Budapesti Természetbarát Sportszövetség

1. 2010.január.23. Szombat Budapest és környéke természeti értékei II. Természetismereti és létesítményellenőrző túra Budapesti Természetbarát Sportszövetség MEGHÍVÓ

3. Budapesti Természetbarát Természetvédelem éve 2010 2010 Budapest védett természeti értékei Sportszövetség

4. A Jókai-kert Budapesten a Svábhegyen (XII. ker. Költő utca 21.) található természetvédelmi terület. Jókai Mór1853-ban vásárolta az akkor kőbányának használt 2 holdas földet, ahonnan pazar kilátás nyílt a Gellérthegyre, a Dunára és a városra. Hárs-, juhar-, vadgesztenye-, és diófákat ültetett, hogy felfogják az északi szelet. Teraszosan alakította ki a kertet, feltöltötte termőfölddel, gyümölcsfákat és szőlőt telepített, konyhakertet létesített, rózsákat nemesített. Ide vonult el a város zajától, falusias környezetbe.

5. A kertben lévő épületek adnak otthont Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárnak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület irodáinak, és a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében lévő Jókai emlékszobának.

6. A Jókai kert országos védettséget élvező természetvédelmi terület, mely munkaidőben szabadon látogatható közpark is egyben. Évtizedek óta itt működik az MME központi irodája, és 2009-ben a főépületbe költözött a Dunai-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja.

7. Számos madárfajt figyelhetünk itt meg, A Jókai által ültetett fák közül is jó néhány őrzi még emlékét a parkban.

9. A 7,2 hektáros természetvédelmi terület, a 259 méter magas dombtetővel, a történelem állandó tanúja volt. A Várhoz és a városhoz való közelség mindig kiemelt stratégiai szerepet osztott a Budai-hegység e legkeletibb nyúlványára. Buda visszavívásakor például sváb ágyúk lőtték innen a Várat. A döntő rohamot jelző ágyú is innen dördült el. Állítólag ekkor született a Sváb-hegy név is, amely eleinte csak a Kissvábhegyre vonatkozott, aztán lassan széltében-hosszában elterjedt a hegyen. Ezért az eredeti terület neve kiegészült a „kis” jelzővel.

10. A Kis-Sváb-hegy déli, meredekebb beépítetlen része több mint egy évtizede lett védett. Oltalmát egyrészt szigetszerű kiemelkedése miatt, másrészt a rajta található, kisebb-nagyobb mértékben károsodott, természetközeli növényzetnek köszönheti. A terület markánsan emelkedik a Városmajor fölé, a pesti oldalról, szinte mindenhonnan látható. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Budai-hegység számos pontjára és Pestet is majdnem teljes egészében szemügyre vehetjük innen. Tiszta időben még a Vác felett elterülő Naszály kőbányáját is látni. Legmagasabb pontja a Gellért-hegynél is magasabb (258,4 méter).

11. A hegy zárványterület, a főváros budai részének egyik legsűrűbben beépített területén fekszik. Teljes beépítésére valószínűleg azért nem került sor, mert déli oldala igen meredek és sziklás. Ökológiai folyosó nem köti össze a területet a környező erdőkkel, védelme ezért kiemelten fontos, de egyúttal emiatt igen nehezen fenntartható. A szemetelés szintén elég nagy probléma, de elsődlegesen a táj esztétikai értékét, s nem természeti kincseit rontják. Évente néhány szemétszedés feltétlenül indokolt lenne.

12. A növényeken kívül menedéket talál itt a legtöbb kerti énekesmadár, a leggyakoribbak a rigók és a cinkék. A talajból kibukkanó sziklákon gyíkok sütkéreznek. Számukra a bokros bozótos valóságos éléskamra. Se szeri, se száma a virágok körül zümmögő, vagy a talajon kutató rovaroknak. A leglátványosabbak a fémeszöld rózsabogarak és a nehéz repülőként zúgó kék fadongók.

13. Ismerjük meg Budapest és környéke természeti értékeit Várunk szeretettel 2010 január 23-án szombaton Találkozó: 9 órakor a Moszkva-téri METRÓ kijáratnál /mozgólépcső felső részénél/ Túraútvonal: Jókai-kert - Kis-Sváb-hegy - Moszkva-tér Táv:6 km Túravezető: Telek György, Bertalan István BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság Erzsébetvárosi Természetbarát Sportszövetség, ÁPISZ Természetbarát SE.

14. Várunk szeretettel BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság Erzsébetvárosi Természetbarát Sportszövetség, ÁPISZ Természetbarát SE.