SLA11-110 A szláv népek kultúrája 1. : A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése

1. SLA11-110A szláv népekkultúrája 1.:A szláv kultúrákösszefoglaló áttekintése Tanár: Szokolov Makarné 2011.

2. Fontos linkek Szláv és Balti Filológiai Intézet: http://szlavintezet.elte.hu/index.shtmlhttp://szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/main.html = Szláv civilizáció http://szlavintezet.elte.hu/orosz/munkatarsak/szokolov/szokolov.shtml

3. Követelmények: Szóbeli vizsga három részből: • az előadás anyagából összeállított tételsor (1 tétel), • mindenkinek a saját szakához kötődő folklór-tétel, • mindenkinek a saját szakából választott egy (magyar vagy az adott nyelven olvasott) kulturológiai cikk vagy könyv rövid (5–10 perces) ismertetése teljes bibliográfiai adatokkal. A felkészüléshez: • az előadások anyaga • kevés kötelező és sok ajánlat irodalom • önálló kutatás

4. Kultúra és kulturológia

5. Kultúra culture (fr.,eng.), Kultur (ném. ), культура colere (lat. ) – 1) lakni valahol, 2) művelni(a föld művelése), gondozni, ápolni, gondoskodni, 3) tisztelni Istent,4) ékesíteni, díszíteni. Marcius Porcius Cato Maior A földművelésről (De agricultura) c. munkájában (i. e. III–II sz.). Marcus Tullius Cicero Tusculumi eszmecsere (Tusculanaedisputationes, i. e. 45): Cultura autem animi philosophia est  nevelés, „lélek művelése” (metaforikus használat, hasonlat) I. /1. Alapfogalmak

6. 15. századtól – olasz humanisták 18. században – az „ész kultúrája” (fejlesztése, művelése) metafora fogalom: „fejlődés / fejlesztés”, „tökéletesedés / tökéletesítés” A felvilágosodás-kori jelentése: „az emberiség erkölcsi fejlődésének bizonyos szintje”, jellemzi az emberiség valamilyen fejlődési szakaszát =magában hordozta annak az értékítéletét (oikumené ≠ barbárság) 18. századtól – „civilizációk” = szociokulturális fenoménok, meghatározott téridőben léteznek, és sajátos szellemi, gazdasági, technikai és politikai fejlődéssel rendelkezne

7. Civilizáció Civilis(lat.)– 1. polgári, 2. közösségi, 3. nyájas, előzékeny, udvarias, 4. nyilvános, állami, politikaicivis (lat.) – polgárciviliser (fr.) és civilize (eng.) – „az erkölcsöket és szokásokat nemesíteni, felvilágosítani”civilization (jog) – törvény, a büntetőjogi eljárásnak polgári üggyé átvezetése 18. században – „a barbárság ellentéte” Victor Riqueti de Mirabeau:Értekezés a népességről(L'ami deshommes, ou Traite delapopulation, 1757) Adam Ferguson:Esszé a polgári társadalom történetéről(An Essay on the History of Civil Society, 1767) Kultúra  civilizáció

8. A társadalom életének meghatározott szféra, amely intézményekben is testesül meg A szellemi értékek és normák összessége, amelyvalamely nagy szociális csoportra, közösségre,népre vagy nemzetre jellemző A szellemi teljesítmények fejlettségének magas szintje (kulturáltság) „A kultúra —összetett egész, amely magában foglaljaa tudást, a hiedelmeket, a művészeteket, az erkölcsöt,a törvényeket, a szokásokat, valamint más képességeket és gyakorlati jártasságokat, amelyeket az ember elsajátít a társadalom tagjaként” (Edward Taylor, 1871.) I./2. A kultúra mint jelenség A. L. Kroeber, C. Kluckhohn: Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions (Cambridge, MA: Peabody Museum, 1952) D. Kaplan, R. A. Manners: CultureTheory(New York, 1972)

9. I. / 3. A kultúra megnyilvánulási formái • eredmény; • folyamat; • tevékenység; • mód • kapcsolódások és viszonyok; • norma; • rendszer. A kultúra magába foglalja mindazt, ami megkülönböztetiaz emberek életét a természet életétől, vagyis a kultúra —az emberi lét minden megnyilvánulása.

10. II. / 1. A kulturológiamint tudomány A történelem, filozófia, pedagógia, etika, szociológia, etnográfia,antropológia, szociálpszichológia, esztétika, művészetelmélet stb.tudományainak határvidékén alakult ki. A kulturológia kutatási területe: • a kultúra lényege és szerkezete, • a kultúra kialakulásának története és fejlődése, • a kultúra működése, • a világ népeinek kulturális nemzeti-etnikai sajátosságai, • az emberiség szellemi és alkotói eredményei, • a kultúrák folytonossága és átöröklése, a kultúrák / civilizációk kölcsönhatásai, stb.

11. II. / 2. A kulturológia szakterületei • Kultúratörténet • A kulturológiai koncepciók története (J. G. Herder) • Kultúrafilozófia (kultúraelmélet) • Kultúrszociológia • Kulturális antropológia • Kulturális pszichológia II. / 3. Akulturológia fogalma Kulturologie – a szót először Wolfgang-Friedrich Ostwald Nobel-díjas német vegyésztudós használta (1913) Culturology – Lesley Ervin White amerikai antropológus használta és határozta meg (1949).

12. II. / 4. A kulturológia története • A kultúráról való gondolkodás forrásai, kezdetei az első kulturológiai koncepciók megfogalmazódásáig(a XVIII század végéig). • A kultúrának – mint a tudományos megismerés egyiktárgyának – a felfogása (1940-es évekig). • A kulturális antropológia előretörése (1940–1980): többkultúramodell létrejötte • A 20. sz. végi – 21. sz. eleji szakasz –kulturológia mint meta-tudomány