Edokrin rendszer

1. Edokrin rendszer

2. Az endokrin rendszer • Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek összessége • kivezetőcső nélküli mirigyek • hatóanyagaikat, a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik • ezzel humorális úton (a testnedvek útján) távoli hatásokat fejtenek ki különböző anyagcsere és egyéb életműködésekre

3. Az endokrin rendszer • A szabályozás alapköre: • hipotalamusz - hipofízis (agyalapi mirigy) - endokrin szerv • az endokrin mirigyek által termelt hormonok visszahatnak a hipofízisre (és a hipotalamuszra) • a szabályozás fő elve a negatív visszacsatolás (negatív feedback)

4. Az endokrin rendszer • Szekréció: • exocitózis (peptidek, aminok) • koncentrációgrádiensnek megfelelően (szteroidok) • periodicitás: ultradián (percek-órák), cirkadián (napi ciklus), infradián (hónapos-éves)

5. Hipotalamusz • A hipotalamusz irányító hormonokat (liberineket és statinokat) és effekor hormonokat termel. • Az irányító hormonok a hipotalamo-hipofízeális kapuérrendszeren az adenohipofízisbe továbbítodnak, ahol befolyásolják a trophormonok szintézisét. • A trophormonok a periferikus mirigyek hormontermelését szabályozzák, melyek végül nem endokrin jellegű célszerveken fejtik ki hatásukat és visszajeleznek a hipotalamuszba és/vagy hipofízisbe. • A hipotalamusz effektor hormonjai idegrostokon a neurohipofízisbe jutnak, majd a szervezet szükségletének megfelelően felszabadulnak

6. Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel

7. Az agyalapi mirigy

8. Agyalapi mirigy fejlődése • Adenohipofízis –Rathke-tasak a szájüreg hám-jának kitüremke-dése • Neurohipofízis- idegi eredetű, a köztiagy kitürem-kedése

9. Az agyalapi mirigy szerkezete • Adenohipofízis – disz-tális, tuberális (szür-kedudor környéke) és a középső részből áll. • Mirigyhám alkotja. • Neurohipofízis – neu-rohemális és a há-tulsó részből áll. • Idegi eredetű.

10. Adenohipofízis • A tuberális rész – módosult ependimasejteket (taniciták) tartalmaz • a tobozmirigy és a PRL termelő sejtek közt teremtenek kap-csolatot • Disztális rész – acidofil, bazofil és kromofob sejtek találhatók • Acidofilok: STH, PRL • Bazofilok: TRH, FSH, LH • Gyengén bazofil ACTH • Kromofob sejtek: diffe-renciálatlan sejtek, follikuláris sejtek • Középső rész – sejtjei mela-notropint termelnek melyek serkentik a melanin termelődését a bőr pigmentsejtjeiben.

12. Hormontermelő sejtek EM szerkezete

13. Neurohipofízis • A hipotalamikus magnocelluláris szekréciós magvakból induló idegrostvégződések és gliasejtek (pituiciták) alkotják. • Az idegrostvégződések hajszálerek szom-szédságában végződnek. • Itt tárolódik: oxitocin, vazopresszin

14. Tobozmirigy • 6-8 mm hosszú, a habenulák révén marad kapcsolatban az agyvelővel. • Az evolució során mint fényérzékelő szerv jelenik meg (fejtető szem, hüllőkben) endokrin és idegi funkcióval rendelkezik. • A mirigyállományt pinealociták (módosult idegsejtek), glia-sejtek és idegsejtek alkotják • A sejtek kötegekbe szer-veződnek (5), melyeket kötő-szövet határol (4). • Időskorban mészlerakodás fi-gyelhető meg (6). • Emberben főleg mint endokrin szerv működik, részt vesz az életritmusok szabályozásá-ban.

15. Kapcsolatban áll a retinával. • A fényinformáció hatására a már genetikailag meglevő ritmusokat adaptálja a környezethez. • Az adaptáció részben idegi, részben hormonális kijelzéssel történik. • A hormonális szabályozást a pinealociták által termelt hormon a melatonin végzi. • A melatonin kétéltűekben a melanociták kontrakcióját váltja ki, a melanotroppal ellenkező hatású. • Emlősöknél gátolja a gonadotrop hormon felszabadulását és az ivarmirigyek fejlődését. • Hiányos működése korai nemi éréshez vezet. • Feltételezik, hogy szerepe van az öregedési folyamatok megakadályozásában, pontosabban a melatonin gatolja a szabadgyökök képződését.

16. A pajzsmirigy parathyroids Front view Posterior view

17. Két lebeny • Isztmusz • Kötőszöveti tok borítja • Sövények lebenyket határolnak • A mirigyállományt fol-likulusok és para-follikuláris sejtek alkotják • A parafollikuláris sejtek kalcitonint termelnek (csökkenti a vér kálcium szintjét azáltal, hogy gátolja felszívódását a csontokból).

18. Follikuláris hámsejtek • Köbhám jellegűek • A lumen felöli részükön mikrobolyhok találhatók • Jól fejlett a DER, Golgi-apparátus, mitokondriumok. • Tireoglobulint szintetizálnak, mely kolloid formájában raktározódik. • A vérből jódot vesznek fel és a follikulus lumene felé szállítják • A jódozás a mikrobolyhok felületén megy végbe • Hormonszükséglet esetén a hormon ellenkező irányú transzport révén a hajszálerekbe jut. • A sejtek pinocitózissal veszik fel a hormont • A vezikulák lizoszómákkal egyesülnek, itt történik meg a hormonok lehasítása a tireoglobulinról • A keletkezett T4 és T3 aránya 20:1 • Fő hatásuk, emelik az alapanyagcserét

19. PH fontosabb hatásai • Idegrendszer kialakulása és fejlődése: mielinizáció, szinapszisok, reflexek kialakulása, dendritek elágazódása • A bőr kötőszövetére kifejtett hatása: serkenti a proteoglikánok lebontását • Hőtermelés • Fokozza a szív működését (pulzus, perctérfogat, szív frekvencia)

20. Pajszmirigy működési rendellenességek • Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) – pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik • Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése • A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a tüszősejtekbe tárolódik • Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő pendrin révén jut • A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét • Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow- exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat. • Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a vér TSH szintje) kretinizmussal • Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC, szifilisz), férgek, daganatok. • Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés, csökkent PH termelés

21. Mellékpajzsmirigy • A pajzsmirigy hátulsó részén a kötőszöveti tokba ágyazva helyezkednek el • 4 db • A mirigyállományt fősejtek és oxifil sejtek alkotják • A fősejtek parathormont termelnek, mely szabályozza a kálcium- és foszforanyagcserét. Fokozza az oszteoklasztok működését. Serkenti a kálcium visszaszívódást a tápcsator-nából és csökkenti a vér foszfátszintjét azáltal, hogy megakadályozza visszaszívódását a vesecsatornácskákból. • Hiperfunkció csontleépítést ered-ményez és a vér kálciumszintjének növekedését. • Hipofunkció izmokban görcsös összehúzódást (tetánia) eredményez. • A parathormon termelésének szabályozását a vér kálcium szintje befolyásolja.

22. A mellékvese • A vesék zsíros tokjában helyezkednek el. • A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és velőállomány. • A kéregállomány mezodermális eredetű. • A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális eredetű.

23. Kéregállomány • Glomeruláris réteg- sejtek gomolyagokat képeznek – mineralokortikoid hormont termelnek, emberben aldosz-teron (só és vízháztartás szabáylozása) • Köteges réteg – a sejtek hosszúkás kötegekbe rendeződnek, – glükokor-tikoidokat termelik, emberben a kortizolt (szénhidrátok anyagcseréje) • Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács alakúak –androgént termelnek mindkét nemben. • A rétegek vastagsága a szervezet élettani funkciójának megfelelően változik. • Embrióban és újszülöttben fejlett a retikuláris zóna. • Egy év után visszafejlődik és a köteges réteg gyarapodik • Nemi érés idején a retikuláris réteg újból vastagszik • Klimax után a retikuláris zóna vékonyodik, főleg nőkben

24. Glükokortikoidok hatásai • Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg végtagokban). • Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban, emberben kevésbé) • Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését • Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését • II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség utolsó időszakában • Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az arginin-vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz visszatartás következik be).

25. Kóros mellékvesekéreg-funkciók • Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki • A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik. • Hipoglikémia • Csökkent vérnyomás • Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja • Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez vezet • Mellékvesekéreg hiperfunkció -Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet -Cushing-kór – ACTH többlet • Izomzat sorvadása • Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt) • A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc

26. Velőállomány • Hám jellegű poligonális sejtek alkotják, módosult neuronok, kötegeket vagy fészkeket ké-peznek. • Adrenalint és noradrenalint termelnek. • Káliumkrómáttal kezelve barna színűek a sejtek, ezért még kromaffin sejteknek (2) is nevezik őket. • A sejtek közt szinuszoid hajszálerek (1) és idegsejtek (3) találhatók. • A hormontermelő sejteken pre-ganglionáris szimpatikus ideg-rostok végződnek. • A kromaffin sejtcsoportok a mellékvesevelőn kívül szimpatikus ganglionok közelében levő paraganglionokban is meg-találhatók. • Hatásuk a szimpatikus ideg-rendszer hatásával megegyezik.

27. Hasnyálmirigy endokrin része • Langerhans-szigetek • Kb. 1 millió sziget • Halványan festődnek • A szigeteket retikuláris rostok és gazdag hajszálérhálózat veszi körül • Sejtjei: A, B, D, EC, F • A – sejtek (15-20%): glukagont termelnek • B-sejtek (70%): inzulint termelnek • D-sejtek (5-10%) szomatosztatint termelnek- gátolja az inzulin és glukagon termelését • F- sejtek : hasnyálmirigy polipeptidet termelnek (PP) – serkenti a gyomorban a HCl elválasztást, gátolja az epetermelést • EC – sejtek: szekretin, motilin (tápcsatorna működését serkentik)

28. Méh és petefészek

29. Méh és petefészek • Szexuálszteroidok: ösztradiol és ösztron; progeszteron • a gonádok: hormonszintézis és ivarsejtképzés • stimuláció: FSH és LH - a petefészek termeli a szexuálszteroidokat • infradián ritmus: a női ciklusnak megfelelően

30. A here

31. A here • Szexuálszteroidja: a tesztoszteron (az LH hatására képződik) • férfiban az FSH a spermiumok éréséért felelős