KARAFIÁTH ORSOLYA: Song for fall

1. KARAFIÁTH ORSOLYA: Song for fall VERSELEMZÉSI FELADAT

2. A KÖLTŐNŐ • „Nevem török vagy görög eredetű. Esetleg szlovák. Nekem elég, hogy szép hangzású. (…) Már 18 évesen elköltöztem otthonról. Addig összevissza laktunk, a Kodály köröndön, Halásztelken, Rákospalotán. Akkor a szüleim kiköltöztek Gödre, ami nekem nem volt elfogadható. (…) Kamaszként a fürkészdarazsak életével akartam foglalkozni. Beleszerettem ugyanis Lajosba, aki ezeket kutatta.”

3. PORTRÉ • NévjegyKarafiáth Orsolya Budapest, 1976. szeptember 19.– költő, fordító, publicista, énekesnő• 1995-től 1999-ig az ELTE bölcsészkarán könyvtár és észt szakon, majd 1998–2002 között magyar–könyvtár tanárszakon tanult.Újságíróként működött, kritikái, recenziói, tárcái és interjúi rendszeresen olvashatók a Könyvhét,Litera.hu, a Magyar Könyvgyűjtő és az Elle hasábjain.Az Elektrik Bugi Kommandó együttesben énekelt.• Kötetei1999: Lotte Lenya titkos éneke (versek)2004: Café X (versek)2008: A Maffia-klub (regény) • Díjak, elismerések2000: a Soros Alapítvány ösztöndíja 2001: az Avon Talentum támogatása 2003: NKA alkotói ösztöndíj 2004: a Zuger Kulturstiftung féléves berlini ösztöndíja 2005: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

4. PORTRÉ • • Kötetei1999: Lotte Lenya titkos éneke (versek)2004: Café X (versek)2008: A Maffia-klub (regény) • Díjak, elismerések2000: a Soros Alapítvány ösztöndíja 2001: az Avon Talentum támogatása 2003: NKA alkotói ösztöndíj 2004: a Zuger Kulturstiftung féléves berlini ösztöndíja 2005: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

5. ARS POETICA ÉS ÖNISMERET • „A hülyéskedés és az írás teljesen független egymástól. Pszichiáterem szerint súlyosan személyiségzavaros vagyok, amikor az egyik működik nálam, a másik nem. Ezért aztán sokszor azt sem veszem tudomásul, hogy voltaképpen költő is lennék. De a költészet zsigeribb. A többi külsődleges, és nyilván egy bizonyos életkor után már abba is kell hagyni. Nem vagyok biztos benne, hogy jól ismerem magam, ugyanis tele vagyok ellentmondásokkal, és ez csomó feszültséget, szorongást okoz, amivel kénytelen vagyok együtt élni. Máskülönben többen is közel állnak hozzám, de velük az a bajom, hogy úgy érzem, nem értenek.

6. ARS POETICA ÉS ÖNISMERET • Talán mert nem vagyok képes világosan kifejezni magam, sok minden erősen feszélyez. Ezért senki nem tud hozzám közel kerülni. Még a barátom sem, akivel idestova négy és fél éve élek együtt. Mindez állandó elégedetlenséget szül bennem, miközben tisztában vagyok vele, hogy ez nem az ő hibája.” • „A női költészet mindig egy kicsit más volt. Nem is értem a hisztériát, amikor egy csomó nő kikéri magának, hogy ő nem költőnő. Én vállalom. Az vagyok, mert van ennek is hagyománya, és én magam is egészen másként kezdek olvasni egy férfit, mint egy nőt…”

7. SONG FOR FALL • 1. Cím, képzettársítások • - azonnal felfigyelünk az angol címre, ami rögtön az anglomán világot, az amerikai-angol kultúrát, a modern közeget idézi fel – Karafiáth Orsolya is modern (sőt, néha extrém) nő, és ezt fel is vállalja • - a cím jelentése: ‘ének a levélhulláshoz/ról’, de a ‘foll’ nem csupán az őszi levelek hullását fejezi ki, hanem általában mindenféle elbukást, elesést, megtorpanást. A két jelentés már a címben is izgalmas hatást kelt.

8. SONG FOR FALL • 2. Az évszak képzettársításai; az ősz megjelenése a versben • - az ősz általában a búcsúzást, az átmenetiséget, a lecsendesülést, a merengést, a természet megpihenését juttatja eszünkbe. Színgazdagság, avar illat, zörgő falevelek, koppanó termések, és a többi • - A költőnő versében is találunk konkrét kifejezéseket az ősszel kapcsolatban: esős, szeptember, ködfoltok, ősz, szellő-suttogás, hulló levél – és ott vannak azok a szavak is, amelyek – jól kitalált szövegkörnyezetben - már egy férfi-nő kapcsolat rejtelmeit sejtetik:

9. SONG FOR FALL • Hangod legyen ősz, szellő-suttogásos; a színeink közt új harmóniát lelsz; ködös hiány; ahogy a nyári táj is emlék – át úgy emelkedünk elégiába • 3. Beszédhelyzet, érzelemvilág • - a férfi-nő kapcsolatot a vers beszédhelyzete is világosan mutatja: a költőnő egyes szám első személyben beszél, de a többes szám első, ill. az egyes szám második személyű megszólítás is azt fejezik ki, hogy egy képzeletbeli párbeszéd tanúi vagyunk.

10. SONG FOR FALL • - ehhez szinte kínálja magát a versbeli helyszín: „Büféablakból nézem most a Várat”, az idő: „Még átdereng a nyár a félhomályon”; „Esős szeptember (…) Ködfoltok”; az éppen kortyolgatott „kávé” – minden adott az emlékezéshez, a kedves képzeletbeli megszólításához, a csendes tűnődéshez. • - Többször is látjuk az odafordulást, a megszólítást (Csak hogy tudd; Tudd azt is; Tudod…), a sok köznyelvi, szinte közhelyes mondat világosan árulkodik a beszélőről:

11. SONG FOR FALL • ; nem nagy ügy, de éppen megfelel; büféablakból nézem most a Várat; még jó, hogy nem tudok sétálni sem; én már többé úgyse hívlak; hogy nem vagy benne…; én már csak azt remélem: érted” – csalódás, lemondás, szakítás, fájdalom, önvigasz, emlékezés, elbújás, befelé fordulás – egy kapcsolat megannyi filmkockái ezek. • - a vers képei, játékos-kifordított mondatai még inkább rájátszanak a világos megszólalások hideg logikájára: a világ minden bús vénasszonya sor remekül utal a beszélő lelkiállapotára (őt is elhagyták, ő is egyedül van)

12. SONG FOR FALL • De eszünkbe juttatja a „vénasszonyok nyara” kifejezést is – az elhúzódó nyár jóleső napsugaraival. A „Kettőnk nyomán kő nem maradt kövön” konkrétan utal az útfelújításokra, átvitt értelemben azonban férfi és nő viharos kapcsolatát fejezi ki. A „kő kövön nem maradt” szólást fordítja ki a költőnő, vagyis már a hangzás is figyelemfelkeltő. • - hasonlóan működnek a „színeink közt”, az „át úgy emelkedünk át elégiába” és a „ködös hiány” versrészletek is: az őszi motívumok mögött a beszélő érzelmei fejeződnek ki.

13. SONG FOR FALL • 4. Néhány hangulatteremtő nyelvi elem a sok közül • - szembetűnő a még-most-már időhatározószók gyakorisága, kifejezve a kapcsolat múltját, jelenét, az újrakezdés lehetőségét és a szakítás visszavonhatatlanságát: Még átdereng, most már én is dolgozom, nézem most, most jó, én már többé úgyse hívlak, tán épp most, már ezt sem kívánom, én már csak azt remélem, stb. • - kijelentő mondatok, gondolatjelek, zárójelek: a csendes tűnődés nyelvi kifejezői. • - az áthajlások a gondolatok kavargását, az emlékképek áradását juttatják eszünkbe: a szerkesztés kerül mindenféle feszességet, szabályosságot.