Makroökonómia II. ea .

1. MakroökonómiaII. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.

2. Munkapiac • Adásvétel tárgya: munkaerő • Háztartási szektor munkaerőkínálata • Vállalati szektor munkaerőkereslete 3

3. Munkapiaci kínálatot befolyásoló tényezők • demográfiai folyamatok és jellemzők (szaporodás, migráció, összetétel) • munkaerőforrás nagysága • (várható életkor, szellemi, fizikai képességek, egészség állapot) • munkavállalási hajlandóság • (munkaidővs. szabadidő, bér vs. segély) • gazdasági aktivitás (foglalkoztatottak, munkanélküliek, • inaktívak) 4

4. Önkéntes(frikciós) • Kényszerű(strukturális,konjunkturális) 2014.02.18. 8

5. Munkaképes korú lakosság: a népesség azon része, amelyik a tanulási illetve a képzési fázison túl van, és a nyugdíj korhatár előtt áll. Aktív népesség: a népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. Inaktív népesség: tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban. A makrogazdaság kínálati oldalaA MUNKAPIAC ÉS AZ ÖSSZKÍNÁLAT

6. A munkaerőpiaci statisztikában az aktív népességet (NA) tekintik munka-kínálatnak. Az aktív népesség nő: teljes lakosság nő: demográfiai okok; bevándorlás. aktív és inaktív népesség közötti átjárhatóság által Aktív népesség

7. Munkanélküliségcsoportosítása • Kényszerűmunkanélküliség • pl. konjunkturális munkanélküliség strukturális munkanélküliség • Önkéntes munkanélküliség • pl. frikcionális munkanélküliség • Természetes munkanélküliség 2014.02.18. 13

8. Aktivitási ráta: Aktív népesség / Munkaképes korú népesség Munkanélküliségi ráta: Munkanélküliek száma / Aktív népesség Foglalkoztatási ráta: Foglalkoztatottak/Munkaképes korú népesség Mutatók:

9. Munkakínálati függvény • Egyéni munkakínálati függvény a mikróban • Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér növekvőfüggvénye, megmutatja, hogy különbözőreálbérszint mellett hányan kívánnak munkát vállalni • Jellemzői: • Nem indul az origóból (minimálbér) • felsőhatár az aktív népesség • Rugalmatlanabb, mint az egyéni kínálati függvény o o o 2014.02.18. 5

10. A munkakínálati döntések során a reálbért (W/P) vesszük figyelembe, mely megmutatja, hogy a pénzbérért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér (W) vásárlóereje. Reálbér= Nominálbér/Árszínvonal Munkakínálati függvény

11. (NS) a háztartások munkakínálatát adja meg a reálbér függvényében. W/P NS (W/P)1 (W/P)0 0 N NA A munkakínálati függvény NA=Aktív népesség száma

12. A munkakeresleti függvény:(ND)a vállalatok munkakeresletét (az alkalmazni kívánt létszámot) mutatja a reálbér függvényében. A munkakereslet W/P ND N

13. Munkakereslet Feltételezzük a csökkenő határtermelékenységet (hozadék), ld. mikroökonómia Ha N nő csökken W/P és N között negatív a kapcsolat (fordított arányosság)

14. Munkakereslet A profitmaximalizáló vállalatok munkakereslete:REÁLBÉR = HATÁR-TERMELÉKENYSÉG

15. Munkakereslet algebrai meghatározása, Cobb-Douglash függvény esetén Minden W/P-hez hozzárendelünk egy ND-t

18. Munkakereslet lineáris közelítéssel W/P ND N

19. Munkapiacaneoklasszikusmodellben • A munkapiac tökéletesen működik • A nominálbér mozgása automatikusan létrehozza a munkapiaci egyensúlyt • Megvalósul a teljes foglalkoztatás • A teljes foglalkoztatás mellett a makrogazdaság kibocsátása maximális lesz • POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁS 2014.02.18. 15

20. Munkapiac a neoklasszikus modellben Mivel a nominálbér rugalmas, a munkapiac mindig megtisztul W/P NS ND W/P* Nf N

21. A munkapiaci egyensúly Ha Munkakínálat > Munkakereslet akkor a nominálbér csökken. HaMunkakereslet > Munkakínálatakkor a nominálbér emelkedik W/P NS ND N*: teljes foglalkoztatás W/P*: egyensúlyi reálbér (W/P)* N N*

22. Munkanélküliség Munkanélküliség a neoklasszikus modellben mindig önkéntes, ha csak valamiért nem merev a nominálbér. Akkor lenne kényszerű is. Valójában a keynesi modellben lesz feltétel. W/P NS UK ND Uö: önkéntes UK: kényszerű (W/P)0 UÖ N0 N` NA N

23. Önkéntes (Uö): a munka nélkül maradt dolgozó tudatos, egyéni döntése. A fennálló reálbéréért nem hajlandó munkába állni, még keresi a megfelelő állást. Uö=NA-NS (aktív népesség-munkakínálat.) Kényszerű (UK): az adott reálbér mellett NS >ND. Munkanélküliség fajtái

24. Aggregáltkínálatifüggvénymeghatározásaaneoklasszikusmodellben:Aggregáltkínálatifüggvénymeghatározásaaneoklasszikusmodellben: • Kifejezi, hogy különbözőárszínvonal mellett a vállalati szektor mennyit szándékozik termelni (tervezett árszínvonal – tervezett kínálat nagysága) • A neoklasszikus modellben az aggregált kínálat független az árszínvonaltól vagyis: AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN • ÁRSZÍNVONAL MELLETT MEGEGYEZIK A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL • Az aggregált kínálati függvény árszínvonal szerinti rugalmassága 0 2014.02.18. 16

25. NS Y(KN) ND N 2014.02.18. 17

26. Hogyanhat? • Nominálbérek változása • Technológiai változás • Tőkeállomány • Tömeges bevándorlás 2014.02.18. 18

27. Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén II. Ys I. P W/P A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A reálbér független az árszínvonaltól YP Y W/P Potenciális kibocsátás ND A munkapiac egyensúlyban van Ns Y(N) III. N IV. A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra P (W/P)1 (W/P)2 Ys1 Ys2 W/P W/P Y (YP)1 (YP)2 Y Ns ND1 ND2 Y(K2 ,N) Y(K1 ,N) ND2 Ns Y(N)2 ND1 Y(N)1 N N A munkakereslet eltolódása a tőke- állomány növekedésének hatására N A termelési függvény eltolódása tőke- állomány növekedésének hatására

28. tőkeállomány Munkapiaci kereslet Termelési függvény technológia Munkapiaci egyensúly Max. foglalkoztatottak, Munkaerőkínálat Egyensúlyireálbér w Árszínvonal a pénzpiacról Potenciálisjövedelem 2014.02.18. 19

29. Neoklasszikusárupiac A kínálat a meghatározó Say-törvény

30. ÁRUPIAC Gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslete = Vállalati szektorkínálata

31. Fogyasztásikereslet • A háztartások intertemporális döntései alapján határozható meg • Y= C+S • Jelen és jövőbeni fogyasztásból származó összhaszon maximalizálása A fogyasztás és a megtakarítás a kamatláb függvénye

32. Fogyasztásifüggvény • A kamatláb különbözőértékeihez rendeli hozzá a fogyasztás különbözőértékeit • Negatív meredekség YP i C(i) Y,C

33. Megtakarításifüggvény: • A kamatláb függvénye • Pozitív meredekség i YP C(i) S(i) Y,C,S

34. Mihatározzamegakamatlábnagyságát? értékpapírok iránti kereslet Értékpapírpiac Tőkekínálat = rendelkezésre álló befektethető tőke Megtakarítási függvény S(i)

35. Tőkekereslet • Vállalati szektor támasztja • Beruházások finanszírozásának forrása • Függ: kamatlábtól, várakozásoktól • Beruházási függvény = tőkekeresleti függvény i I

36. Mitőlfüggakamatlábnagysága? = Megtakarítások S Beruházások I Egyensúlyi kamatláb

37. Árupiaciegyensúly • Az egyensúlyt a kamatláb mozgása teremti meg. • I(i)=S(i) i YP ie C(i) S(i) ie I,S,C I I(i)+ C(i)=Y I(i)=S(i) Y,C,S I=S C

38. Kormányzatibeavatkozás • Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet • Keresletet teremt az árupiacon • Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét csökkenti) A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!

39. Adózás hatása Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet Csökkenti a fogyasztást saját nagyságával A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!

40. Kormányzatikiadás hatása Növeli az árupiaci keresletet Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét csökkenti) Mind a fogyasztás, mind a beruházás csökken A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!