Vázlat

1. A képesítési keretrendszer a szakképzésszempontjábólDr. Arapovics MáriaKONFERENCIA A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERRŐLBUDAPEST, 2013. JÚNIUS 27. .

2. Vázlat • Az EU szakképzési politikája • A magyar szakképzési rendszer átalakulása az európai térben • A szakképzés és az EKKR/MKKR viszonyrendszere • OKJ szintjei / MKKR szintjei • Kompetenciafogalmak OKJ /MKKR • Az MKKR előnye, lehetőségek

3. 2002. Koppenhágai folyamat eredményei • Európai képesítési keretrendszer (EKKR) kialakítása • Átláthatóság és átjárhatóság - a tagállamok képesítési keretrendszereinek kialakítása és összekapcsolása • a képzettségek értelmezésének megkönnyítése az országok és ágazatok között. • a tanulási eredményeken alapuló megközelítés • Europass portfólió Közös dokumentumrendszer, CV, kompetenciák láttatása . • Európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) Lehetővé teszi a diákok számára, hogy egy adott országban szerzett képesítésüket másik országban is elismerjék. • Európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózat (EQAVET) A szakképzés minőségének ellenőrzése és javítása • CEDEFOP kutatások, összehasonlító elemzések

4. Elvárások a szakképzéstől • Rugalmas, technológiai változásokhoz és a versenyhez alkalmazkodó munkavállalók • Munkaerőpiachoz és tanulók igényeihez alkalmazkodó szakképzés • „AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS MOZGATÓRUGÓJA”

5. Európai stratégia 2020 • Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája • Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása • Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság • Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, szociális és terülheti kohézió jellemezte gazdaság

6. Bruges-i közlemény 2020 „A SZAKKÉPZÉS AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS BEFOGADÓ NÖVEKEDÉS MOZGATÓRUGÓJA” • A fiatalok számára a szakoktatás és -képzésnek lehetőséget kell nyújtania a foglalkoztatásra és továbbtanulásra • Munkavállaláshoz szükséges gyakorlati készségekhez elsajátítása • 10 % alá csökkenteni az iskolát korán elhagyó fiatalok számát. • a felnőttek legalább 15 %-a részt vegyen az egész életen át tartó tanulásban.

7. Bruges-i Nyilatkozat 2010. • Vonzó és inkluzív szakképzés • magasan kvalifikált tanárokkal és szakoktatókkal, • innovatív tanulási módszerek, • magas szintű infrastruktúra és létesítmények, a munkaerő-piaci igényekhez való nagy fokú igazodás, illetve • a további oktatási és képzési formákban való részvételi lehetőségek; • Magas színvonalú szakmai alapképzés, • amelyet a tanulók, a szülők és a társadalom vonzónak tarthat • a szakmai alapképzés kulcskompetenciákat és speciális szakkészségeket egyaránt kell, hogy nyújtson a tanulók számára;

8. Bruges-i Nyilatkozat 2010. • Könnyen hozzáférhető és életpálya-orientált szakmai továbbképzés • a munkavállalók, a munkaadók, a független vállalkozók és a munkanélküliek számára, • elősegíti a kompetenciák fejlesztését és az életpályaváltást; • A tanulási eredményekre alapuló rugalmas szakképzési rendszerek • tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapításo: a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni. • a rugalmas tanulási utak támogatása • a különböző oktatási és képzési alrendszerek (iskolai oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás) közötti átjárás, • a nem formális és az informális tanulás, a munkavégzés során szerzett kompetenciák validálása;

9. Bruges-i Nyilatkozat 2010. • Európai oktatási és képzési térség, átlátható képesítési rendszerekkel • a tanulási eredmények transzferje és felhalmozása • a képesítések és kompetenciák elismerése • országok közötti mobilitás elősegítése; • Mobilitás, cserekapcsolatok növelése a tanulók és oktatók, szakemberek számára az EU-ban • Pályaorientációs és tanácsadó szolgálatok • Könnyen elérhető, magas színvonalú, koherens hálózatot

10. MKKR fejlesztési célja • A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés ágazati szintű képesítési alrendszereit nemzeti rendszerré kösse össze • Segítse az egyes képesítések viszonyítását és megfeleltetését országon belül és az EU-ban az EKKR-en keresztül

11. OKKR/MKKR és szakképzés fejlesztések OKJ 2006 – kompetenciaalapú és moduláris TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése  (5-6. szint kidolgozása)  Magyar Kormány 1229/2012. (VII. 6.) kormányhatározata

12. 5. Szint – 1. oszlop: Tudás – Rendelkezik egy adott szakterülethez kapcsolódó alapvető általános és szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik.– A gyakorlati alkalmazás módszereinek és eszközeinek biztos ismerete lehetőséget biztosít az adott szakma hosszú távú és magas szintű gyakorlására.– Ismeri a szakterület szakmai szókincsét (anyanyelven és legalább egy idegen nyelven).

13. 5.Szint – 2. oszlop: Képességek – Képes az adott szakma feladatainak megoldására: megtervezésére és lebonyolítására, a szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, egyedi és komplex alkalmazására.– Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei képessé teszik a más nyelven beszélőkkel való szakmai együttműködésre.– Képes tudását fejleszteni és ehhez alkalmazni a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.– Képes a munkavállalással, vállalkozással kapcsolatos felelős döntésekre.

14. 5. Szint – 3. oszlop: Attitűd – Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt. Törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására.– Törekszik önmaga folyamatos képzésére.– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés mellett.– Önkritikus saját munkájával szemben.– Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit.

15. 5. Szint -4. oszlop: Autonómia és felelősség – Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett.– Felelősséget érez saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért.– Döntéseit a szakterület jogi, etikai szabályainak figyelembevételével hozza.

16. 6.Szint - tudás • – Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy szakterület tárgykörének alapvető, átfogó tényeit, irányait és határait.– Ismeri az adott szak, illetve tanulmányi terület legfontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát…. 7. Szint - tudás • – Ismeri egy adott tanulmányi és/vagy szakterület átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és pontosan kidolgozott határait, a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódását…..

17. Szakmai alapképzés • Felső középfokú képzésben • Posztszekunder képzésben • Felsőoktatásban • Felnőttképzésben

18. Tanulási útvonal • Gimnázium (ISCED 3A) • Szakközépiskola (ISCED 3A, 4C) • Szakiskola (ISCED 2C, 3C) • Felsőoktatás (ISCED 5A,5B, 6) • Felnőttképzésben - Iskolarendszeren kívül

19. Tanulási útvonalak az iskolarendszerben Szakképzettséget adó programok a felsőoktatásban

20. MKKR és a szakképzés

21. Tanulási útvonalak az iskolarendszeren kívül • állam által elismert szakképesítések - OKJ szakképesítései - hatósági v. hatóság által tanúsított szakképesítések • akkreditált programok tanúsított képesítései • munkahelyi/munkaköri képesítések

22. Az OKJ változása 21 – alapfokú részszakképesítés 31 – alsó középfokú részszakképesítés 32 – alsó középfokú szakképesítés 33 – alsó középfokú szakképesítés-ráépülés 34 – középfokú szakképesítés 35 – középfokú szakképesítés-ráépülés 51 – felső középfokú részszakképesítés 52 – felső középfokú szakképesítés 53 – felső középfokú szakképesítés-ráépülés 54 – emelt szintű szakképesítés 55 – emelt szintű szakképesítés-ráépülés 62 – felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

23. OKJ szintjei és MKKR szintjei, standardok Egységes fogalomrendszer (OKJ/ MKKR) Intenzív szektorközi együttműködés Átláthatóság (egyéni tanulási utak) Munkáltatók hozzáállása, elfogadják-e? Tanulási eredmények – a kompetenciák minimuma? Munkaerőpiac és képzők közös gondolkodása, kommunikáció ECVET, EUROPASS, elismerések (pl. külföldi gyakorlat), mobilitás – segít-e az egységesítés? Kérdések és lehetőségek

24. Köszönöm a figyelmet! • arapovics.maria@ppk.elte.hu