Drogfogyasztói szobák Hollandiában

1. Drogfogyasztói szobák Hollandiában Múlt és jelen Daan van der Gouwe Drugs en Alcohol Infolijn Trimbos-instituut

2. Áttekintés • Definícók és célok • Történet Hollandiában: informális és formális szobák • A helyzet 2009-ben • Eddigi eredmények • Kihívások

3. Definíció ”Legálisan szabályozott alacsonyküszöbű létesítmény, amely lehetővé teszi az előzetesen beszerzett drogok higiénikus, szakemberek által ellenőrzött, nem-megítélő körülmények közötti elfogyasztását. " (Kimber, et al, 2003) ”Az előzetesen beszerzett drogok nem-megítélő környezetben való, szakemberek által ellenőrzött, higiénikus fogyasztását lehetővé tévő védett helyiség." (EMCDDA, 2004)

4. Célok (Hedrich, 2004) • A célcsoport lehető legnagyobb részét elérni • Egészségügyi célok: • olyan biztonságos környezet teremtése, ahol a drogokat higiénikus, kevésbé kockázatos módon lehet fogyasztani (rövid távú cél) • csökkenteni a megbetegedések és halálozások számát a célcsoport körében (középtávú célok) • a kliensek egészségének védelme és stabilizálása (long-term objective). • Közrenddel és bűnmegelőzéssel kapcsolatos célok: • • csökkenteni a drogfogyasztással kapcsolatos közrendzavarást • • elkerülni a bűncselekmények elkövetését a létesítmény környékén

5. Történet I: nem hivatalos szobák • 1976 óta léteznek nem hivatalos fogyasztói szobák • Nem ellenőrzött, de hatóságilag tolerált (fogyasztók vagy dílerek által fenntartott) Amsterdam: HUK Hajó (70-es évek)/ Drogfogyasztók Szövetsége - MDHG (2004?) Rotterdam : Perron Nul /Platform Zero (1987-1995)) St. Pál katedrális (1987-2000) Alagsori szobák (1995-2000)

6. Alagsori fogyasztói szobák Célok: • A drogfogyasztók egészségének védelme, közrendet zavaró tevékenységének csökkentése • Nem csak fogyasztói helyet, hanem szociális tevékenységeket is kínál (e.g., társasjátékok, kirándulások, etc.) • Ingyen élelem és nem-alkoholos italok • A drogok normál piaci áron való forgalmazása • A kliensek számának maximalizálása, házszabályok segítségével

7. Hollandia a 80-as évek elején I • Heroin és kokain/ inektálás és fóliázás/pipa • A droghasználók kemény magja (8,000-10,000): (hajléktalan, munkanélküli, nincs jövedelme, bűnözői karrier, rossz egészség (HCV/HBV/HIV), kockázatos droghasználói módszerek, ellátásba nehezen jut be) • Ki és be járnak a börtönökből • A drogkezelő programok nem találkoznak az igényeikkel • A kényszer-elvonás nem lehetséges, illetve nem bizonyult hatékonynak

8. Hollandia a 90-es évek elején II • A köztéri droghasználat és lopások folytatódnak • A közvélemény fáradt és dühös (tiltakozások/ direkt akciók: taxisofőrök és katonai akciók Rotterdamban 1992) • A szolgáltatók és a fogyasztói szervezetek “új megközelítést” követelnek • Ellentmondásos, indulatos viták a hatósági fogyasztói szobák létesítéséről

9. A vita: érvek MELLETTE • a köztéri droghasználat és rendzavarás csökkenése • Csökkenti a drogfogyasztás ártalmait (pl. túladagolás, vénafertőzések) • Tiszta, biztonságos és higiénikus környezetet hoz létre a drogfogyasztók számára, illetve biztonságosabb droghasználati módokra tanítja őket (tréning), a biztonságosabb fogyasztási technikákat ismerteti • Kapcsolatba lép a nehezen elérhető csoportokkal és terápiás programokba juttatja őket

10. A vita: érvek ELLENE • Növeli a droghasználók számát és a elősegíti a droghasználatot • Odavonza a dílereket és fogyasztókat • Csak elodázza a probléma megoldását, de nem oldja meg

16. Történet II hivatalos szobák • 1990 után: kísérleti fogyasztói szoba projektek (Apeldoorn, Rotterdam, Maastricht) • Kulcsprobléma: a köztéri drogfogyasztás és rendzavarás visszaszorítása • 1996 és 2006 között a hivatalos szobák száma 20-ra, az azokat fenntartó városok száma 15-re emelkedik, 2009: 35-40 (változó számok) • kevés különálló fogyasztói szoba van, a legtöbb más intézmények keretein belül működik.

17. Jogi szempontok • 2000 December: a drogtörvény kiegészítése (jogi keretek megteremtése) • ’helyi háromszög' a fogyasztói szobák felelősei • A kliensek szerződést írnak alá • kritérium: csekély mennyiség / dílerkedés nem megengedett/ nem köztéri, kötelező regisztráció/ ellenőrzött

19. Közös vonások • Az alapítást tiltakozás előzte meg • Fő célok: csökkenteni a köztéri drogfogyasztást és rendzavarást, kisebb mértékben a drogfogyasztás egészségügyi ártalmainak csökkentése • Kezelésbe való beutalás • kritériumok • Elért eredmények

20. különbségek • Nyitvatartás (24/7 ) • Engedélyezett drog (heroin/kokain/ alkohol/kannabisz) • Elkülönített szobák az injektálás és szívás számára • Házirend (pl. fogyasztási idő) • Magas küszöb – alacsony küszöb • célcsoportok • Szolgáltatások (integrált vagy specifikus)

21. evaluáció • Nincs szisztematikus, országos/ helyi evaluáció

22. PRO/ CONTRA feltételezések • Csökkenti a köztéri drogfogyasztást és rendzavarást? • Csökkenti a drogfogyasztás egészségügyi ártalmait (pl. túladagolás, vénafertőzés)? • Valóban biztonságos és higiénikus környezetet illetve biztonságosabb fogyasztási technikákat von magával? • Valóban növeli a nehezen elérhető csoportok kezelésbe jutását? • Elősegíti a droghasználatot és növeli a droghasználók számát? • Odavonzza a drogfogyasztókat és dílereket? • Áthelyezi a problémát de nem oldja meg?

23. tanulságok • A drogfogyasztói szobák értékes segítséget nyújtanak a lakosságnak és az ellátórendszernek • A kezdeti tiltakozás idővel megszűnt • 'poldermodel': az összes fél együttműködve alapítja és működteti a helyiségeket. Ez magába foglalja a lakóközösségeket, drogfogyasztókat, rendőrséget stb. (dílerek?) • A droghasználattal együtt járó közrendzavarás akkor csökken a leginkább, ha a fogyasztói szobák egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak: menedékház, kezelés, lakhatás stb.

25. kihívások • Drogárulás a fogyasztói szobákban • Országos evaluáció és monitorozás

26. kapcsolat Daan van der Gouwe Trimbos Institute, Utrecht, the Netherlands Drugs and Alcohol Infolijn www.drugsinfo.nlwww.trimbos.nl E: dgouwe@trimbos.nl Ph: +31651677346