A bolgárok rövid története

1. A bolgárok rövid története Dudás Mária A szláv népek történelme

2. A kezdetek • A mai Bulgária lakói: • a legrégebbi nyom: a várnai chalkolit nekropolisz az i.e. ötödik évezredre tehető • a trákok • a legnagyobb trák törzs: az odriszok. Az Odrisz Királyság alapítójaként az ókori szerzők Terest említik ( Kr.e. 464). • az ókori görögök • a rómaiak

3. Várnai nekropolisz leletei

4. A trákok • Írott nyelv és saját írásbeliség híján is magas kultúrájú nép volt a trákoké. • A trák művészet leginkább a sírboltok és nekropoliszok révén ismert. • A trák művészet virágzásának csúcspontja a Kr.e. IV. századtól a III. század elejéig terjedő időszakra tehető. • E korszakból maradt fenn a híres kazanlaki sírbolt. Pompás falfestményei nemcsak a halottak kultuszát tárja elénk, hanem a trák társadalom életmódját és szokásait. • Klasszikus példája a trák művészetnek a panagjuristei kincslelet, amelyeken felfedezhetők a görög minták, és a keleti hatás. • A trák kultúra híre az utóbbi két évtizedben messze földre is eljutott, Nyugat-Európa, Amerika, köszönhetően a trák kiállításoknak. Tavaly Nagykanizsán volt ilyen kiállítás.

5. Kazanlaki sírbolt Тракийска гробница (Казанлък)

6. Panagjuristei kincsleletПанагюрско съкровище

7. A rómaiak • Kr.e. II. században a Balkán-félszigeten megjelennek a rómaiak. • A Fekete-tenger medencéjének elfoglalására törő Róma ellenállásba ütközött. Közel fél évszázadra volt szükségük a rómaiaiknak ahhoz, hogy a Dunáig nyomuljanak. Claudius császár alatt (41–54) ölték meg III. Remetalkot, az utolsó római vazallus odrisz királyt (45–ben). Trákia csak ekkor vált római provinciává. • A rómaiak nyomban hozzáfogtak saját modelljük bevezetéséhez: • kiváló római utak épültek; • fogatváltó állomások jelentek meg; • jól működő kommunikációs rendszerek kiépítése; • megtartották az autonóm trák közigazgatási rendszert; •  ezzel a mai Bulgária földjét intenzív gazdasági és kulturális központtá tették.

8. Trák törzsek • geták (a Duna két oldalán) • dákok (mai Románia területén)  Délkelet-Európa történetében a dákok hagyják a legmaradandóbb nyomokat. A dákok fölött aratott római győzelem emlékét a híres Traianus-oszlop őrzi Rómában. • triballok (mai Északnyugat-Bulgária és Szerbia területén)

9. Protobolgárok • A leendő bolgár nép alapját a protobolgárok és szlávok képezik, akik fokozatosan olvadtak össze trákokkal. • Lehetetlen megállapítani az említett etnikai közösségek bármilyen hozzávetőleges arányát, minden következtetés hipotetikus. A középkori bolgár nemzet kialakulása évszázadokig tart. • A protobolgárok eredete és korai története vitákat vált ki és változatos feltevésekhez vezet, felmerül: • azonosak a hunokkal; • közeli rokonaik a finnugoroknak; • altaji eredet. • Altaji (türk) és iráni nyelvű elemek a legvalószínűbbek, de általános arculatukat tekintve europid nép volt. • A protobolgárok őshazájaként Közép-Ázsiát jelölik meg. • Változatos gazdálkodást folytattak, amelyben jelentős szerepet játszott a nomád állattenyésztés. • Egyik vívmányuk a naptáruk, amely az ősi kínaihoz hasonló.

10. Kubrat kán • Ismeretlen Római Krónika – bolgárok első említése • Az első biztos adat 354-ből származik, amikor a bolgárság már kialakult és a Keletrómai Birodalomban (Bizáncban) is ismert nép. • A VI. században az avarok uralma alá kerültek. • 631–632 táján a Dulo dinasztikus nemzetséghez tartozó Kubrat vezetésével lerázták az avar függőséget. • A Kubrat által kiépített régi Nagy-Bulgária, ahogyan a bizánci krónikások nevezik, erős állam volt, amely nagy hatást gyakorolt a környező népekre. • Kubrat haláláig Nagy-Bulgária épségben maradt, mivel az egyes törzseket és területeket Kubrat fiai irányították. • Halála előtt meghagyta nekik, hogy őrizzék meg az állam egységét, de a kazárok csapásai miatt nehéz napok következtek. • Kubrat legidősebb fia, Bat-Bajan nem tudta feltartóztatni a kazár terjeszkedést, és behódolt a győztesnek. • Fivérei ezt megtagadták, de nem voltak képesek megszervezni a közös ellenállást. A kazárok elől más-más irányba húzódtak el, arra törekedve, hogy folytassák a bolgár államiságot. • A kazár betörések arra kényszerítették Bat-Bajant, hogy fogadja el az új hódítók fennhatóságát, s ő maga érje be Nagy-Bulgária területeinek egy részével.

11. Aszparuh kán • Aszparuh, Kubrat harmadik fia által vezetett bolgárok csoportja északra húzódott. • Ez a bolgár kán valósította meg a legnagyobb mértékben Kubrat végakaratát az államépítés hagyományait illetően. • Aszparuh a mai Moldova és Ukrajna területén telepedett le, erődítményeket építettek és megkezdték a benyomulást a Dunától délre fekvő területekre. • Bizánc nem tudott reagálni, mert az arabok bekerítették Konstantinápolyt. A veszély elmúltával soha nem látott hadjáratott indított az új hódítók ellen, amely mutatja, hogy Aszparuh megjelenése veszélyesnek minősült. • 680 nyarán Teopanosz krónikás szerint a köszvényben szenvedő IV. Konsztantinusz elment gyógykezeltetni magát, a sereg az uralkodó távozását menekülésnek fogta fel és visszavonult délre. A bolgárok gyorsan reagáltak, megtámadták és szétverték a bizánciakat. 681-ben IV. Konsztantinusz békemegállapodást kötött a bolgárokkal, Bizánc kötelezte magát, hogy egy évig adót fizet.

12. Első bolgár állam(681–1018) • Azsparuh olyan államszervezet alapjait rakta le, amely egyesítette magában a hunoktól, a türköktől és az avaroktól örökölt és a bolgárok saját régi állami hagyományait. • Aszparuh 700–701 körül elesett az északkeleti határon, a kazárokkal vívott csatában. • Egyesek úgy vélik, hogy a mai Ukrajnában, Voznyeszenka mellett van eltemetve. • A népi hagyomány a dunai Bulgária megteremtőjét epikus hőssé változtatta, aki hatalmas városokat és védműveket teremtett, hogy megvédje magát. • 680 után nem sokkal az állam központját Pliszkába helyezték át.

13. Tervel • Aszparuhot fia, Tervel követte, apja ügyének méltó folytatója, az egész bolgár történelem legjelentősebb figurája. • 705. Tervel befogadta a száműzetésből megszökött II. Jusztinianoszt. • Konstantinápoly elleni katonai akcióval juttatták vissza Jusztinianuszt a trónra, aki hálája jeléül a császár címet adta Tervelnek, a római-bizánci hierarchia második legmagasabb rangját – egyedi eset az a kora középkori Európában. Ez a cím a császárival majdnem egyenrangú volt. • 717–718-ban Tervel támogatta Bizáncot és megsemmisítő csapást mértek az arabokra, akik ostromgyűrűbe fogták Konstantinápolyt. • A bolgárok és bizánciak diadala az akkoriban legyőzhetetlennek hitt arabok felett nagy visszhangot keltett a keresztény világban.

14. Krum • Krum nagykán (803–814) egy új dinasztia alapítója, amely 1018-ig vezette az államot. • A tehetséges hadvezér és államférfi ideje alatt a Bulgária messzi északnyugatra kiterjesztette a határait. • Bizánc vissza akart vágni. I. Niképhorosz 811-ben megtámadta és felégette Pliszkát. • Döntő csapásra a Varbicai-szorosban került sor 811. július 26-án, amely Niképhorosz vereségével és halálával végződött. • A bolgár győzelem megrendítette Bizáncot, több mint négy évszázada Niképhorosz volt az első császár, aki harcmezőn esett el. • A bizánciak merényletet szerveztek Krum ellen, aki megsebesül az aljas támadásban és sikerül elmenekülnie. Dühében végig pusztította a bizánci főváros környékét és elfoglalta Drinápolyt. • A bizánci krónikások szerint Krum könyörtelen, ugyanakkor kulturált „barbár”. • Krum adta ki az első írott állami törvényeket, amelyek az állam egész lakosságára érvényesek voltak. Megtette az első lépéseket a globális közigazgatási reform felé, amely a hatalom közigazgatását célozta meg. • Krum 814. április 13-án halt meg, a bizánci főváros ellen tervezett soron következő támadás előestéjén.

15. Omurtag815–831 • Krum fia, Omurtag szilárd békét kötött Bizánccal, ami lehetővé tette a terjeszkedést más irányban. • A IX. század húszas éveiben a bolgárok végleg meghódították az avar területeket, eljutottak a Tisza vonaláig, elfoglalták a mai Budapest vidékét is. • Omurtag uralkodása a reformok és a kulturális fellendülés ideje volt. Helyreállították a felperzselt fővárost, Pliszkát. • Készült Omurtag aranyérem, amelyet az első bolgár pénznek tekintenek. Az országot kilenc provinciára osztotta. • Az állam Malamir (831–836) és Preszián (836–852) alatt tovább erősödött. A bolgárok többször felülkerekedtek Bizáncon, kísérletet tettek a szerbek és horvátok leigázására. • Krum, Omurtag, Preszian sikeres politikájának köszönhetően Bulgária az akkori Európa három nagyhatalmának egyikévé vált a Bizánci és a Frank Birodalom mellett.

16. Bulgária a kereszténység útjánBorisz fejedelem (852–889) • I. Preszian fia, Borisz (852–889) nevéhez kapcsolódik a kereszténység felvétele (864), akihez az állam központosítása és az ország nemzetközi tekintélyének és katonai erejének megnövekedése is kapcsolódik. • A keresztelést a konstantinápolyi patriarchátus hajtotta végre. Elsőként az uralkodó és hozzátartozói keresztelkedtek meg, majd ezután következett a nép tömeges térítése (864–866). • Az új hit egy néppé ötvözte a bolgárokat, szlávokat és az ókori népesség leszármazottait, többségében a trákokat. Nemzetközi téren a kereszténység felvétele megszilárdította és törvényesítette a kiépülő Bolgár Birodalom jelenlétét. • Bulgári saját egyházra és saját egyházi nyelvre tartott igényt. • 879-ben megtartott zsinaton Bulgária kiharcolta saját óbolgár szertartási nyelvét. • Borisz 889-ben önként lemond a trónról és kolostorba vonul. • Vladimir-Raszate (889–893) • Borisz legidősebb fia megpróbálta megváltoztatni az ország politikai helyzetét. Intézkedései aláásták az egyház és az új hit pozícióit. Borisz ekkor elhagyta a kolostort, hívei segítségével elűzte Vladimirt a trónról és büntetésül megvakította. • A koronát Simeonnak adta, a fővárost Pliszkából Veliki Preszlavba helyzete át. Borisz ezután visszatért a kolostorba és haláláig (907. május 2.) ott maradt. A bolgár pravoszláv egyház kanonizálta.

17. Cirill és Metód • Az óbolgár civilizáció alapjait Szent Konsztantin-Cirill Filozófus (827–869) és Szent Metód (815–885) bizánci szerzetes, tudós, misszionárius fektették le. • Metód katonai pályát futott be, később szerzetes lett, a Polichronosz-kolostor apátja lett. • Konsztantin a szláv ábécé és irodalmi nyelv megteremtője. • 855-ben Konstantin, Metód segítségével létrehozta az első szláv grafikai rendszert a glagolitát. Az ábécé igazodott a szláv fonetikához, alapjául az óbolgár nyelv szaloniki dialektusa szolgált. • 863-ban Nagy-Moráviába küldik őket Rosztiszláv fejedelemhez, ahol megkezdik a szláv papság oktatását és az óbolgár nyelvű igehirdetést. • 867-ben a két fivér Konstantinápolyba utazott, útba ejtve Rómát, hogy kifejezzék a pápa (II. Hadrián) iránti lojalitásukat. • Cirill diadalmaskodott egy Velencében rendezett hitvitában. • A pápa, főleg politikai meggondolásból, megszentelte a szláv könyveket. • Konstantin a több mint egy éves római tartózkodás során megbetegedett és felvéve a Cirill nevet szerzetes lett, 869. február 14-én meghalt. A Szent Kelemen (San Clemente) templomban temették el, sírja bolgárok zarándokhelye. • Metód haláláig (885. április 6.) folytatta munkáját, bibliai könyvek fordítását, prédikációkat, imádságokat és énekeket írt. • Tanítványaik, Kelemen, Naum és Angelarij Bulgáriába ment. Borisz fejedelem ünnepélyesen fogadta őket és a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg számukra tevékenységükhöz. A szláv felvilágosodás és írásbeliség igazi honává vált 886-ban a bolgár állam.

18. Glagolita

19. Simeon cár dicső százada • I. Simeon (893–927) uralkodás volt az Első Bolgár Cárság csúcspontja. • Bulgária nagyarányú területnövekedésre tett szert a Balkánon, amely kulturális fellendüléssel járt. • a „béke gyermeke” • Borisz fia szerzetes lett. 886 után visszatért Pliszkába és bekapcsolódott az irodalmi és felvilágosító tevékenységbe Naummal, Ohridi Szent Kelemennel, Joan Ekzarhhal. • Több sikeres csatát vívott Bizánccal. 894-ben harcolt a magyarok ellen, akik a Bizánc oldalán kapcsolódtak be. A besenyők támogatásával vívott harc során a magyarok kénytelenek voltak elhagyni településeiket és betelepülni Pannóniába. • 918. Simeon a preszlávi érsekséget patriarchátusi rangra emelte. • Simeon országlása a korai keresztény kultúra fényes évszázada.

20. Péter és II. Borisz uralkodása927–971 • Simeon második feleségétől való fiát, I. Pétert (927-969) tette meg örökösévé. • Bizánccal békét kötöttek. • A cár fivérei, Mihail és Ivan államcsínykísérletek robbantottak ki, 928-ban és 930-ban. • 931. a szerbek lerázták a bolgár fennhatóságot, Bizánc titkos támogatásával. • A magyarok kalandozásai (934, 948, 958, 962), amelyektől a X. században csaknem egész Európa retteget, szintén háborították Pétert és Bizánc nem segített. • 944-ben a besenyők pusztítottak az országban. • A bolgár-bizánci kapcsolatok 966-ban megromlottak, II. Niképhororsz megtagadta az évi adó megfizetését. • 968–971 az orosz expanziók időszaka a bolgár földek ellen. • A vereség hírére Péter szélütést kapott, kolostorba vonult és meghalt (969. január 30-án.). • Péter cárt a bolgár egyház szentté avatta, Borisz mellett egyedül ő részesült ilyen magas elismerésben. • Péter folytatta Simeon hagyományait: • preszláviai művészi kerémai gyártása • építészet • művészet fejlődött. • Gazdagodott az írásbeliség: prezviter Kozma, Csernorizec Hrabar. • A bogumilizmus megjelenése • II. Borisz cár (969–971) formálisan megtarthatta uralmát.

21. Bizánci uralom1018-1186 • A leigázott cárságot három provinciára osztották. • Bizánci adminisztrációt és adórendszert vezettek be. • 1040. ősze az első nagy felkelés. Vezetője Petar Deljan, aki elnyerte a bolgárok támogatását. • 1041. Szaloniki vereség, Deljan foglyul esett. • 1072-1073. második kísérlet. Kezdeményezője Georgi Vojteh. Rövid idő alatt számos nagy város felszabadult. • E két nagyszabású, az államiság visszaállítása irányuló kísérlet mellett, még jó néhány zavargás támadt.

22. Felszabadulás1186–1207 • Teodor (Petar) és Joan Aszen hitvallásuknak tekintették a bolgárok felszabadulását. • Teodort Péter néven bolgár cárrá kiáltották ki. • 1186 az Aszenek felkelése és a Második Bolgár Cárság megalapítása. • Az állam hivatalos fővárosa eleinte Veliki Preszlav, az uralkodó, Péter székhelye, míg Aszen Tirnovóban rendezkedett be. • Aszen fokozatosan előtérbe került és több sikeres támadást indított a bizánciak ellen, míg Péter hajlott a kompromisszumos békére. • 1195. Rilai Szent Iván ereklyéi Tirnovóba kerülnek, nemcsak vallási, hanem politikai eseménnyé vált. • A bojárok viszályt szítottak. 1195 vagy 1196 megölték Aszent, majd 1197 Péter is áldozatul esett a bojár összeesküvésnek.

23. Kalojan, a legifjabb fivér (1197–1207) vette át a cári hatalmat és súlyos csapásokat mért a birodalomra. • 1202. békét kötött Bizánccal. • Róma felfigyel Bulgáriára, 1204. február 7-én megkötötték a bolgár-római egyházi uniót. A pápai fennhatóság elismerése az ortodox dogmák megőrzésével történt. • 1207. fivéreihez, Aszenhez és Péterhez hasonlóan ő is a bojárok összeesküvésének esett áldozatul. • Kalojan unokaöccse, Boril (1207–1218) került a tirnovói trónra. Aszen fia, II. Ivan Aszen a Kijevi Fejedelemségbe menekült. • Boril igyekezett folytatni Kalojan expanzív politikáját. Radikális ortodox körökben keresett támogatást, de nem bontotta fel a Rómával kötött uniót. • Kudarcai lehetővé tették, hogy II. Ivan Aszen és fivére, Alekszandar orosz zsoldos csapatok segítségével letaszítsák a trónról.

24. II. Ivan Aszen cár(1218–1241) • A legismertebb valamennyi bolgár cár között. • A Második Bolgár Cárság fénykora. • 1230. március 9. Klokotnicai csata, II. Ivan Aszen tönkreverte az országot megtámadó thesszaloniki császárt, Theodor Komnénoszt foglyul ejtette. • Kiterjeszti Bulgária határait • Bolgár-latin kapcsolatok fezültebbé váltak, ami a Rómával kötött unió felmondásához vezetett. • 1235-ös lampszaki egyetemes egyházi zsinat elismerte és visszaállította a tirnovoi patriarchátust. Tirnovo egyházi trónja a második legerősebb lett az ortodox közösségben (Konstantinápoly után). • 1236. kelet-Európát megtámadják a tatárok. • 1241. Ivan Aszen csapatai legyőztek a Kárpátokon átjutó tatár egységeket, de Bulgária ereje gyengült, Ivan Aszen meghalt (1241. június 22. körül). • II. Ivan Aszen: • gazdasági és kulturális felemelkedéshez; • arany- és rézpénzt veretett; • fejlesztette a kereskedelmi kapcsolatokat • Tirnovo császárváros lett.

25. Belpolitikai válság a tatár hegemónia idején1241–1300 • I. Aszen Kaliman (1241–1246) • Tatártámadások időszaka. • A kiskorú uralkodót mostohaanyja, Irene Komnénosz megmérgezte. • II. Mihail Aszen (1246-1256) • A trónra az ő kiskorú fia kerül. • Rosztiszláv orosz exfejedelem árulása II. Mihail Aszen trónjába és életébe került. • 1256–1263 polgárháborúk és trónharcok időszaka. • Az országban parasztfelkelés tört ki, 1277 Ivajlo felkelése. Az arisztokráciával a nincstelen paraszt-disznópásztor került szembe, és az európai történelemben egyedülálló „falusi cár”, Ivajlo került hatalomra (1277–1280). • Alantas származása ellenére Ivajlo ügyes politikusnak és tehetséges hadvezérnek bizonyult. Szétvert tatár csapatokat és sorra foglalta el a városokat és vidékeket. Konsztantin cárra vereséget mért. • I. Georgi Terter (1280–1292) • A trónt a „nagyvajda” foglalja el, aki a hadsereg főparancsnoka volt. Származását tekintve kun volt, a bojárság elfogadta vezetőjének, Ivajlo nem tudott szembeszállni vele. Terter 1292-ben lemondott a trónról. • A koronát Nogaj segítségéve Szmilec Szredna Gora-i bojár ragadta magához (1292–1298), akit nem ismertek el. 1298-ban meghalt, kiskorú fia követte őt a trónon.

26. Bulgária és az oszmán hódítás • A XIV. századig a bolgár csapatok több alkalommal is csatlakoztak a török terjeszkedést feltartóztatni próbáló bizánci hadsereghez (1294, 1305), a század közepétől azonban a török betörések már a bolgár etnikai területeket veszélyeztették – nemcsak az Ivan Alekszandar cár (1331–1371) uralma alatti központi államterület, de a szerb és bizánci fennhatóság alatti bolgárok lakta térség is célponttá vált. • 1369 Drinápoly bevétele • 1370–1371 Az oszmán hódítás kezdete Bulgáriában. • Ivan Sisman cár (1371–1395) • 1377-ben Ivan Sisman behódolt • Rigómező (Koszovo pole, 1389. június 15.) döntő oszmán győzelem • 1393. július Tirnovó is török kézre került, utolsó uralkodóját, Ivan Sismant I. Bajazid (1389–1402) kivégeztette (1395). A Vidini cárság bukása a bolgár államiság teljes felszámolását jelentette. • Bulgária oszmán hódoltság alá kerülésének okai sokrétűek voltak. Nem sokkal a tatár hegemónia után egy újabb, még erősebb, kimeríthetetlen katonai és pénzügyi erőforrásokkal bíró hódítóval kellett szembe nézniük.

27. Oszmán uralom a bolgár földekenXV–XVII. század • kettős adóztatásnak • Kizsákmányolás • idegen hivatalnokok önkényeskedése, visszaélése és erőszakoskodása • véradó (devsirme): a török hivatalnokok három–négy évente keresztény gyermekeket és ifjakat (8–20 éves korig) szakítottak el családjuktól, akiket az iszlám hitre térítésük és kiképzésük után a török sereg gyalogságába (janicsárok) soroztak be • egyenkénti iszlamizáció során az etnikai közösségükből kiszakított elemek fokozatosan elvesztették anyanyelvüket és eltörökösödtek • A mohamedán hitre tért bolgárok, pomákok leszármazottai ma is a Rodope egyes vidékein és Macedóniában élnek. • A tirnovói patriarchátus felszámolása • 1767-ben az Ohridi Érsekségnek a konstantinápolyi patriarchátushoz való csatolásával megszűnt Bulgária nemzeti egyháza.

28. Oszmánellenes felkelések, hajdut-mozgalmakXV–XVII. század • Kísérletek a cárság visszaállítására (1408–1413). • Fegyveres erőkkel támogatták az áthaladó keresztes csapatokat (I. Ulászló és Hunyadi János, 1443–1444), • 1444. november 10. várnai vereség • 1453 Konstantinápoly bevétele • két tirnovói felkelés: • Todor Balina, Pavel Dzsordzsics1598 • Rosztiszlav Sztratimirovics, 1686 • a csiprovci bolgárok felkelése (Georgi Pejacsevics, 1688) • hajdut-mozgalom: egy-egy terület bolgár (keresztény) lakosságának védelmében, az oszmán kizsákmányolás, önkény és jogtiprás ellen léptek fel. • A XV–XVII. század ismert hajdut vojvodái voltak Radics, Sztrahil, vagy az 1689-es felkelés vezére, Karpos. • A XVII. század végéig a bolgár ellenállás a keresztény Európa oszmánellenes harcának részét képezte. Ha a felszabadulást nem is hozta meg, a bolgárok etnokulturális arculatukat megőrizve és pravoszláv vallásukat védelmezve készülhettek elvesztett szabadságuk és államiságuk visszaszerzésére.

29. A bolgár nemzeti Újjászületés koraXVIII. század–1878 • A nemzeti Újjászületés korszaka a bolgár társadalomnak a középkorból a modern korba való átmeneteként tekinthető, amely radikális változásokat eredményezett mind a politikai, mind pedig a gazdasági–társadalmi és kulturális viszonyokban. • A bolgár nemzeti eszme legjelesebb kifejezője Paiszij Hilendarszki (1722–1773), az Athosz-hegyi Hilendar kolostor szerzetese volt, aki megírta a népe történetét bemutató Szláv–bolgár történelem (1762) c. művet. Műve nem pusztán történeti elbeszélés, hanem a bolgár néphez szóló felhívás is.

30. Paiszij elveinek legismertebb követője, a „Történelem” kéziratának első másolója (1765), Sztojko Vladiszlavov, a későbbi vracai püspök Szofronij Vracsanszki (1739–1813) volt, akinek kalandos és nehéz életét A bűnös Szofronij élete és szenvedései c. önéletrajzi munkája mutatta be.

31. Harc az új bolgár felvilágosodásért és kultúráért • egyházi és kolostori iskolák: elemi szintű írás–olvasás és az ószláv nyelvű egyházi szövegek domináltak. • városi iskolák • első tankönyv, dr. Petar BeronHalas ábécéje (Brassó, 1824) • A XIX. század 40-es éveiben jelentek meg az osztályos iskolák • létrejöttek az első gimnáziumok • tanítóképző (Stip), • kereskedelmi iskola (Szvistov), • teológiai intézmények (Ljaszkovec, Szamokovo) létesültek. • Új bolgár irodalmi nyelv megalkotása • fellendült a könyvnyomtatás.

32. Forradalmi szervezkedésekXIX. század első fele • Felerősödtek a nemzeti-felszabadító mozgalmak. • lázadások és parasztfelkelések robbantak ki: • Tirnovóban Velcso Atanaszov összeesküvését (1835) számolták fel; • a nisi, piroti (1835), • a berkovicai Mancso Punin-féle (1836), • a kamenicai, vidini felkeléseket (1841) fojtották vérbe, • kegyetlen megtorlásokhoz vezetett a vidini, belogradcsiki és lomi lázadások (1850) leverése. • havasalföldi bolgár emigráció a bolgár földek fegyveres harcának megszervezésére és szabadcsapatok, cseták Bulgáriába küldésére (Vaszil Hadzsivalkov, Georgi Rakovszki) • A krími háború (1853–1856) • Különböző szervezetek jöttek létre, aki önkénteseket toboroztak: • 1853-ban Konstantinápolyban (Titkos Társaság), • 1854-ben Bukarestben és Odesszában (Odesszai Bolgár Közösség). • Georgi Sztojkov Rakovszki (1821–1867) • brailai lázadás • a Titkos Társaság alapítója • aktív szerepet vállalt a szabadcsapatok szervezésében • megszervezte az első Bolgár légiót (1862)

33. A forradalmi szervezet • Ljuben Karavelov (1834–1879) • 1867-ben Belgrádban hozta létre a Bolgár Forradalmi Bizottságot (BRK), amelynek célja a bolgár felkelés előkészítése és a cseták megszervezése volt. • Vaszil Ivanov Kuncsev, azaz Levszki (1837–1873). • A szerzetesrendet maga mögött hagyva állt be az első Bolgár Légióba, részt vett az 1867-es cseta-akcióban és az újabb légiónak, valamint a Bolgár Forradalmi Központi Bizottságnak (1870) is alapító tagja volt. • A sürgős feladatok előtt álló szervezetre végzetes csapást mért Dimitar Obsti – Levszki közeli munkatársa – árulása, amelynek következtében a török hatóságok elfogták és 1873-ban felakasztották a forradalom „apostolát”.

34. Hriszto Botev (1847–1876) • Lázadó versei és a Zászló c. lapja a szabadság és a forradalmi eszmék terjesztését szolgálták.

35. Az áprilisi felkelés1876 • Az országot négy forradalmi körzetre osztották: • I. tirnovoi (élen Sztefan Sztambolov) • II. szliveni (élen Ilarion Dragosztinov, Sztoil vojvoda) • III. vracai (Sztojan Zaimov vezetésével) • IV. plovdivi (vezető Panajot Volov, Georgi Benkovszki) • 1876. április 14. az oboristei gyűlése • 1876. április 22. Panagjuristéban kinyilvánították a szabadságot • ideiglenes kormány (Katonai Tanács) • Romániából átkelt szabadcsapat élén, hősies küzdelemben vesztette életét Botev • A felkelés vérbe fojtása és a török megtorlások az egész világ haladó közvéleményét megmozgatták.

36. Az orosz-török felszabadító háború1877–1878 • A Keleti kérdés • 1876. vége konstantinápolyi követi konferencia • Bulgária két autonóm terület: • keleti, Szófia • nyugati, Tirnovó központú • 1877. április 12 /24/ Oroszország hadat üzent a Török Birodalomnak • 1877. augusztus 9–13.Sipka-szorosban • 1878. február 19. /március 3./ San Stefano-i békeszerződés • A béke elismerte a balkáni államok függetlenségét és autonómiáját • 1878. július 1. /13./ berlini kongresszus • A berlini szerződés a Stefano-i Nagy-Bulgáriát három részre szakította

37. A harmadik bolgár cárság • 1879. április 16. Tirnovói Alkotmány • Az államforma alkotmányos monarchia lett, egykamarás parlamentáris hatalomgyakorlattal. A szuverén bolgár nemzet felhatalmazottja – a fejedelem. • nemzetgyűlés • Alkotmányozó nemzetgyűlés • Általánosnemzetgyűlés • a Bolgár Fejedelemség uralkodóját a nagyhatalmak jelölték ki. 1879. április 17-én az Első Alkotmányozó nemzetgyűlés Alexander Battenberg (1879–1886) hesseni herceget – az orosz és brit uralkodócsaládok rokonát – választotta a konstitúció által legitimált a Harmadik Bolgár Cárság fejedelmévé.

38. Alkotmányosság és felhatalmazásos rezsim • Todor Burmov vezette első bolgár kormányt, amelyet a parlamenti támogatottság hiányában hamarosan két liberális kabinet (Dragan Cankov, Petko Karavelov) váltott fel, elutasítva a koalíció lehetőségét. • az új közigazgatási rendszer (megyékre, járásokra való felosztás), • folytatódott a gazdaság (földbirtokrendezés, agrárreform), • az adó- és pénzügy (stabilizált költségvetés), • az oktatás • igazságügy modernizációja, • hadkötelezettség bevezetéséről, • elfogadták az új választási törvényt, • megkezdődött a bolgár diplomáciai külképviseletek kiépítése.

39. A bolgár fejedelemség és Kelet-Rumélia egyesítés • kresznai-razlogi felkelés (1878–1879) kudarccal zárult. • Szervezeti szabályzat (1879) • 1885 áprilisában Plovdivban alakult meg Zahari Sztojanov vezetésével a Bolgár Titkos Központi Forradalmi Bizottság • 1885. szeptember 6-án felkelés robbant ki Plovdivban, amelynek vezetői bejelentették az egyesítést. • Oroszország, hogy Bulgária védelem nélkül maradjon, visszarendelte tisztjeit. • Szerbia november 2-án hadat üzent Bulgáriának • a konstantinápolyi béke (1886. február 19.) • Ferdinánd fejedelem (1887–1918) SztefanSztambolovot bízta meg kormányalakítással, akinek politikája: • szigorú adópolitika • határozott ipartámogatási politika, • állami támogatások és kamatmentes (illetve alacsony kamatozású) hitelek folyósítása, • elősegítették a termelés és fejlesztések növelését, • ipari nagyvállalatok alakultak, • több gazdasági jellegű törvényt hoztak, • a gazdaság gyors ütemű fejlődését eredményezték.

40. KonsztantinSztoilov a Sztambolov által megkezdett nemzeti gazdaságpolitika következetes folytatójának bizonyult. Politikája: • helyi ipar támogatásáról szóló törvény, • vámtarifák csökkentése, • behozatali, szállítási kedvezmények), • a mezőgazdasági gépesítés, • természetbeni tized helyett földadó • kereskedelemben újabb nemzetközi megállapodások • az infrastruktúra fejlesztése

41. A háborúk korában1912–1918 • 1912–1913-as Balkán-háborúk • Balkán Szövetség: a bolgár–szerb megállapodás (1912. február 29.) • bolgár–görög egyezmény (1912. május 16.) és a bolgár–montenegrói szóbeli megállapodás • 1912. október 5. első balkáni háború. • az első Balkán-háborút lezáró londoni békeszerződésben (1913. május 17. /30./) • 1913. június 16. második Balkán-háború • a szövetségesekkel Bukarestben (július 28. /augusztus 10./), a Portával Konstantinápolyban (szeptember 16. /29./) írta alá békeszerződéseit • Németországgal kötött titkos szerződésben (1915. szeptember 6.) • belépett az első világháborúba (1915. október 14.). • Az antant offenzíva 1918. szeptember 15-én áttörte a bolgár védelmi vonalat, s a demoralizálódott bolgár hadsereg összeomlott. • Ferdinánd lemondott a trónról (október 3.) fia, III. Borisz (1918–1943) javára • 1919. november 11.Neuilly-sur-Seine-i békeszerződés

42. Bulgária a két világháború között • 1920-ban az AlekszandarSztambolijszki vezette földművesszövetségi kabinet került hatalomra, amely gazdasági–társadalmi rendszer megreformálására irányult. Radikális programja: • földreformot valósított meg, • könnyítette a mezőgazdasági hitelek felvételét, • támogatta a szövetkezeteket, • gabonakereskedelmi konzorciumot, proporcionális jövedelemadózást és közmunkaszolgálatot vezetett be, • oktatási-népművelési törvényeket dolgozott ki.

43. Bulgária a második világháborúban • 1939-ben a második világháború kirobbanásakor, Bulgária deklarálja semlegességét. • 1940 tavasza a craiovai egyezmény • Bulgária vonakodva ugyan, de csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (1941. március 1.), s bár nem üzent hadat, engedélyezte, hogy az ország felvonulási terepként szolgáljon a Jugoszlávia és Görögország elleni német offenzívához. • 1941. december 13-án Bulgária továbbra is inaktív szövetségesként, „jelképesen” hadat üzent Angliának és az Egyesült Államoknak, s az ország szuverenitását veszélyeztetve, végleg a tengely mellett kötelezte el magát. • 1942 július Hazafias Front, • 1942 szeptember 5. Moszkva hadat üzen Bulgáriának • 1942. szeptember 6. Bulgária hadat üzen Németországnak

44. A kommunista korszak • 1944. október 28. Kairó fegyverszünet • 1947. február 10. párizsi békeszerződés • 1948 decemberében határoztak a szocializmus kiépítéséről, s kezdetét vette a szigorú centralizáció és a tervutasításos gazdálkodás • Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést (1948) • Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST, 1949) • Varsói Szerződés (1955)

45. A Zsivkovi szocializmus • Sztálin halála (1953. március 5.) • 1962-ben a kollektív vezetés megbomlott, s a párt első titkára, Todor Zsivkov saját kezében összpontosította az állam és a párt vezetését. Kezdetét vette az egyszemélyi hatalom. • A hetvenes évek elejétől a fejlett szocializmus kiépítése • nyolcvanas évek elejére, már a reformok sem tudták elkendőzni a hatalmas államadósságot és a gazdaság mind inkább súlyosbodó helyzetét. • rendszerváltás • 1989. november 10-én – a hadsereg támogatásával – vértelen puccsal döntötte meg Zsivkov hatalmát.

46. Köszönöm a figyelmet!