D I D A K T I K A

1. D I D A K T I K A

2. 1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai

3. Oktatáselmélet:Didaktika(didaszkein = oktatni) • a tanítással, tanulással kapcsolatos törvényszerűségekkel, alapelvekkel foglalkozik. • a különböző életkorokra és tantárgyakra érvényes, ún. általános törvényszerűségeket, alapelveket foglalja magába • figyelembe veszi, hogy a tanulás és a tanítás eltérő módon és formában valósul meg az egyes életkorok esetén, de a különböző tantárgyak esetén is, • a különböző módszerek, eljárások közös vonásainak a feltárására törekszik.

4. A didaktika kialakulásának előzménye Őskor utánzás  iniciáció Ókor iskolarendszer kialakulása Platon: Az akarat az értelemben gyökerezik. Arisztotelész: Az általános műveltség fogalmát megállapította. Középkor: skollasztika  tekintélyelvűség

5. Újkor: Bacon semmi sincs az értelemben, ami előzetesen ne lett volna az érzékekben Comenius  Didaktica Magna Locke  utilitarizmus Rousseau  hasznos az, ami gyermek testi és szellemi fejlődésének javára válik Herbart  nevelés és az oktatás szoros kapcsolatban állt részletes metodikai elméletet kidolgozása

6. Magyarországi képviselők Kármán Mór, Fináczy Ernő  hivatalos didaktika Nagy László  gyermektanulmány  reformpedagógia Kiss Árpád  mérés, értékelés Napjainkban  Ballér Endre, Veszprémi László, Falus Iván, Báthory Zoltán.

7. DIDAKTIKAI ALAPELVEK Olyan általános követelmények, irányelvek, amelyek a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb törvényszerűségeit tükrözik; az iskolai oktatás tapasztalataiból leszűrt általánosítások, amelyek következetes érvényesítése tovább növeli a tanítás-tanulás hatékonyságát.

15. A konkrét és az absztrakt egységének elve • Az érzékelhetőből kiindulva jutunk el az absztraktig - A fizikai valóság ismeretében absztrakt elvonatkoztatásokat kell tenni.Pl: fogalomalkotás, általánosítás, szabályok felállítása

17. A szemléletesség elve • segíti a megtanulandó ismeret (fogalom, törvény stb.) megértését, • megmozgatja a reális képzeletet • az érzéki észlelést kell működésbe hozni • szemléletesen (majdhogynem megjelenítő módon) elbeszélni, mesélni, magyarázni

18. 2.tétel A tanulás fogalma, értelmezése

19. Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, a jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, a meghatározott viszonyulások, az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, és a magatartás tanulása.

20. Brunner: a gyerek háromféleképpen tanul: - cselekvési tanulás (aktív fokozat) - képek segítségével való tanulás (ikonikus ) - fogalmi, gondolati tanulás

21. Skinner: a tanulásnak háromféle módja van: - cselekvés útján - tapasztalás által - próba-szerencse alapon

22. A tanulás típusai  Perceptuális: - az első jelzőrendszerbeli információkat tanuljuk meg (pl. színek, hangok, ízek, illatok)  Pszichomotoros - a mozgási élmények alapján alakul ki (pl. írástechnika, sorkövető olvasás, mozgás)

23.  Verbális: - szavakkal, értelmi-gondolati műveletekkel való tanulás - pszichofiziológiai alapja az asszociáció  Szociális - társas kapcsolatok kialakítása, empátia

24. Tanulási stílusok: • auditív: hallás után • vizuális: látás alapján – az emberek többsége ilyen • mozgásos: a cselekvés játszik szerepet (a memorizálást mozgásokkal követi) • társas • egyéni (magányosan, csendben) • impulzív (előbb beszél, aztán gondolkodik) • reflexív (előbb gondolkodik, aztán beszél)

25. Tanulási módszerek, elvek  A gyakorlás, ismétlés (a frekvencia) törvénye - Ismétlés a tudás anyja - fontos a beiktatott szünetek jelentősége  A „túltanulás” negatív hatása - a tanulásnak van egy értelmes, optimális és gazdaságos időtartama

26.  Az aktivitás és aktivizálás elve - akarat, erőfeszítés, aktív részvétel ↓ eredményes tanulás „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékszem rá, Csinálom és megtanulom.” (kínai mondás)

27.  Motiválás és megerősítés - azon indítékok együttese, melyek ráveszik a tanulót a tanulásra - a kisiskolásoknál az érzelem kerül előtérbe - célját tekintve: - valami kívánatos elérése - valami kellemetlen elkerülése

28. A sikeres iskolai tanulás • Carrol-féle modell Belső faktor: - kitartás a tanulásban - tanulási képesség - a megértés képessége Külső faktor: - a tanulási alkalom - a tanítás minősége Tanulásra fordított idő ___________________________ = 1 Tanuláshoz szükséges idő

29. Bloom elmélete  A tanuló jellemzői - előzetes tudás (kognitív jelleg) - motiváció (affektív jelleg)  Tanulási eredmény - teljesítmény - tanulási gyorsaság - motiváció

30. 3. tétel Az oktatás tartalma, az iskolai tudás

31. A tanítás tartalma összetett műveltségtartalom A tudás különböző szintű elemei: Ismeret:A tények és a belőlük leszűrt általánosítások egysége:  Jártasság: Új feladatok, problémák megoldása az elsajátított ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása útján.  Készség: A tudatos tevékenység automatizált komponense. Ezen a fokon tudunk legkevesebb energiával, leggazdaságosabban tevékenykedni.  Képesség: Az egyén pszichikus tulajdonsága, valamilyen tevékenység, gyakorlása révén fejlődik ki és a tevékenység végzésében nyilvánul meg.

32. Általános műveltség   a tudomány fejlődése↓ Az oktatás feladata az állandósult tudáselemek átadása ↓ Kreatív gondolkodásmód kialakítása

33. Célrendszer • Az oktatás a nevelés része, ezért az oktatási cél megegyezik a nevelési céllal • A cél operacionalizálása CÉL Feladat Követelmény

34. Az iskolai tudás • Tudás:  Ismeretek logikai összegfüggéseken alapuló rendszere.  Műveletek: az ismeretek felhasználása a tevékenységben, az alkalmazásban.

35. Tartóssági kritériumok  Felvett tudás: - mit értett meg a tanuló, azonnali visszacsatolás  Rögzített tudás: - gyakorlással, tanulással a háttérmemóriában rögzített, felidézhető, de hosszabb időtartam után elfelejtődik (1-2 év) Állandósult tudás: - bármikor reprodukálható, aktivizálható

36. Bloom taxonómiája • A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben pl. az értelmi fejlődés, a gondolkodás szintjeit hiearchikus, egymás fölé rendelt elvek határozzák meg.

37. Affektív (érzelmi) tanulással összefüggő követelmények: • befogadás • válaszadás • értékek kialakítása • az értékrendszer belső, jellemképző erővé alakítása (világnézet)

38. Pszichomotoros (mozgásos) követelmények: • utánzás • manipulálás • artikuláció • automatizálás

39. Kognitív (értelmi) tanulással összefüggő követelmények: • ismeretmegértés }általában középiskolai szintalkalmazás • analízisszintézis } inkább felsőfokú szintértékelés

40. Képzés • Az a tevékenység, mely során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek alakulnak ki, ennek nyomán fejlődnek a képességek.

41. Képzés • Materális: minél több tudnivaló elsajátíttatása, mert a képességek ennek nyomán automatikusan fejlődnek • Formális (alaki): a képességek fejlesztését a gondolkodás formális fejlesztésével lehet elérni, hiszen az ismeretek jelentős része hamar elavul

42. 4. tétel A tanterv fogalma, fajtái

43. fogalma: pedagógiai dokumentum, az oktatásirányítás eszköze, az oktatás tartalmának, feldolgozásának koncepciója

44. Melanchton Fülöp  a tananyagszabályozás első lépései • Jezsuiták  Ratio Studiórum • Mária Terézia  Ratió Educationis

45. Szillabusz(1770 – 1950) Tantárgyakra, évekre előírt tartalom.( Sorrend nincs meghatározva, célok csak körvonalazva). A módszerekben a pedagógus felelőssége, önállósága a hangsúlyos. Többféle tankönyv

46. Központosított, „adagoló” tanterv(1950 – 1980) Tantárgyakra, évekre, témákra előírt tartalom. Célok, módszerek központi meghatározása 1978-as nevelési-oktatási tanterv  Egy tankönyv

47. Központi kerettanterv, és helyi tanterv(1990 - ) Művelődési területenként (tantárgyanként) előírt tartalom  A tanítási anyagot nem osztja fel évekre, témákra Tankönyv- és programpiac

48. NAT, kerettanterv, helyi tanterv(1998 - ) Tantárgyakra lebontott művelődési területek évfolyamokra előírt követelmény integrált tárgyak lehetősége Többféle tankönyv, eszköz

49. Tantervtípusok:

50. tartalom egységessége alapján: • egységes (minden tanulónak ugyanaz) • differenciált (értelmi képességek szerint)  minimális kompetencia • rugalmas (helyi körülményekhez igazodik) • Alaptanterv (core curriculum) • moduláris (komplex tanulási-tanítási egységek)