Kutatásmódszertan II.1.: Ismétlés

1. Kutatásmódszertan II.1.:Ismétlés Dr Gunther Tibor PhD

2. 2013.03.09.: • Ismétlés: • Kutatási terv • Hipotézis • Megfigyelés • Tartalomelemzés • Az előadás • Validitás, Reliablilitás, Alkalmazhatóság

3. Kutatási terv • Terv alapján • Tartalmazza a főbb elképzeléseket • bár eredmények születtek véletlen útján – melléktermék • ugyanakkor ilyenkor is célzott, megtervezett kutatás folyt – más volt a cél (pl.: Fleming penicillin) • Pályázatok – kutatási terv

4. Kutatási terv főbb elemei: • 1., A probléma meghatározása • 2., Szakirodalom áttekintése • 3., A hipotézis felállítása • 4., A kutatás típusának kiválasztása • 5., A vizsgálat célcsoportja • 6., Mérés, adatgyűjtés • 7., Elemzés • 8., Eredmények közlése

5. Kutatási terv főbb elemei: • 1., A probléma meghatározása: • Meghatározni mit akarunk vizsgálni • Adottak a szükséges feltételek (anyagi, tárgyi, szellemi) • Tévedés esetén komoly munka kárba vész • Költségterv • Időbeni ütemterv

6. Kutatási terv főbb elemei: • 2., Szakirodalom áttekintése: • Előzményei a választott témának • Korábbi eredmények a témából • Mennyire egységesek • Mennyire ellentmondásosak

7. Kutatási terv főbb elemei: • 3., A hipotézis felállítása: • Problémát hipotézissé formálnunk • Kiindulási tézissé – ami tudomány eszközeivel vizsgálható • A hipotézis tehát a probléma rövid, tömör megfogalmazása

8. Kutatási terv főbb elemei: • 4., A kutatás típusának kiválasztása: • A kutatás típusa függ a rendelkezésre álló lehetőségektől, szakirodalmi adatoktól • Új jelenséget vizsgálunk • Utánkövetést végzünk • Igazolni – cáfolni szándékozunk-e

9. Kutatási terv főbb elemei: • 5., A vizsgálat célcsoportja • Téma megválasztása következtetni enged a vizsgálat célcsoportjára • Vizsgálat alanyai – kérdésre választ kapjunk • Teljes populációt szinte soha nem vizsgálunk ( kivétel a népszámlálás) • Mindig mintavételt alkalmazunk

10. Kutatási terv főbb elemei: • 6., Mérés, adatgyűjtés • Meghatározni a mérés, adatgyűjtés technikáját • Definiálni a változókat, illetve hogyan mérjük őket • Adatgyűjtés leírni a menetét, típusát (kísérlet vagy kérdőíves)

11. Kutatási terv főbb elemei: • 7., Elemzés • Adatok önmagukban nem jelentenek választ a feltett kérdésre • Csak az elemzés adhat választ a hipotézisre • Kvalitatív elemzésnél nem számszerű adatokkal • Kvantitív elemzésnél statisztikai eszközökkel dolgozunk • Speciális elemzési eljárások (pl.: regresszió-számítás, faktoranalízis) leírását közölni kell

12. Kutatási terv főbb elemei: • 8., Eredmények közlése • Kapott eredmények publikálása: • Tudományos-szakmai folyóirat

13. A kutatás problémakörének kiválasztása és megfogalmazása • Kutatható problémakör kiválasztása • A problémakör egy megválaszolandó kérdés • Fontos, hogy az érdeklődésnek és szakmai tapasztalatnak megfeleljen • Le kell szűkíteni egy specifikus problémára • A problémák forrásai: • A kutató háttere, személyes tapasztalata • szakirodalom

14. A problémakör kiválasztásának kritériumai: • Érdekes-e? • Kutatható-e? • Kivitelezhető-e? • Jelentős-e? • A probléma kutatása etikailag helyénvaló-e?

15. A szakirodalom áttekintésének okai: • 1., Adott problémának kapcsán mi került már megvalósításra (ismétlés elkerülése) • 2., Ötleteket ad, milyen kutatás elvégzésére van szükség • 3., Rámutat mely kutatási stratégiák, eszközök voltak hatásosak • 4., Összehasonlíthatóak a kapott eredmények

16. Adott probléma elhelyezése adott elméleti v. fogalmi keretek között • A kutatás céljának a megfogalmazása • Egyszerű megállapítás, amely tartalmazza a kutató szándékát a kutatandó problémával

17. A kutatás célja 3 módon határozható meg: • 1., Kérdésként (a kutatás célja, hogy megválaszolja a kérdést) • 2., Kijelentésként • 3., Hipotézisként (a kutatás célja a köv. hipotézis megvizsgálása)

18. A kutatás céljának magába kell foglalnia: • 1., A kutató mit szándékozik tenni az összegyűjtött adatok érdekében (megfigyelése, leírás v. változók mérése) • 2., A kutatás külső környezetével kapcsolatos információk (a kutató hol tervezi az adatgyűjtést) • 3., Kik lesznek a kutatás alanyai

19. Hipotézis 1/3 • A tanulmányozott változók közti várható kapcsolat megfogalmazása (milyen választ vár a tanulmányozott kérdésre) • A megfogalmazásban egy előfeltétel v. független változó kapcsolódik egy másik feltétel v. hatás jelenlétéhez, amely a függő változó

20. Hipotézis 2/3 • X feltétel kapcsolódik hatás Y feltétel előfordulásához • Független változó → előfeltétel • Függő változó → hatás • A hipotézis ellenőrzésére a kutató szándékosan módosítja a független változót

21. Hipotézis 3/3 • A függő változóra gyakorolt hatás, amely a független változó megváltozása révén keletkezik / feljegyzésre kerül. • A független az első, ezt módosítja a kutató

22. Hipotézis • Egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fogalmazza meg a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan

23. Hipotézis fajták: • A) A hipotézisalkotás induktív útja A gyakorlatból származó feltételezés megtámogatva a szakirodalom feldolgozásának eredményével Gyakorlat → Elmélet • B) A hipotézisalkotás deduktív útja A kutató elméleti tételekből indul ki és annak a gyakorlati alkalmazását fogalmazza meg Elmélet → Gyakorlat

24. Követelmény a hipotézissel 1/3 • 1., A kutatás előtt kell megfogalmazni, vezérfonalul szolgál • 2., Magyarázóerővel kell rendelkeznie A józan ész szerint elképzelhető legyen a javasolt v. feltételezett hipotézis • 3., A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában (függő és független változó)

25. Követelmény a hipotézissel 2/3 • 4., Igazolható vagy elvethető legyen Ha a hipotézis helytálló - megtartjuk • 5., A hipotézis igazolásra v. elvetése megvalósítható módszereket igényel • 6., Hipotézisnek támaszkodnia kell meglévő ismeretekre

26. Követelmény a hipotézissel 3/3 • 7., A hipotézisnek legegyszerűbben, legtömörebben kell megfogalmaznia • 8., Világos, egyértelmű terminusokban legyen megfogalmazva • 9., A hipotézisnek összességében választ kell adnia a kiinduló problémákra.

27. Null hipotézis vagy statisztikai hipotézis: • A változók közötti összefüggés hiányának megfogalmazása • Nincs összefüggés a két változó között • Pl.: A tanári kérdések száma nem hat a tanulók teljesítményére

28. Alternatív hipotézis vagy kutatási hipotézis • Irány nélküli hipotézis: az összefüggést feltételezzük, de irányát nem adjuk meg • Pl.: A tanári kérdések és a tanulók teljesítménye összefügg • Irányt is mutató hipotézis: megjelenik a a változók feltételezett kapcsolata • Pl.: A tanári kérdések számának növekedésével nő a tanulók teljesítménye

29. A hipotézis tartalma • 1., tagmondat – független változó állapota • 2., tagmondat – a függő változó változásának várható irányát • 3., tagmondat – a független változó másik része

30. A tartalomelemzés • Mindenki végez ösztönös tartalomelemzést, amikor újságot olvas, tévét néz, vagy rádiót hallgat, a másik ember közléseit hallgatja, és közben a közlések értelmét kategóriákba rendezi: „ez most jó”, „ez rossz”, „ez kedvező rám nézve”, „ezzel azt akarja mondani, hogy én nem bánok rendesen vele” stb. • a „sorok között” olvasunk, vagy a mondottak mögött is hallunk egy „néma szöveget”

31. A tartalomelemzés • Két szakasza van • Két módszer: a kvantitatív és a kvalitatív tartalomelemzést.

32. A tartalomelemzés előkészítő műveletei: • a mintavétel • az elemzési egységek meghatározása • a tartalom kódolása

33. Mintavétel tartalomelemzésben • A nagy terjedelmű „szövegtörzsből” úgy veszünk mintákat, hogy azok tükrözzék az egész közlemény sajátosságait • A mintavétel módjának megválasztásánál a vizsgálat céljához legjobban illeszkedő elemzési egység

34. Mintavétel • Véletlen mintavétel • Szisztematikus mintavétel • Rétegzett mintavétel • A klaszteres mintavétel • Változó valószínűségű mintavétel.

35. Véletlen mintavétel: • Ha semmiféle előzetes ismeretünk nincs a jelenségkörről • Az összes olyan releváns egység (reklám klippek, dokumentumok, az egyes megszólalóhoz tartozó megszólalások egy csoportban, szavak vagy mondatok) lajstromba vétele • Annak eldöntéséhez pedig, hogy melyik egység kerüljön be a mintába, alkalmazható dobókocka, rulettkerék, véletlen számtáblázat vagy bármiféle más módszer, amely egyforma esélyt nyújt minden egység számára

36. Szisztematikus mintavétel • Egy lista minden n-edik egységét beválasztjuk a mintába, miután véletlenszerűen meghatároztuk a sorozat kiindulópontját. • A tartalomelemzésben a szisztematikus mintavételt akkor részesítik előnyben, ha az adatok rendszeresen megjelenő publikációkból, tévé-műsorokból, emberek közötti interakciók sorozatából, írásművek, rádióreklámok vagy reklámfilmek sorozatából származnak.

37. Rétegzett minták • Több, egymástól különböző alpopuláció (réteg) létezik egy populáción belül.

38. A klaszteres mintavétel • Az elemek csoportjait tekinti mintavételi egységeknek • Egy valamilyen csoport kiválasztása annak minden elemét beviszi a mintába, s mivel a csoportok ismeretlen számú elemet tartalmaznak, annak valószínűsége, hogy egy egység bekerül-e egy mintába, a csoportméretektől függ. • Pl. ha a tévé tartalmainak hatását vizsgáljuk, mintát vehetünk a sűrűn tévézők és az alig tévézők csoportjából

39. Változó valószínűségű mintavétel • A mintába való bekerülés valószínűségét minden egység számára előzetesen megállapított kritérium szabja meg

40. A tartalomelemzés szakaszai • A kódolás szakasza • Az elemzés szakasza • Az értelmezés szakasza

41. A kódolás szakasza • Ebben a fázisban a szöveg egyes részeit (pl. a fókuszcsoport vagy az egyéni mélyinterjú szöveges átiratának „kódolási egységeit”) előre megállapított kategóriákhoz soroljuk. • Olyan szavak, mondatok jelentése kódolható, amelyek a szövegben ténylegesen megjelennek.

42. Az elemzés szakasza • A kódolt tartalmakat dolgozzuk fel • Vizsgáljuk az egyes előfordulási gyakoriságok számát • A kódok együttes előfordulása • A nem jelenlévő fogalmak is felszínre kerülnek (látens tartalom) • Két-három kódnak az együttes előfordulása „jelentéstöbbletet” hoz létre • tartalmi mutatóvá válhat valaminek a hiánya

43. Az értelmezés szakasza • A tendenciaszerű együttes előfordulások a szövegben törvényszerűségekre engednek következtetni, amelyek értelmezhetővé válnak. • Ha egy dokumentumban nem szerepel egy olyan kód (által jelzett fogalom), amelyet ott elvárnánk – mert pl. korábbi hasonló dokumentumokban mindig szerepelt –, akkor egy nem jelenlevő tartalomra, rejtett, látens mozzanatra bukkantunk, amely esetleg éppen „sokatmondó hiánya” miatt lehet meghatározó.

44. Kódolás és kategóriák • A kódolás az a folyamat, amelynek révén a nyers szövegadatokat módszeresen nagyobb egységekbe soroljuk, s így lehetővé tesszük a tartalom valóban lényeges leírását és összefüggéseinek megragadását. • Például a „haragszom”, „nagyszerű örömben volt részem”, „bosszant”, „szomorúságot tükröz”, „egyszer nagyon be fogok gurulni”, „örültem neki”, „mindig dühös leszek, ha ilyet látok”, „bepöccenek, ha azt látom, hogy”, „félelmet keltenek bennem” szóöszszetételeket az „érzelemnyilvánítás” nagyobb egységébe sorolhatjuk, s e címszóból alkotott betűkombinációval kódolhatjuk (é. ny. = érzelemnyilvánítás).

45. A kategóriák • Két típus: • az előre meghatározott kategóriák • a vizsgálat során kibontakozó kategóriák

46. Az előadás változatai: 1., Rögtönzött előadás 2., Memorizált előadás 3., Felolvasás 4., Vázlat alapján megtartott előadás

47. Hogyan kezeljük az előadás közben vagy után felmerülő ellenvetéseket, kifogásokat? • Gyakori, hogy a hallgatóság nem fogad el mindent. Szkeptikusan, ellenségesen reagál • Ha nagy a siker általában azt könnyebb reagálni, de itt sem szabad túlértékelni a szerepünket.

48. Hogyan viselkedjünk, ha kritika ér bennünket 1 a • Mielőtt reagálunk, döntsük el: érdemi kritika vagy feltünéskeltés, okoskodás. • Ha nem derül ki, fogalmaztassuk meg mégegyszer a kérdést: kihúzzuk a méregfogát • Maradjunk nyugodtak, tárgyszerűek • Ne mutassuk ki metakomunikációval sem, hogy mélyen érint bennünket. • Mutassunk fogadókészséget a bírálattal szemben • Nyissuk ki az ajtót az előtt, aki berúgni készül.

49. Hogyan viselkedjünk, ha kritika ér bennünket 1 b • Hagyjuk kibeszélni, sőt ellenkérdésekkel beszéltessük • Minél hosszabban beszél, annál kevésbé lesz csattanó, annál inkább leereszt a kritika • Ha nehezen megválaszolható kérjünk gondolkozási szünetet. • Jobb ha egy más alkalomra halasztjuk, mintha felkészületlenül belevágunk balul végződő csatába. • A kritikát mindig röviden és precízen válaszoljuk meg

50. A bombák hatástalanítása 1., Visszakérdezés módszere -fogalmazza meg pontosan, struktuálja a mondanivalóját 2., Megértő, elfogadó attitűd: -”ez az érv kitűnő, de gondolja meg… „ Elkerüljük a visszautasítást, de nyitottak maradunk. 3., Preventív védekezés - Már az előadásban célszerű kitérni a lehetséges ellenérvekre és ezeket méregteleníteni 4., Kinyilatkoztatásra kényszerítés - Különösen keményfejű partner esetén meg kell kérdezni, milyen feltételek esetén lenne hajlandó álláspontunkat támogatni 5., Nyitási módszer -Ismernek-e még további érveket, amelyekkel a kép kikerekíthető?