80 likes | 248 Views
COLLEGIUM ESZTERGOM. KI AZ EMBER?. Erdő Péter. From D arkness, the Light Borúra derü Hungarian Academy Of Sciences. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Kar.
E N D
COLLEGIUM ESZTERGOM KI AZ EMBER? Erdő Péter From Darkness, the Light Borúra derü Hungarian Academy Of Sciences Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Kar
(A karvezetőnek, Gát szerint - Dávid zsoltára.) 2Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved! Dicsőséged az egekig magasztalja 3a gyermekek és a kicsinyek ajka. Védőbástyát emeltél elleneid ellen, hogy elhallgattasd az ellenszegülőt és a lázadót. 4Bámulom az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál. 5Mi az ember, hogy megemlékezel róla, az ember fia, hogy gondot viselsz reá? 6Majdnem isteni lénnyé tetted, dicsőséggel és fönséggel koronáztad. 7Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél: 8minden juhot és barmot, a mezők vadjait, 9az ég madarait s a tenger halait, mindent, ami a tengerek ösvényén kering, 10Uram, mi Urunk, milyen csodálatos széles e világon a te neved! Ki az ember?
Sok van, mi csodálatos,De az embernél nincs semmi csodálatosabb.Ő az: ki a szürkeTengeren átkel,A téli viharbanÖrvénylő habokon,S Gaiát, a magasztos istennőt,Zaklatja a meg-megújulótÉvről évre az imbolygó ekevassal,Fölszántva lovával a földet.Szárnyas madarak könnyűszivűNépére, az erdő vadjairaKészítik a hurkot,A sósvizű tengerben lakozóHalakat hálóval fogja megA férfi, ki ésszel él.Szolgáivá tette okos leleménnyelA hegyek meg a rétek állatait,A lobogóhajú paripának és a bikánakNyakába vetette igáját. És a beszédet és a széllelVersenyző gondolatot meg a törvénytTanulja, a városrendezőt,Lakhatatlan szirtekenTűző nap forró sugarát s a fagyotKikerülni ügyes, mindenben ügyes,Ha akármi jön, ám a haláltólNem tud menekülni,De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol. Ha tud valamit valaki,Mesteri bölcset, újszerűt,Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.Ki a földnek törvényeket ad,Jogot, mit az isteni eskü véd,Az a városban az első; de hazátlan,Akinek jó, ami nem szép.Tűzhelyemnél nincs helye.Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik. Trencsényi-Waldapfel Imre fordításában Ki az ember?