A stratégiai tervezés eszközei: STAKEHOLDER-elemzés

1. A stratégiai tervezés eszközei:STAKEHOLDER-elemzés Készítette: Püspöki Nóra Radics Erzsébet Rozmán Kornélia Virág Mária

2. A stratégiai tervezés fogalma: • Folyamatos tevékenység, amely egy hosszabb távot fog át • célja: a vállalkozás nyerő helyzetbe hozatala hosszú távon • feladata: olyan változások beindítása, melyek a sikert növelik, ezért aktív magatartást igényel

3. felsővezetői feladat egyedi folyamat változásorientált akciókra épül jövőbe tekintő rendszerszemléletű A tervezés legfontosabb jellemzői:

4. Mi nem a stratégiai tervezés? • nem hozunk jövőbeni döntéseket • nem a jövő leírásának az eszköze • nem helyettesíti a vezetői tudást, ismeretet

5. „Hibázunk,Megint hibázunk,És ismét hibázunk,De kevesebbet,És kevesebbet, ésEgyre kevesebbet.” /Piet Hein: A bölcsességhez vezető út/

6. A stakeholder-elemzés • Modern szemlélet: A vállalatot a társadalom szélesebb kontextusába helyezi • Mai vállalatnak komplex környezetben kell sikeresen működnie. • Nagyon sok, egymástól sokszor alapvetően eltérő egyén vagy csoport bír sajátos érintettséggel a vállalatot illetően.

7. A vállalati érintettek - stakeholderek • Stakeholder, érintett minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását, vagy érintve van abban. • Az érintettek érdekeik érvényesítésére igyekeznek érdekcsoportokba tömörülni.

8. Tulajdonosok Alkalmazottak Fogyasztók Szállítók Kis- és nagykereskedők Versenytársak Hitelezők Állam Helyi közösségek Szakszervezetek Természeti környezet A vállalati érintettek

9. Belső érintettek Tulajdonosok Menedzserek Alkalmazottak Külső érintettek 1.) Mikro környezet Szállítók Vevők Forgalmazók Finanszírozók Versenytársak 2.) Makro környezet Állami, önkormányzati, nemzetközi intézmények Az érintett-csoportok kategorizálása I.

10. Piaci (elsődleges) érintettek Tulajdonosok Alkalmazottak Fogyasztók Szállítók Versenytársak Nem piaci (másodlagos) érintettek Helyi közösségek Média Környezetvédő csoportok Fogyasztói érdekvédelmi csoportok A vállalati érintettek kategorizálása II.

11. A stakeholder-menedzsment Célja, feladata: • A menedzsmentnek, különösen a felső vezetésnek, egyensúlyt kell teremtenie az egymással konfliktusban levő érintett-érdekek között. • (Ha az egyensúly felborul, a vállalat élete veszélyben kerül.) • A legszélesebb értelemben vett érintettségi kör is kezelhetővé válik.

12. A stakeholder-menedzsment szintjei: (Freeman) • 1. Racionális szint: • Kik a szervezet érintettjei? • Milyen érintettség jellemző rájuk? •  • Az érintett térkép: • Az érintett-csoportok által kijelölt vállalati környezetet szokás a vállalat érintett-térképével jellemezni, segítségével jól szemléltethető az az erőtér, amelyben a vállalat működik. • Elkészítése az adott problémában érintettek teljes körének feltárását jelenti. • Folyamatosan változik/változhat. • További szegmentálás szükséges.

13. Kormányzat Politikai csoportok Tulajdonosok Bankok Szállítók Vállalat Fogyasztók Szakszervezetek Alkalmazottak Fogyasztói érdekvédők Egy vállalt tipikus érintett-térképe Versenytársak

14. Hatalom Szavazati Gazdasági Politikai Érdekeltség Tulajdoni Piaci érdekeltség Befolyásolási • Az érintett-háló mátrix:

15. 2. Folyamatok szintje: • Milyen folyamatokon keresztül irányítja a vállalat az érintettekkel való kapcsolatát? •  • A vállalati döntések horizontja kitágul: a teljesítmény értékelése olyan többszempontos kritériumrendszer szerint történik, amelynek alapja az érintettek elvárásrendszerének történő megfelelés. • 3. Tranzakciók szintje: • Milyen motiváció irányítja a vállalat érintettekkel kapcsolatos ténykedéseit? •  • „A sikeres tranzakció az érintettek legitimitásának elismerésén alapszik, és rutinszerűen alkalmazott eszközöket tételez fel a stakeholder-problémák kezelésére.” (Freeman)

16. A stakeholder – elemzés lépései I. 1.Az érdekeltek kapcsolatainak feltérképezése Általános helyett specifikusabb stakeholder-térkép készítése 2.Az érdekeltek szövetségeinek feltérképezése Előnye: a vezetők látják, a különböző érintettek mennyire összehangoltan működnek együtt a speciális esetekben, így a vezetők a helyes választ adhatják nekik 3.A stakeholderek érdekeinek megállapítása Minden egyes stakeholder egyéni érdekekkel rendelkezik: Tulajdonosok - tulajdonjogi érdek - tőkéjüket a vállalatba fektették Vásárlók, szállítók és kereskedők - piaci érdek - „tőkéjük” abban áll, hogy megkapják azt, amiért fizettek Kormány, helyi közösségek ésérdekvédelmi csoportok - nempiaci hatás - „tőkéjük” tágabb kategória

17. A stakeholder – elemzés lépései II. 4.A stakeholderek erejének megállapítása • A különböző érdekeltek különböző típusú és fokú erővel rendelkeznek: • Szavazati erő≠ politikai, választási szavazat • Gazdasági erő (vevők, szállítók, kereskedők) • Politikai erő (kormány) • Egy érintett többfajta erőt is gyakorolhat 5. Az érdekeltek prioritás-mátrixának elkészítése • Érintettek azonosítása→tőkéjük, érdekeik, erejük elemzése→mátrix készítése 6.A szövetségek változásainak nyomon követése, ellenőrzése • Az érintettek koalíciói nem állandóak • Koalíció-változás miatt kívánatos a vállalati érintettek időszakos vizsgálata + stakeholder-térkép + prioritás-mátrix periódikus készítése

18. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!