Összeállította: dr. Serényi Iván

1. Összetett tevékenységű, egészségügyi intézmények könyvvizsgálatának sajátosságai az AUDIT SERVICE Kft. tapasztalatai alapján Összeállította: dr. Serényi Iván

2. 1. Kliens háttér • Országos/ regionális hatáskörű jogosítvánnyal rendelkező intézetek (költségvetési) • Országos/ regionális szakmaspecifikus hatáskörű járó- és fekvő betegellátó kórházak (költségvetési) • Nonprofit területi/ egyházi egészségügyi szolgáltató központok (vállalkozási) • Egészségügyi vállalkozások (gyógyszertárak, házi- és fogorvosok, diagnosztikai cégek) 2. Kliensszám jelenleg • költségvetési: 21 db • vállalkozási: 23 db

3. 3. Az Audit Service Kft. munkaszervezési alapjai: • választott tisztégből adódó feladatok • folyamatos könyvvizsgálat • közbenső beszámolók auditálása • éves audit • kiegészítő audit jelentések • kiegészítő adó-, gazdasági-, vezetési tanácsadás

4. 4. Az Audit Service Kft. módszertani alapjai: • irodai standardok web-lapon (www.auditservice.hu) • nyitó-, évközi-, várható eredmény-, leltárellenőrzési-, átvilágítási, pályázati kiegészítő audit munkaprogram • zárlati dosszié és CD lemez, feltöltött bázisadat állomány (Magyar Szakértői Holding software) • audit algoritmus modell: • üzleti környezet vizsgálata • szabályozási környezet vizsgálata • jog/kötelezettségvállalás elemzése • bizonylatellenőrzés • könyvelésellenőrzés • adózás ellenőrzés • zárlat/leltár vizsgálata • beszámoló vizsgálata • minősítés, értékelés

5. 5. Az üzleti környezet vizsgálatának sajátosságai: • az ellátási körzet specifikumai, kapcsolatai (EÜ Minisztérium, önkormányzati háttér) • a szakmai profilok köre, finanszírozási-ellátási befogadottsága, biztosításának erőforrás-modelljei (ÁNTSZ, OEP) • a szakmai profilok folyamatainak kapcsolatai a járó-, fekvő betegellátás, kiegészítő szolgáltatások terén, mint piaci igényvizsgálat (minőségbiztosítás, szakmai előírásrendszerek) • az erőforrás-ellátottság összefüggései sajáterős-, alvállalkozói-, kiszervezett kapcsolati hátterekben (ingatlanháttér, eszközellátottság, anyagellátás, szakemberellátás, informatika) • elő- és utókalkulációs rendszerekből levont tapasztalatok a fedezeti hátterek meglétére, alakulására, társüzemi elszámolási rendjére (szakfeladatok, önköltségi helyek, szervezetrendszer) • teljesítmények megfigyelése, értékelése (kapacitáskorlátok, finanszírozási korlátok, betegszám és esetszám vizsgálatok)

6. 5. Az üzleti környezet vizsgálatának sajátosságai folyt.: • A működtetés szervezésének sajátos kiegészítő funkcióvizsgálata • általános egészségügyi kérdések: • laborszervezés? • röntgen, URH, diagnosztikák? • gyógyszerellátás? • általános üzemviteli kérdések: • textília? • hulladékkezelés? • étkeztetés? • általános szervezési kérdések: • gondnokság? • biztonsági feladatok? • energiaellátottság?

7. 6. A szabályozások vizsgálatának sajátosságai: • SZMSZ aktualitása • ügyviteli szabályozások ismerete, betartása • szakmai/gazdasági kapcsolatok megléte • gazdálkodási előírások megfelelősége, gyakorlattal azonossága • belső vezetés vezénylési mechanizmusának tapasztalatai • belső ellenőrzési rendszer működésének tapasztalatai • informatikai rendszer működésének tapasztalatai • költségvetési intézményeknél az előirányzat kezelés és módosítások értékelése • költségvetési intézményeknél a pénzforgalmi és üzemgazdasági szemléletű eltérések összehasonlítása

8. 7. A jog/kötelezettségvállalás vizsgálatának sajátosságai: • tevékenységgyakorlási engedélyek megléte, megfelelősége • ellátási feladatok teljesítménymutatóinak teljesítése, értékelése • vállalkozási feladatok köre, teljesítésének értékelése • az erőforrás-biztosításának külső megállapodásai • kiegészítő szolgáltatások nyújtásának szerződéses hátterei (ellátásra, kapacitáskihasználásra, vállalkozásokra) • OEP finanszírozási megállapodás összevetése a gyakorlati megvalósítással, elszámolási differenciák értékelése • szerződéses díjtételek, közbeszerzések bonyolítása, a teljesítés elszámolás/igazolás mechanizmusának értékelése • költségvetési intézményeknél a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, elszámolás szabályosságának kiemelt vizsgálata

9. 8. Kiemelt kérdések- és szempontok az audit munka tervezése- és végrehajtása során: 8.1. Elvi alapok vitakérdései: • A „fordított ló” esete: a betegségmegelőzés, az egészségvédelem, a diagnosztizálás, a gyógyítás, a rehabilitáció szakmai elsőbbsége a gazdálkodási háttér felett biztosítható-e? • A „pontgyűjtő gazdálkodás” problémája: az elvégzett egészségügyi ellátás és az elszámolt esetek eltérései az alulfinanszírozottság miatt kiemelt kockázatot jelenthetnek? • Az ellátási körzeteken belül az alulfinanszírozottság ellenére miért nincs egységesített területalapú finanszírozási hozzájárulás a fenntartási körön kívül? • Mi a helyzet a nem külső finanszírozású betegellátással? • Az állami/önkormányzati kiegészítő finanszírozás a technikai eszközellátást képes-e biztosítani, az innen történő részleges működésfinanszírozásnak mi a hatása a tervezés biztonságára?

10. 8.2. Módszertani összefüggések, vitakérdései: • Az outsourcing típusú kiszervezett tevékenységek vizsgálatának sajátosságai az egészségügyi auditok során (étkeztetés, mosatás, gondnokság, gyógyszertár)? • A magántulajdoni és vállalkozási szervezetekkel való üzleti kapcsolatok (bevétel/kiadás) jelentkezése, elszámolása, kiemelt megfigyelése az egészségügyi auditok során? • A vagyonvédelem- és elszámoltatás térítésmentes eszköz- és gyógyszerbeszerzés, eszközhasználat esetén hogyan biztosított és rendezett mechanizmusú? • Milyen csoportkönyvvizsgálói feladatok jelentkeznek hierarchikus szervezeti megoldásoknál (állami középirányító szervezeti audit vagy önkormányzati), az intézményekkel összevont audit munka során? • A mintavételes vizsgálati eljárások köre, mértéke, korlátai?

11. 8.2. Módszertani összefüggések, vitakérdései folyt. : • A zárlati dokumentációk és leltárak teljeskörűsége? • A költségvetési intézmények negyedéves beszámolási rendszerére érvényesek-e a közbenső beszámolók auditálására vonatkozó szabályok? • Mit jelent a vállalkozás folytatása elvének való megfelelés érvényesítése az audit minősítés során itt? • Mit jelent a fordulónap utáni események értékelésének kezelése az audit munka minősítése során itt? • Mit jelent a könyvön kívüli tételek figyelembevétele az audit munka minősítése során itt?

12. 8.3. A könyvvizsgálati munka végrehajtásának vitakérdései folyt.: • A nem saját tulajdonú vagyon nyilvántartása, megfigyelé- se, tárolási nyilatkozata? • A saját tulajdonú vagyon éves leltározása, piaci értékének meghatározásával kapcsolatos döntési szempontok? • A munkahelyi készletek állományba vétele, készletre vétele zárások alkalmával? • Kétes követelések értelmezése, értékvesztésének meghatározása, elszámolásának biztosítása? • Átmenő tételek köre, sajátossága, OEP elszámolások kezelése? • Céltartalék képzés szükségessége perek, műhiba perek esetén? • Adófolyószámla egyezőség szervezeti vizsgálatának szükségessége, KIR operatív egyeztetésének megléte?

13. 8.3. A könyvvizsgálati munka végrehajtásának vitakérdései folyt.: • Külső források biztosításának megoldásai, fedezettsége? • Üzleti teljesítményértékelés megléte, eredményei az önköltségszámítás és utókalkuláció során? • Saját teljesítmények ÁFA elszámolása? • Üzleti jelentés típusú szöveges beszámolók tartalma? • Költségvetési rend szerinti elszámolású szervezeteknél további szempontok: • A pénzügyi-, vagyoni-, jövedelmezőségi helyzet megítélése üzemgazdasági szempontú elszámolások szerint is? • Az előző évi tartalékok tárgyévi bevétel elszámolása nélküli teljesítmény megítélés?

14. 9. Könyvvizsgálati alapmodellek alkalmazása: • átvilágítási, • folyamatos könyvvizsgálati, • költségvetési audit, • vállalkozási audit, • Pályázati audit. 10. Köszönöm figyelmet. Rendelkezésükre áll módszertani bázisunk. Irodánk a kamara standard alkalmazási szempontjainak egyeztetésében igény esetén közreműködik.