2004. 03. 11. 13 21

2. 2004. 03. 11. 1321 Az amerikai képviselőház szerdán 276-139 arányban megszavazta azt a "sajtburger-törvényként" elhíresült javaslatot, amely megtiltaná, hogy elhízás miatt pereljenek be élelmiszer-ipari cégeket, étteremláncokat. A BBC News összeállítása szerint a javaslatot azért dolgozták ki, mivel 2002 óta többen is pert indítottak különböző gyorsétteremláncok ellen az elhízásuk és cukorbetegségük kialakulása miatt. Az indítvány támogatói szerint mindenki egyéni felelőssége eldönteni, hol és mennyit eszik, míg a törvényjavaslat - főként demokrata - kritizálói azzal érveltek, hogy az élelmiszer-ipari cégek ezután még kevesebb figyelmet fognak fordítani a fogyasztók egészségére. | 2004. 03. 11. 1321 A McDonald's végül bocsánatot kért a sültkrumpli-ügy miatt A McDonald's gyorsétterem-láncnak meggyűlt a baja a vegetáriánusokkal, valamint néhány hindu hívővel. A kizárólag növényi eredetű táplálékon élő vásárlók azután kezdték el tiltakozó akciójukat, miután kiderült, a gyorsétterem marhahús ízesítést is felhasznál a sültkrumpli elkészítése során. A társaság honlapján kért elnézést azoktól, akiket esetleg megtévesztett.

3. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott "Jogobella" elnevezésű gyümölcsjoghurtokban lévő gyümölcsnek extra frissességet, más joghurtoktól eltérő bekerülési módot tulajdonító, a 2003. év májusában több televíziós csatornán sugárzott televíziós reklám alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni. INDOKLÁS A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a Zott Hungária Kft. ellen, mert felmerült, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott "Jogobella" gyümölcsjoghurt 2003. májusában több televíziós csatornán sugárzott reklámfilmje megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit.

4. Az eljárás alá vont vizsgált magatartása 1. A vizsgálat tárgyává tett reklámfilm 2003. május 5-től 125 alkalommal került sugárzásra több kereskedelmi televíziós csatornán. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a "Strawbery dream" (Eprek + Te mi szeretnél lenni - 30``) szpot eredeti formájában 2003. május 25-én került utoljára sugárzásra. 2003. júniusától a reklámfilm módosított, a jelen versenyfelügyeleti eljárásban nem vizsgált változata került adásba. 2. A három részből álló reklámfilm első részében eprek beszélgetnek egymással: - Te mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - Gyümölcs a "Jogobellában", mert akkor még frissen a fenséges Zott joghurtba kerülök. A képi megjelenítésben a kérdésre válaszoló eper beleesik a joghurtba. A szárról egyenesen a joghurtba kerülő gyümölcs a joghurtba esés közben veszíti el szára utolsó darabkáját. A harmadik részben (a második részben egy, a "Jogobella" fenséges és frissítő ízét hangsúlyozó dal hangzik el) egy Zott joghurtot kanalazó férfi a következőt mondja: Ezt az Ön joghurtja nem tudja!

5. 1. Közgazdasági alapelvek a)egyéni versus közösségi érdek Adam Smith: A „láthatatlan kéz”… de: Az egyéni érdek aggregátuma nem feltétlenül egyenlő a köz érdekével! b)költség-haszon mérlegelés Hagyományos megközelítés: egy döntés akkor hatékony, ha hozam > költség de: Létezhetnek a mérlegelésnek egyéb szempontjai is, pl. méltányosság… c)önérdek és racionalitás Önérdek: az „enyém” számomra jobb, mint a „tiéd”… Racionalitás: a több jobb, mint a kevesebb; az olcsóbb jobb, mint a drágább…

6. Samuelson-Nordhaus: „Tőlünk, fogyasztóktól nem várható, hogy bűvészkedni tudjunk a számokkal vagy a grafikonokkal.” „A legtöbb döntésünket akár ösztönösen vagy egyszerűen szokásból is meghozhatjuk.” Néhány dilemma: a) Korlátozott racionalitás • Hiányzó erkölcsi intézmények (bizalom) • Aszimmetrikus informáltság („Óvakodj a kisbetűtől!”) b) Pszichológiai meghatározottság Garai László: „…hogy a viselkedést valami más határozza meg, mint az ésszerűség”

7. Két lehetőség: 1. Elvetjük a neoklasszikus modell feltételrendszerét, mechaniz-musait és következtetéseit: tisztán pszichológia! 2. A rendszer endogén változói között jelenítjük meg a maguknak méltán helyet követelő pszichológia attribútumokat is. • Tom Sawyer effektus • altruizmus, irigység, fanatizmus • „valahová tartozás biztonsága” • „a tévedés ésszerűsége” „nemcsak azt kell megkövetelnünk, hogy a vélekedések a rendelkezésre álló bizonyítékok tekintetében racionálisak legyenek, hanem azt is, hogy az összegyűjtött bizonyítékok mennyisége valamilyen értelemben optimális legyen.” (Jon Elster) Tökéletesedő informáltság: VILÁGHÁLÓ!

8. A versenyt korlátozó magatartások: • A tisztességtelen verseny tilalma • A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma • A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma • A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma • A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

9. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának témái: • A fogyasztó megtévesztése, ezen belül… • Az áru árára, lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztő magatartás • Az árura vonatkozó hátrányos információk elhallgatása • Az áru értékesítésével összefüggő megtévesztő magatartás • Különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése • A fogyasztó választási szabadságának korlátozása

10. 2. Egy lehetséges interdiszciplináris megközelítés „Kilátáselmélet és versenyszabályozás” [Daniel Kahneman (2002. évi Nobel-díj) – Amos Tversky] Hámori B. 2003: Kisérletek és kilátások. Daniel Kahneman. Közgazdasági Szemle, 5, 9, 779-799. o. Tudományterület: kísérleti pszichológia CÉL: a racionálistól eltérő magatartásminták létezésének igazolása A sajátos attitüdök…

11. A racionálistól eltérő magatartási minták és a versenyjog sérelme