan korbács, azaz a lófarokból készült légycsapó és a pásztorbot.

14. . Tutenkhamen fáraó – aki az Új-birodalom XVIII. dinasztiájának 12. fáraója volt - 3300 éves sírját 1922-ben találta meg Howard Carter brit régész. Az egyiptológu-sok nagy része szerint Ekhnaton fáraó és Kija nevű feleségének fia volt. Gyerekként került a trónra, és 16-17 éves volt, amikor meghalt. A sírjában megtalált rengeteg tárgy között nem volt egyetlen olyan papirusz, vagy felirat sem, amely a fáraó életére, tetteire, halálának körülményeire utalt volna.

15. Az ókori egyiptomiak-nál igen erős volt az ún. halottkultusz. Hittek a halál utáni életben, ami-hez szükség volt a földi test megtartására is. Ezért nemcsak a fáraót és közvetlen környeze-tét, hanem az utolsó, "egyszerű" közemberig mindenkit bebalzsa-moztak haláluk után. A száraz sivatagi homok minden mes-terséges eljárás nélkül bizonyos ideig konzerválja a testet. A sírépítészet tette szükségessé a mesterséges tartósítási eljárásokat. A koporsókban, sírkam-rákban, ahol a test már nem érintkezett a homokkal, bekövetkezett a feloszlás. Hosszú ideig kellett azonban a fejlett balzsamozási technika kialakításához, mely kémiai tudást és bizonyos anatómiai ismereteket igényelt. Anubis a balzsamozás istene A balzsamozást papok végezték

16. A balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd leöblíti a Nílus vizével. Először is kiszedik az agy egy részét az orron át. Aztán eltávolítják a belső szer-veket,kivéve a szívet, mert az intelligencia és az érzelmek központja, amit a túlvilági élet-ben is használni fog a fáraó. A test alsó ré-szét kiöblítik pálmaborral, majd összetört füstölőszerekkel újra kitisztítják, megtöltik összetört és tiszta mirhával, végül bevarrják . Ezután a testget bedörzsölik salétrommal és negyven napra elrejtik Negyven nap után ismét lemossák a Nílus vizével, és bekenik olajjal, ami a testet rugalmassá teszi. Mumifikálás

17. A testet fűrészporral, levelekkel tömik ki, hogy élethű legyen. Az előzetesen kiszedett és kiszárított belső szerveket isteneket ábrázoló edényekbe „kanópuszokba”zárták. Ezután a holttestet és fából készült ember alakú koporsóba helyezik. Majd a sírkamrában függőlegesen felállítják és mint igen nagy értéket őrzik."

19. Tuthenkamon fejének rekonstrukciója Ramses múmiája

20. A piramisok történelme kb. ötezer évre nyúlik vissza. Az ősi Egyiptom lakói a fáraók temetkezési helyéül építették ezeket az épüle-teket. Hittek a túlvilági életben, s azt szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem szenvednek semmiben hiányt. Éppen ezért ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sőt még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamráiban. A piramisokat még a fáraó életében elkezdték építeni, hogyha eljön halálának napja minden készen álljon a temetkezési szertar-táshoz. Hogy volt képes az ókori ember egy ekkora építmény elkészítésé-re? Ráadásul évezredekkel eze-lőtt élt, és nem állt rendelkezésé-re sem daru, sem markoló és semmilyen mai technikai eszköz. Sokféle elmélet alakult ki a pira-misok építése körül. A tudósok szerint az ókori egyiptomiak mégnem ismerték a kereket. Viszontrájöttek, hogy sokkal könnyebb eljuttatni a követ a piramis helyére, ha azt görgetik, így megalkották a "gördülő kövek" fogalmát. Egy egyszerű, görbített faelemekből álló szilárd, kerék-szerű szerkezet fogta közre a követ, amelyet 12-15 ember hú-zott az építkezés helyére Piramisok

21. Az elsőpiramist Dzsószer fáraó építtette. Ezt az ún. lépcsős piramist Imhotep tervezte, aki a fáraó leg-főbb tanácsosaként és főépítészeként tevé-kenykedett. Gizai piramisok

22. A Kheopsz-piramis magassága majd 147 méter, ami nagyjából egy ötven emeletes felhőkarcoló magasságának felel meg. Mivel megsüllyedt, így manapság csupán 138 méteresnek tartják. Két és fél millió, egyenként két és fél tonnás mészkőtömböt hasz-náltak a munkálatok során. Az épület összsúlya több mint 6 mil-lió tonna, melyhez a szükséges köveket feltehetően csak ökrökkel tudták vontatni, és valószínűleg csúszólapokon szállították. Egy-másra pedig görgők és eme-lőszerkezetek segítségével he-lyezhették. Hihetetlen pontosság jellemzi a piramist építő emberek munkáját. A piramis négyzetes alaprajzú és tökéletes csilla-gászati ismeretre vall a tájolása, hiszen a négy sarka a négy égtáj irányát mutatja. Egy-egy oldala az építménynek 230,4 méter hosszú. Az építkezést hatalmas elő-készítő munka előzte meg, hiszen tíz évig csak készültek rá és tervezték. Az előzetes mun-kákban 4000 egyiptomi dolgozott, s a végeredmény építészek, mű-vészek, kőfaragók és más kéz-művesek izzadságos munkáját dicséri.

23. A piramis belsejében egy titokzatos és rejtélyes folyosórendszer található. A közepén egy tíz és fél méter széles és majdnem hat méter magas terem helyezkedik el, mely a Király Kamrája néven ismert, s melyhez egy 47 mé-ter hosszú folyosón lehet eljutni. A kamra közepén egy nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meg-lepő feltételezést három érvvel támasztják alá: • A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak. • Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik. • Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellő-zőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre! • Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborga-ta. A sírrablókat és a fosztogatókat elsősorban a rettentő félelem tartotta vissza a rablástól.

24. A szfinx, a fekvő oroszlánként megjelenő, rendszerint emberfejjel ábrázolt alak az ókori Egyiptomban az uralkodói hatalom és erő megtestesítője volt. Szobrai és ábrázolásai a IV. dinasztia korától ismertek. Történetileg az első és egyben legnagyobb - Khephrén fáraó, a második hatalmas gízai piramis építtetője, a IV. dinasztia 4. királyának völgytemploma mellett található. A Nagy Szfinxet, amely mintegy 60 méter hosszú és 20 méter magas, a Félelem Atyjaként is szokás emlegetni. Az egyiptomi régészek feltételezése szerint a Nagy Szfinxnek volt egy nőnemű társa - a Félelem Anyja, amely elpusztult.

25. férfi fiú lány nő Hieroglifák Homoktövis Általános Iskola Kr.e. 3000 körül alakult ki ez az erős, szilárd államszervezet, amelynek élén az istenként tisztelt fáraó állt. Ekkorra az írásrendszert is kidolgozták, ebből az időszakból már maradtak fenn hieroglifákkal írt források. A hieroglifa ('szent véset') nagyon jellegzetes, egyedi írásmód, hiszen formailag képírás, tárgyakat, élőlényeket ábrázolt nagy hűséggel. Tartalmilag azonban szót, szótagot, sőt mássalhangzót is jelöltek hieroglif jelekkel.

26. Matematika Az egyiptomi matematikai ismeretekrõl szóló tudásunk egyik forrása a Rhindpa-pirusz.Feltehetõleg i.e. 1700 körül keletke-zett, de a benne szereplõ ismeretek minden valószínûség szerint sokkal régebbiek. Az egyiptomiak tízes számrendszert használtak. Külön számjegyük volt az, 1-re, 10-re, 100-ra, stb. Az egyiptomiak tudtak szorozni és osztani is. A szorzandót mindig meg-duplázták, majd a megfelelõ hatványokhoz tartozó részszorzatokat összeadták.

27. Gyógyítás A fáraókori orvosi kezelésekről legtöbbet az egyiptomi orvosi papíruszok árulnak el. Zömüket az Újbirodalom idején jegyezték le, de ismerünk gyógykezelésre szolgáló előírásokat a megelőző korszakból éppúgy, mint a következőkből. A szöveges emlékek száma viszonylag kevés, tekintve azonban, hogy némelyik hossza igen tekintélyes, összességükben hihetetlenül sok adatot szolgáltatnak. Az orvosi papiruszok között is kitűnik az Ebers-papirusz.

28. Vége Készítette: Baloghné Béni Gabriella 2006