A történelem előtti korok, a neolitikum

1. A szántóföldi gyomvegetáció fejlődése Közép-Európában a neolitikumtól az újkorigPinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján

2. A történelem előtti korok, a neolitikum • Neolitikus forradalom: az ember áttér a fogyasztói életmódról a környezethasználó és termelői gazdálkodásra • A földművelés az ún. Termékeny félhold területén alakult ki • Közép-Európát a földművelés a Balkán-félsziget felől és Délnyugat-Európából érte el • Kezdetleges szerszámok → csak a könnyen művelhető talajokat tudták feltörni (lösz) → az első települések is a löszvidékeken voltak

4. Rajna-vidéki gabonavetések gyomtársulása (archeobotanikai leletek alapján): Bromo-Lapsanetum praehistoricum • Karakterfajok: gabonarozsnok, bojtorjánsaláta • Valószínűleg nagyon elterjedt volt • A fajok többsége az eredeti, természetes növénytársulásból származott • A nagyon versenyképes gyomok még hiányoztak • A kultúrállományok még ritkábbak, gyengébb növekedésűek voltak

5. Rajna-vidéki gabonavetések gyomtársulása: • Kezdetleges eszközök miatt maradtak műveletlen részek → évelő fajok fennmaradtak: lándzsás útifű, mezei varrfű, fodros lórom, mezei komócsin • Ruderális gyomok: kis bojtorján, kúszó boglárka, nagy csalán • Elegyes lomberdők fajai: édeslevelű csüdfű, baracklevelű harangvirág, erdei lórom, ragadós galaj, bojtorjánsaláta • Egyéves fajok: fehér libatop, lapulevelű keserűfű • Tipikus gabonagyomok: gabonarozsnok, szulákkesekűfű

7. 9. ábra: A neolitikumi erdőváltó földművelés bemutatása (RÖSCH 1990 nyomán)

8. Korai prehisztorikus korokban kevés volt a tipikus gyomnövény: • A hosszú parlagos időszakok nem kedveztek az egyéveseknek • A gyomfajok vándorlása akadályokba ütközött • A kalászszedés csak a magasabb gyomfajoknak kedvezett • A legeltetés az epi- és endozzoochor fajoknak kedvezett • A szalmát még nem használták fel, tápanyagveszteség kisebb volt A magyarság fölművelésének kezdetei • A Kárpát-medence kevésbé beerdősült tája jobban elősegítette a gyomok terjedését • A nomád magyarság valószínűleg az i.e. 2. évezredben ismerkedett meg a földműveléssel • Ótörök szavaink: arat, búza, árpa, eke, sarló, tarló • Ősiráni szavaink: talaj, gabona

9. Római kor • Fejlett úthálózat és kereskedelem → gabonakísérő gyomok a mediterrán térségből Közép- és Nyugat-Európába kerültek: • Orlay-turbolya, vetési boglárka, kereklevelű buvákfű, légyfogó • Hazánk római kori jövevényei: borzas ziliz, kereklevelű buvákfű, sármányvirág, fürtös gamandor.

12. Fejlett mechanikai gyomirtó eszközök (fogas borona) → vetőmagvak csekély gyomfertőzöttsége, sikeres gyomirtás

13. Középkor • Többféle ± eltérő termesztési rendszer alakult ki • Legmeghatározóbb: „örök rozsföldek” és a nyomásos rendszerek • Örök rozsföldek: • Északnyugat-Európa soványhomoktalajain • Pihentetés nélküli rozstermesztés, gyeptéglás trágyázás • Sajátos fajkészletű rejtőke-báránysaláta társulás • Háromnyomásos gazdálkodás: Magyarországra is jellemző volt • A szántóföld bizonyos részét nem vetették be • Bevetetlen területet nem szántották fel: parlagrendszer (parlag) • Bevetetlen területet felszántották: nyomásrendszer (ugar)

15. Nyomásrendszer a középkori Magyarországon • A területet két vagy három nyomásra osztották • Egyiket pihentették (ugar), a másikba őszi gabonát vetettek • Háromnyomásos rendszer: ugar, tavasz vetés, őszi vetés • Aratás után a tarlókat és az ugart is legeltették (trágyázás is egyben)

17. A területeteket fűcsíkok választották el egymástól: „füvönosztásos”

18. A háromnyomásos gazdálkodás és a fordítós ekék hatékonyabb talajművelést tettek lehetővé → egyéves ugarperiódusok alakultak ki → felszaporodtak az egyéves gyomfajok • Az ugarperiódusok alatt az évelő fajok regenerálódhattak: tövises iglice, hamvas szeder • A legeltetés miatt a szántók el voltak füvesedve: franciaperje, angolperje • A sekélyszántás még a hagymás, gyöktörzses fajoknak is kedvezett • A termesztési rendszerek sokfélék, a terméshozamok alacsonyak voltak, az elvetett és learatott magvak aránya 1:3 (ma 1:25)

19. Ekkor vált tömegessé a kék búzavirág (élénkülő gabonakereskedelem, rossz vetőmagtisztítás)

20. Szembetűnő a leletek konkoly- fertőzöttsége is

21. A szántók gazdagok voltak gyomnövényekben, egyed- és fajszám tekintetében is

24. A kalászszedésről áttértek a talajfelszínhez közeli aratásra • A szalma hasznosítása a talajok gyorsabb kimerüléséhez vezetett • Apróbb termetű gyomnövények elterjedését elősegítette • A szalmát házak vázszerkezeti töltőanyagának is használták, ebben sok gyommagot találtak: konkoly, kék búzavirág, szulákkeserűfű

25. Az eszközök fejlődésével, kevésbé kedvező termőhelyeket is meg tudtak művelni • Sekély, köves, sziklás, napos, meleg parcellák is létrejöttek • Délről, Délkeletről érkező melegigényes fajok is megtelepedtek

26. Újkor • Nagy földrajzi felfedezések, jövevényfajok áradata, új kultúrnövények, új gyomnövények • Megjelentek a kapáskultúrák • A szántók és füves vegetációk növényzete már jól elkülönült • A nyomásrendszer még sokáig megmaradt • Szegetális gyomnövények a török hódoltság idejéből: bíborfekete hagyma, keleti nyilasfű, légyfogó, magyar zsálya, afrikai repcsény, korcsmák • Botanikus kerti szökevény: kicsiny gombvirág, perzsa veronika

28. Elterjedését a Bécsbe lábon hajtott disznókondák és a szabadságharc lovas mozgalmai segítették elő: szerbtövis, muszkatövis A szúrós szerbtövis európai terjedése 1858-ig (Priszter 1960 nyomán) „Hanem elhozták sertéiken az alvidékről gőzösökön Gönyüig vagy Győrig felhozott, onnan pedig Sopronmegyén keresztül hajtott röfögős szalonnások, s túrkálás közben elültették az útak szélein.” (Szenczy 1886)

29. A vasút kiépülése sok gyomnövény terjedését segítette elő

30. Gabonasilók, malmok, gyárak, rakodók, kikötők környékén sok faj telepedett meg

31. A parlagfüvet Angliába az USA-ból díszmadáreleségként importált köles maggal hurcolták be

32. Az észak-amerikai átoktüskét élő juhokkal vagy gyapjúval hurcolták be

33. A „legelőgyomként” számon tartott sáfrányos imola lucernamaggal került Európából az USA-ba, ahol terhes gyommá vált • A hazánkban is honos királydinnye terjedése is a vasútvonalak kiépítésével gyorsult fel

34. A bevándorlás, behurcolás módjai • Szándékosan behozott, és kultivált fajok: • Elvadult haszon- és fűszernövények: kálmos, szurokfű • Elvadult dísznövények: régi kerti növények: szappanfű, modern kivadulások: bíbor nebáncsvirág, aranyvesszőfajok • Botanikus kertekből való kivadulás: kisvirágú nebáncsvirág • Parkokból, rekultivációs területekről: keskenylevelű ezüstfa • Szándékos telepítés a fennmaradás elősegítésére: Teleki-virág • Szándékos telepítés esztétikai okokból: orgona

35. Nem szándékosan behurcolt fajok: • Szántóföldek és kertek gyomjai: vadzab • Külföldi vetőmaggal: apró szulák • Gyógynövény szállítmánnyal: angyaltrombita • Tűzifa szállítmánnyal: foltos árvacsalán, sárga gyűszűvirág • Fűmagvak kísérői: pelyhes selyemperje • Fák és cserjék közvetítésével jutottak a talajba: parlagi madársóska • Díszmadarak eleségével terjedő növények: köles, muhar fajok

36. Déligyümölcskísérők, elsősorban citromtranszporttal • Gyapjúadventívek, olajnövénykísérők: kevesen honosodtak meg • Építkezési anyagokkal: tarackbúza, fehér libatop • Közlekedési eszközzel, hajóval: kanadai átokhínár • Anthropochor-endozoochor: paradicsom, szamóca • Egyéb: szárazvirágcsokorban, bakancson, kitömött madár tollán, vagy a világháború ideje alatt fogolypostával