Költségosztás szabályozása

1. Költségosztás szabályozása Közösképviselők fóruma Miskolc, Petőfi u 1-3. 2011.09.14. 104/2011.(VI.29.) Korm. rendelet a fűtési energiaköltség megosztására. Készítette: Fignár Zoltán Üzemvezető 2011.07.10.

2. Az elmúlt 20 évben jelentős változások történtek: • a korábbi tanácsi bérlakások a lakók tulajdonába kerültek, • az önálló fűtőművek megszűntek, a távhő nagy részét kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés útján biztosítják, • megszűnt az energiahordozók állami dotációja, a felhasználók a tényleges költségeket fizetik • a világpiacon rohamosan növekedtek az energiahordozók árai • a magántulajdonba került lakások jelentős részét felújították, • bevezették a mérés szerinti elszámolást. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lakóközösségek csak a költségosztók alkalmazásával kapcsolatos tudnivalók alapos áttekintését követően döntsenek a költségosztók alkalmazásáról, és amennyiben azok alkalmazása mellett döntöttek, akkor a költségelosztás előnyeit igyekezzenek a lehető legnagyobb mértékben kihasználni.

3. Hőközpont Épület Épület Épület Elszámoló hőmennyiségmérő Hőközpont Kazánház vagy Fűtőmű Hőközpont Hőmennyiség mérés a hőközpontokban Primer vezetékek Szekunder vezetékek Az elszámoló mérő mindig a primer oldalon van!

4. Hőmennyiségmérő 1000 GJ Épület 2 Épület 3 Épület 1 Hőközpont Hőmennyiség mérés hőközpontban és épületekben Szétosztott hőmennyiség [GJ] Épületek költségosztó mérői Elszámoló mérő Korrekció a felhasználások arányában

5. A kidolgozott kormány rendelet Az egyes lakások hőfogyasztását befolyásoló tényezők: • A radiátor által leadott hő • az átmenő fűtéscsövek hőleadása (szélsőséges esetben a teljes hőleadás 70%-át is elérheti); • a lakás épületen belüli elhelyezkedése; • a lakás külső falfelületeinek nagysága, aránya azok hőszigetelése, a nyílászárók állapota; • a lakások közötti hőáramlás, mert az egyes lakások között nincs hőszigetelés; a hőáramlás egy kevés külső falfelülettel rendelkező épületrészben fűtés nélkül is akár 15-18 oC-t biztosít • egyéb tényezők (pl. épület tájolása, uralkodó széljárás, stb.)

6. A helyes elszámolás megteremtésének hőtechnikai, illetve közgazdasági alapelvei: • vegye figyelembe a radiátorok hőleadását, a csővezetékek hőleadását, az épületen belüli, valamint az épület és a környezet közötti hőáramlást is; • hasson ösztönzőleg az energiatakarékosságra; • legyen szolidáris a kedvezőtlen helyzetű lakásokban lakókkal szemben; • legyen egyszerű és jól áttekinthető; • legyen megengedő abból a szempontból, ha a lakóközösség összetettebb elszámolást akar; • segítse elő a lakóközösség megegyezését.

7. A díjszétosztási arányok meghatározása Az épületrészek tulajdonosai szótöbbséggel hozott döntése alapján a következő módokon történhet: • a) a fűtött légtérfogat alapján, • b) fűtési költségmegosztók adatainak alapul vételével, • c) energetikai tanúsítvány alapján, • d) egyéb más módszer alapján

8. Több szintes lépcsőház 1,5 szoba 2,5 szoba 2 szoba Épület Szerelőszint Hőmennyiség felosztás légköbméter alapján 1 szint felépítése Lépcsőház Lakásonkénti légköbméter és hőmennyiség Fűtött légköbméterek:300 m3 Egy blokk fűtött légköbmétere:3 m3 Épületre jutó hőmennyiség [GJ]: 500 Miskolcon a lépcsőházi hőfelhasználást is a lakások közt osztjuk fel lm3 arányosan

9. Költségosztás épületen belül Szabályozáskülföldön Német módszer: hőfelhasználás szerint fizet Svájci módszer: komfort szerint fizet. Magyarország Svájcot követi.

10. Költségosztás épületen belül A hőmennyiségmérés és a költségosztás A hőmennyiségmérő hiteles, viszonylag drága mérő(a felszereléssel együtt kb. 50-60 ezer Ft/radiátor,) közvetlenül méri a felhasznált hőmennyiséget. A berendezést lakásonként szerelik be; új építésű lakóépületeknél alkalmazzák. A készülék a meleg víz mennyiségét, a beáramló és a kimenő víz hőmérséklet különbségét méri és az így adódó hőteljesítményt folyamatosan összegzi. Rendszeresen hitelesítendő, a hitelesítés költsége kb. 25 ezer Ft/mérő. A költségosztó nem hiteles, a radiátorokra felszerelt, olcsó (5-6 ezer Ft/radiátor) műszer, amely közvetve méri a felhasznált hőmennyiséget; a mutatott érték a radiátor hőleadásától függ. A készülékben hőérzékelők találhatóak, amelyek közül az egyik a fűtőtest, a másik a helyiség hőmérsékletét méri. A processzor által mért értékek segítségével számoljuk a felhasználást. A jövőben csak a digitális költségosztó felszerelése engedélyezett. Párologtatós Elektronikus

11. Költségosztás épületen belül A fűtési költségmegosztók alkalmazására vonatkozó általános szabályok A módszer akkor alkalmazható, ha a)az épület valamennyi hőleadó készülékét azonos gyártmányú fűtési költségmegosztóval szerelték fel. b)   a fűtési költségmegosztómérési pontosságát tanúsítvány igazolja, c)valamennyi épületrészbena hőleadó készülékek hőleadása szabályozható, d)      a felszerelés a műszaki előírásoknak megfelelően történt, e)    a fűtési költségmegosztókat, valamint a hőleadó készülékeket illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel (plombával) látták el, f) a fűtési költségmegosztók leolvasása, a zárjegy, plomba sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén megtörténik.

12. Költségosztás épületen belül Épület fűtési hőmennyiségének felosztása Fűtési hődíj költségek 50-70% 100% Csőhálózat fűtése Fürdőszoba fűtése Közös helyiségek fűtése 30-50% Az alapköltség a lm3 arányos rész, korszerűsítés előtt 30 % javasolt, panelprogram után 50%, míg a köztes állapotra a kettő közötti érték.

13. Költségosztás épületen belül Lakások korrekciós fizetése a hőigényhez képest

14. Költségosztás épületen belül Épület egy lakására jutó hőfelhasználás

15. Költségosztás épületen belül

16. Költségosztás épületen belül Megjegyzések a korrekciókhoz • A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó korrekciókat összevonással kell megállapítani. Fűtési költségmegosztó funkciót ellátó hőmennyiségmérők alkalmazása esetén az épületrész egyes helyiségeinek korrekciós tényezőit a korrekciós tényezővel érintett helyiség fűtött légtérfogatának a teljes épületrész fűtött légtérfogatára jutó arányában kell számításba venni. • A földszinti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, alsó elosztású fűtési rendszerű épületek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át. • A legfelső emeleti korrekciók nem alkalmazhatók azoknál a függőleges, felső elosztású fűtési rendszerű épületek helyiségeinél, amelyek légterében hőszigetelés nélküli vízszintes elosztóvezeték halad át.

17. Költségosztás épületen belül Egy lakására jutó hőfelhasználás korlátai

18. Költségosztás épületen belül A kidolgozott kormány rendelet • Főbb kötelezettségeket rögzít: - a fűtési költségmegosztók – eltérő rendelkezés hiányában - közös tulajdonba tartoznak, - a felszereléséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről, a leolvasásáról és kiértékeléséről a tulajdonosok gondoskodnak, - a képviselőnek írásban tájékoztatnia kell az elszámolás eredményéről az érintetteket, - a lakástulajdonos kérésére – előre egyeztetett helyen és időpontban – betekintést kell biztosítani a költség-megosztásba. - hibás díjszétosztás esetén távhőszolgáltató a közös képviselő írásos kérelmére módosít.

19. Költségosztás energetikai tanúsítvány alapján Energetikai minőségi osztályok176/2008. (VI.30.) Korm. rend. alapján • A+ <55 Fokozottan energiatakarékos • A 56-75 Energiatakarékos • B 76-95 Követelménynél jobb • C 96-100 Követelménynek megfelelő • D 101-120 Követelményt megközelítő • E 121-150 Átlagosnál jobb • F 151-190 Átlagos • G 191-250 Átlagost megközelítő • H 251-340 Gyenge • I >340 Rossz Fajlagos hőveszteség tényező a követelmény-érték százalékában

20. Költségosztás energetikai tanúsítvány alapján Kell-e az épületeket energetikailag minősíteni? • az épület összes lakására kiterjedően elkészített „energetikai tanúsítvány” adatai szerint történik. • Részletes számítással • új épületnél már jelenleg is, meglévő épület eladása vagy bérbeadása esetén 2012. január 1-től kötelező. • hátránya, hogy bonyolult, jelentős költségekkel járó vizsgálatokat kell elvégezni • Jó tudni: Más érték a teljes épület és más érték egy lakás tanúsítványa. Épületen belül a lakások akár két osztállyal is eltérhetnek.

21. Költségosztás épületen belül Egyéb módszer alapján Példák: • a függőleges csőterv segítségével, • hőszükséglet számítás alapján, • üres lakásokat is üzemeltető társasházak esetén, • egyedi eset alapján, • egyéb felhasználókkal megállapodás.

23. Köszönöm a figyelmüket! Fignár Zoltán üzemvezető MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.