Határidős kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

1. Határidős kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

2. Következő előadás időpontja megváltozott!!!2007. október 30. (Hétfő)

3. Bevezetés • Származtatott termékek kialakulása • Határidős és opciós tőzsdék • Hedzs, spekuláció, arbitrázs • Kockázat csökkentése és növelése (tőkeáttétel)

4. A határidős ügylet Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak - meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz - előre rögzített áron, - meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére. Attól függően, hogy a szerződésben eladók vagy vevők vagyunk eladási illetve vételi határidős ügyletet kötöttünk.  A határidős eladási és vételi ügylet ugyanazon határidős szerződés két oldala

5. Alapfogalmak Alaptermék - az az eszköz (értékpapír, deviza, index, stb.), amelynek megvásárlására vagy eladására a határidős szerződést kötötték Kötési ár - az az ár, amelyen az alaptermék a határidős szerződés alapján gazdát cserél Lejárat – a határidős szerződésben foglalt jövőbeli teljesítési dátum Ellenirányú ügylet – tőzsdei határidős kötésnél ellentétes iránnyal ugyanannak az alapterméknek ugyanarra a lejáratára kötött határidős ügylet Pozíciózárás – tőzsdei ügyletkötés már meglévő nyitott pozíciónkkal szemben kötött ellenirányú ügylet

6. A határidős szerződés lejárata Fizikai szállítás - A szerződés lejártakor az eladó fél leszállítja az alapterméket, melyért a vevő a határidős szerződésben vállalt árat fizeti. Pl. Határidős ügyletben vásárolt 10 kontraktus arany esetében a lejáratkor ténylegesen ki kell fizetni a 10 kg arany ellenértékét és megkapjuk az aranyat Pénzügyi elszámolás - Az alaptermék ténylegesen nem cserél gazdát. Lejáratkor a kötési ár és az éppen aktuális azonnali piaci ár közti különbséget kell megfizetni Pl. A határidős ügyletben vásárolt 10 kontraktusnyi arany árát nem kell kifizetni. Megkapjuk a határidős ügylet ára és a lejáratkori ár közti különbséget (ha a lejáratkori ár a magasabb, ellenkező esetben mi fizetjük a különbséget)

7. A határidős vételi és eladási ügylet pozíció diagramja Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet

8. Tőzsdei (futures) és tőzsdén kívüli (forward) határidős ügylet A tőzsdei határidős termékek (futures) jellemzői • Szabványosított mennyiségek • Szabványosított lejárati időpontok • Klíring • Kötelező letét • A pozíció naponkénti újraértékelése • A felek nem ismerik egymást, az ügyletek a kereskedési rendszeren keresztül köttetnek • Likvid piacok A tőzsdén kívüli határidős termékek (forward) jellemzői • A fentiek ellentettje + • A forward piac mindig ugyanazokra az időtávokra kereskednek (1,3,6,12 hónap) szemben a futures piaccal, ahol időpontokra kereskednek (március, június, december) a forward piacon minden nap más termékkel kereskednek

9. A tőzsdei határidős ügyletkötés előnyei A standard termékek miatt koncentrált piac - megbízhatóbb árak Nagyobb likviditás - az üzlet felmondása egyszerű A másik fél nemteljesítésének kockázatát a klíringház viseli Bárki számára elérhető, nem csak a nagyobb ügyfeleknek Hátrány A határidős szerződés nem illeszkedik tökéletesen az egyedi igényekhez

10. Miért jó eszköz a határidős ügylet? • Segítségével az alaptermék áralakulását lehet kihasználni • Hatékonyan használja a tőkét – kis tőkével nagy portfoliót lehet mozgatni (tőkeáttétel) • Olcsó • Egyszerű • Rövidre eladás - short selling • Hatékony fedezeti eszköz

11. A kereskedés tárgya a határidős piacon A kereskedési egység a kontraktus, aminél kisebb mennyiségre (értékre) nem lehet üzletet kötni. • BUX index – 1 pont=10 Ft • Részvények – 1 kontraktus X db részvényt tartalmaz (pl. OTP 200 db) • Devizák – pl. EUR kontraktusban 1000 EUR • Arany – 1 kg Részletes információ a BÉT honlapján

12. A tőkeáttétel 1. Nap MTelekom ára 880 Ft MTelekom hat. ára 900 Ft 2. Nap MTelekom ára 900 Ft MTelekom hat. ára 920 Ft MTelekom határidős vásárlása 10 000 db 900 Ft-on Kifizetés: - MTelekom határidős eladás 10 000 db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)*10 000 = 200 000 Ft 0 Ft  200 000 Ft Mtelekom részvény vásárlása 10 000 db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MTelekom részvények eladása 10 000 db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke

13. Az azonnali és a határidős ár

14. Példa a kockázat növelésére Az azonnali a határidős pozíción elérhető nyereség

15. Mit jelent a határidős ár? • A határidős ár elméletileg az alaptermék árából egyértelműen meghatározható egy egyszerű algoritmussal • Amennyiben a tényleges határidős ár ettől eltér, akkor arbitrázs lehetőség áll fenn  A határidős ár nem az alaptermék jövőbeli árára vonatkozó értékítélet

16. A határidős ár • A határidős pozíció létrehozható hitelfelvétellel kombinált azonnali ügyletből • A határidős ár megegyezik az azonnali ár felkamatoztatott értékével • F – a határidős ár • S – az azonnali ár • r – a kockázatmentes kamatláb • T – a lejáratig hátralévő idő

17. Az azonnali és a határidős ár Határidős és azonnali ár különbsége – a bázis

18. Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 6000 forint, a kockázatmentes kamatláb éves szinten 6% és a társaság nem fizet osztalékot az adott időszakig. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

19. Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt. 2. lehetőség Mivel a két lehetőség ugyan azt a kimenetet eredményezi ezért a részvények megszerzésének mindkét esetben ugyan annyiba kell kerülniük. Hat hónap múlva fizetendő: 1000 darab Mol határidős ára = 1000×6000×1,03 Mol 6 hónapos határidős ára = 6180 Ft

20. Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 6300 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

21. Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 6000 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

22. Példa - részvény Összefoglalva: F= S×(1+r×t) ha t<=1, ahol S= az azonnali piaci ár r= a kockázatmentes kamat ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

23. Határidős ár, ha a mostani és a lejáratkori termék nem azonos • Amennyiben a mostani és a lejárati termék azonos a két ár közti különbség a kamat. A két időpontbeli termék között eltérés van, amennyiben: • Jövedelmet biztosít (osztalékfizetés, kamatfizetés) • Tárolási költséggel (negatív jövedelem) jár • Egyéb előnyt nyújt (például szavazni lehet a részvénnyel) • Részvény határidős árának kiszámítása, mely osztalékot (DIV) fizet lejáratig • ahol PV(DIV) az osztalék jelenértéke • Egy példa: • Egy részvény jelenlegi ára S=100, fél év múlva DIV=8 Ft osztalékot fizet, a kockázatmentes kamatláb r=10% • Mennyi az egy éves határidős árfolyama?

24. Devizák határidős ára • Arbitrázs alapú árazás • Kétféleképpen tehetünk szert 1 év múlva előre ismert árfolyamon €-ra Azonnali € vásárlás + € betét elhelyezés Ft betét elhelyezés + Határidős € vásárlás Határidős árfolyam:

25. Feltételezések az elméleti ár meghatározásához • Nincsenek tranzakciós költségek (brókerdíj, értékpapír kölcsönzési díj stb.) • Minden nyereség (kamat és árfolyam) ugyanakkora adókulccsal adózik • A betéti és a hitelkamatlábak egyenlők a kockázatmentes kamatlábbal

26. Eltérések az elméleti feltétel-rendszertől • Vannak tranzakciós költségek (brókerdíj, értékpapír kölcsönzési díj stb.) • Értékpapírkölcsönzés nem minden piaci szereplő számára megoldott • A betéti és a hitelkamatlábak nem egyenlők

27. Az elméleti és a tényleges határidős ár

28. A tőzsdén kívüli határidős pozíció (forward) értéke • A tőzsdén kívüli határidős pozíció értéke (f) a megkötés pillanatában mindkét fél számára nulla, egyik fél sem fizet a másiknak • A határidős pozíció értéke idővel változik az alaptermék és az azt követő határidős termének árfolyamváltozását követően Határidős eladás (short pozíció) Határidős vétel (long pozíció) Lejárat előtt Lejáratkor

29. A tőzsdei határidős pozíció (futures) értéke • A tőzsdén kívüli határidős pozíció értéke (f) a megkötés pillanatában mindkét fél számára nulla, egyik fél sem fizet a másiknak • A határidős pozíció értéke idővel változik az alaptermék és az azt követő határidős termének árfolyamváltozását követően Határidős eladás (short pozíció) Határidős vétel (long pozíció) Lejárat előtt Lejáratkor

30. A határidős ügylet • A kereskedés feltételei: • Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat • Letétek biztosítása • Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető) • Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el) • Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)

31. Ügyletkötés a határidős piacon BUX0212 eladás Ár: 8432 pont Nyereség: 432pont (42 300 Ft) BUX0212 vétel Ár: 8000 pont

32. Vevő Eladó Nyitott határidős pozíciók kezelése Kötési ár: 20000 Ft/10 kont. alapbiztosíték: 10*80.000,-Ft = 800000 Ft árkülönbözet: + 250.000 Ft ((20500-20000)*50*10) poz. értéke: + 250.000,-Ft Kötési ár: 20000 Ft/10 kont. alapbiztosíték: 10*80.000,-Ft árkülönbözet: - 250.000 Ft ((20000-20500)*50*10) poz. értéke: - 250.000,-Ft MOL 2006. december ügyletkötés napja: T nap kötési ár: 20000 Ft elszámolóár: 20500 Ft árkülönbözet: + 250.000 Ft ((21000-20500)*50*10) poz. értéke: + 500.000,-Ft (T (+250 eFt) + T+1 (+250 eFt)) T +1 nap - elszámolóár: 21000 Ft árkülönbözet: - 250.000 Ft ((20500-21000)*50*10) poz. értéke: - 500.000,-Ft T ((-250 eFt) + T+1 (-250 eFt))

33. Az elszámolóár Nap végi elszámolóár (a BÉT számítja) • A nyitott határidős pozíciók nap végi kezelése • Alapja a határidős piaci tranzakciók ára • Ez az ár képezi az ármozgás limitek alapját Lejáratkori elszámolóár (a BÉT számítja) • Lejáratkor a készpénzes elszámolás esetén ez az ár a viszonyítási alap • Számítása az alaptermék azonnali piaci árából történik

34. Gyakorlati tudnivalók a határidős kereskedéshez • A határidős BUX piaca: • A határidős piac leglikvidebb terméke, amiben a legizgalmasabb kereskedés zajlik • A legközelebbi decemberi lejáratban folyik a kereskedés • Gyakori kilengések az azonnali index mozgásához képest • Kamattartalom tartósan eltérhet az elméletileg indokolttól, kiaknázatlan arbitrázs lehetőség • Napon belüli kereskedéshez is ideális terep • Határidős egyedi részvények piaca: • Üres ajánlati könyvek, mégis nagy forgalom • Az üzlet paramétereiben a felek tőzsdén kívül állapodnak meg, de a tőzsdén hajtják végre • Kialakulása: válságok, árjegyzők eltünése • Kockázatmentesnél magasabb kamattartalom, de banki kamatnál kedvezőbb finanszírozás • Kombinált pozíciók kialakítására is lehetőség van

35. Opciós ügylet Egy előre rögzített mennyiségű eszköznek meghatározott áron, előre meghatározott időpontban, vagy időpontig történő megvásárlására vagy eladására vonatkozó jogosultság: • Előre rögzített mennyiségű eszköz:pl. 200 db OTP részvény, vagy 1000 USD • Meghatározott áron:pl. OTP-t 6000 Ft-on, USD-t 220 Ft-on • Meghatározott időpontban, vagy időpontig:pl.2006 december 15-én, vagy mától december 15-ig bármikor • Eladása vagy vétele

36. Vételi opció vásárlójának pozíciója lejáratkor Pozíció értéke Long Call - LC Opció értéke = Alaptermék ára - Lehívási ár Alaptermék lejáratkori ára Lehívási ár

37. Vételi opció kiírójának pozíciója lejáratkor a lejáratkori ár függvényében Pozíció értéke Lehívási ár Alaptermék lejáratkori ára Short Call - SC

38. Eladási opció vásárlójának pozíciója lejáratkor a lejáratkori ár függvényében Pozíció értéke Long Put - LP Opció értéke = Lehívási ár - Alaptermék ára Alaptermék lejáratkori ára Lehívási ár

39. Eladási opció kiírójának pozíciója lejáratkor a lejáratkori ár függvényében Pozíció értéke Lehívási ár Alaptermék lejáratkori ára Short Put - SP

40. Fedezeti ügyletkötés opcióval és határidős ügylettel • Kiindulópont: 2002. április vége • Importőr vállalat tervezi az egy év múlva esedékes dollár kiadásait, de nem tudja milyen árfolyamon számoljon

41. A dollár árfolyamának alakulása 2002 április végéig

42. Mi a teendő? Két megoldás: • Nem csinál semmit – spekulál a dollár árfolyamának csökkenésére – rossz megoldás, mert kockáztatja a vállalat eredményét • Fedezeti ügyletet köt – jó döntés • Határidős dollár vétellel (Hat. ár: 288 Ft vagy • Vételi opció vásárlásával (Lehívási ár: 268 Ft, opciós díj: 23 Ft)

43. A dollár árfolyamának alakulása 2003 április végéig

44. Eredmény • Az azonnali piacon olcsón megveheti a dollárt • A dollár további csökkenésével a fedezeti stratégia származékos lábán veszteséget ér el a cég • Akár határidős • Akár opciós fedezeti stratégiát követett, DE 

45. A határidős és opciós stratégia közti különbség

46. Az opciós piac sajátosságai • Egy alaptermékhez sok opciós részpiac tartozik, amelyek a lejárat időpontjában és a lehívási árfolyamban különböznek • Az árfolyamváltozás mértékére is lehet fogadni függetlenül annak irányától • Az opció értéke lejáratkor törést mutat, lejárat előtt pedig görbülete van • Az opciók értékeléséhez ismernünk kell a lejárati azonnali árfolyam valószínűség eloszlását • A pénzügyi közvetítők nemcsak összegyűjtik a vételi és eladási megbízásokat, ők biztosítják a kínálatot az opciók kiírójaként

47. Spekuláció opciókkal Opciók segítségével gyakorlatilag bármire lehet spekulálni: • Árfolyam emelkedésre • Árfolyam csökkenésre • Árfolyam változásra • Árfolyam stagnálásra

48. Spekuláció az árváltozásra „Terpesz” = Azonos lehívási árú vételi és eladási opció megvásárlása Pozíció értéke Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára

49. Spekuláció az árváltozásra „Terpesz” = Azonos lehívási árú vételi és eladási opció megvásárlása Nyereség Kötési ár A két opcióért kifizetett ár Alaptermék lejáratkori ára

50. Mindez a valóságban 1999 január eleje BUX index: 6307 pont 6800 pontos lehívási árú egy éves lejáratú opciók Vételi opció ára: 318 Ft Eladási opció ára: 232 Ft „Terpesz” létrehozásának költsége: 550 Ft