1 / 31

A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás

A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás. A szél felszínformálása. I. A szél felszínformáló munkája. A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről).

valmai
Download Presentation

A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása.Karsztosodás

  2. A szél felszínformálása

  3. I. A szél felszínformáló munkája A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről). A szél felszínformáló tevékenységének feltételei: • száraz vagy félszáraz klíma (kevés csapadék, szelek) • gyér növényzet vagy növényzettelen felszín • finomszemcsés törmelék (általában homok szemcseméretű)

  4. A nagyobb szemcsék általában görgetve, • a kisebbek ugráltatva, • a legkisebbek pedig lebegtetve szállítódnak.

  5. 1. A szél pusztító tevékenysége a) Növényzettelen területeken: • kifúvás (defláció): a szél a felszínen lévő kőzetszemcséket, homokot, port az eredeti helyéről eltávolítja. Eredménye: deflációs medencék, deflációs mélyedések, bennük a keményebb kőzetből visszamaradt tanúhegyek.

  6. szélmarás (korrázió): a szél az általa szállított kőzet- illetve homokszemcsékkel a felszínt koptatja, csiszolja. • Eredménye: kőgombák, ingókövek, kőpiramisok, szfinx sziklák.

  7. Szélmarta szikla - Egyiptom

  8. Kőgombák - Egyiptom, Fehér-sivatag

  9. b) Félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró) • szélbarázdák, közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc.

  10. A szél építő tevékenysége(eolikus akkumuláció) • Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza.

  11. a) Növényzettelen területeken: szabadon mozgó futóhomokformák: • homoklepel: a csökkent energiájú szél a homok egy részét a felszínen lepelszerűen szétteríti • homokfodrok: a szél és a homokfelszín közötti súrlódás következtében keletkezett hullámmozgás eredményei • bálnahátbuckák: a szél irányában elhelyezkedő pajzs alakú buckák

  12. barkánok: 100-200 méter hosszú, 3-15 méter magas homokformák, amelyek a legkisebb alakellenállást nyújtják a szélnek • hosszanti dűnék: a leggyakoribb futóhomokformák, amelyek az uralkodó széliránnyal párhuzamosan alakultak ki (több száz métertől 100-200km hosszúságig terjedhetnek, 50-100 méter körüli a magasságuk) • keresztirányú dűnék: az uralkodó szélirányra merőleges formák, a barkánok oldalirányú összekapcsolódásával jönnek létre.

  13. A szél építő tevékenysége: barkánok, dűnék

  14. Barkánok Peruban

  15. Homokdűnék - Namib-sivatag

  16. b) növényzettel félig kötött homokterületek formái: • parabolabuckák: gyakran aszimmetrikus formák, száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak) • garmadák: a szélbarázdából kifújt homok felhalmozódási formái • parti dűnék: lapos, homokos tengerparton a parttal párhuzamos, a szélirányra merőleges, szél építette homokvonulatok

  17. Parabolabuckák

  18. A felszín alatti vizek felszínformálása:Karsztosodás

  19. A karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit), a gipsz és kősó repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz tehát a résvizek egyik, kőzetminőséghez kötött típusa.

  20. Karsztosodás: A mészkő a karsztvíz hatására oldódik  karsztosodás  karsztos formák. A karsztos oldódás: CO2 + H2O  H2CO3 (szénsav) CaCO3 + H2CO3  Ca(HCO3)2 mészkő + szénsav  kalcium-hidrokarbonát

  21. Karsztvíz vízzáró réteg

  22. Karsztos formák 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás Cseppkő (álló, fekvő, oszlop)

  23. Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő barlang karsztforrás töbör v. dolina víznyelő barlangi patak

More Related