„ Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma,

1. EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A MOZGÁS AZÓVODÁBANFarkasné Egyed ZsuzsannaBorszéki Klára előadásának felhasználásával 1

2. „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” (1Kor 6,19)

3. ISTEN MINDEN LÉTEZŐNEK ISTENE ÉS MINDENKOR GONDJA VAN TEREMTMÉNYEIRE. • Az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége: • az egészséges életvitel igényének kialakítása • a fizikai állapot védelme, edzése , • az egészség megőrzése, • jó közérzet megteremtése • a nevelési hatások érvényesüléséhez a feltételek megteremtése

4. A GYERMEKEK MEGISMERÉSE • gyermekről készített anamnézis • igények ismerete • egyéni jelzésrendszer • otthonról hozott szokások • Az óvodapedagógus feladatai: • folyamatosan figyelje a gyermek fejlődését mind testileg, mind lelkileg • működjön együtt a megfelelő szakemberekkel (védőnővel, gyerekorvossal, pszichológussal) • a fejlődés ütemét rögzítse és félévente a szülőt írásban tájékoztassa a fejlődésről, változásokról

5. ÓVODAPEDAGÓGUSOK TEVÉKENYSÉGE A CSOPORTBAN • ismerjék meg a családbeli szokásokat, tapintatosan változtasson a helytelen gyakorlatokon, • az egészséges életmód megalapozása érdekében szervezzék meg a gyermekek napirendjét. • a tevékenységek gyakorlásának pontos menetét a csoportban dolgozó dajkák (pedagógiai asszisztensek) bevonásával végezzék a rögzülés érdekében, • gondozási feladatok sorrendiségét türelemmel gyakoroltassák, • segítsék és teremtsék meg az önállósodáshoz vezető utat, • egészségkárosító hatásokra hívja fel a figyelmet, • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat alakítsanak ki a gyermekekben. • a környezettudatos szemlélet megalapozása a gyermekekben.

6. EGÉSZSÉGVÉDELEM TERÜLETEI • Gondozás (alapja az óvodapedagógus és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség) • Öltözködés • Étkezés, táplálkozás • Testápolás • Pihenés • Mozgás

7. EGÉSZSÉGVÉDELEM • környezet tisztántartása, • gyermek testi épségének védelme • a balesetek megelőzése • saját testi épségük megőrzését, • társaik testi épségének védelmét.

8. STRESSZOROK Testi - lelki megbetegedések • Fizikai ok: - fizikai terhelés túlzott, vagy hiányzik • az egészséges fejlődéshez nem elegendő a mozgás, • fizikai értelemben nem tudnak alkalmazkodni, • rossz a család szabadidős modell, • vizuális kultúra túltengése idegrendszeri zavart eredményez

9. táplálkozás - egészségtelen ételek egyoldalú táplálkozás • alvás - regeneráló folyamatok nem tudják helyreállítani a szervezetet • zaj - sok és erős ingerhatás éri a szervezetet, ezért megemelkedik az ingerküszöb (hallásszint) • időjárás - az időjárás elviseléséhez állóképesség, edzettség szükséges • gyulladások - fokozott terhelés a szervezetnek a teljesítéshez extra erő kell •  toxikus - a levegő ólomtartalma nagyobb mennyiségbe jut a gyermekek szervezetébe • allergia - a szervezet energiaforrásait elhasználja

10. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS • Alapvető feladat a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, a Biblián alapuló állandó és örök értékrend • Az alkalmazottak modellt nyújtása magatartása, így az óvoda dolgozói közti kapcsolat, pozitív és tiszteletteljes érzelmi kötődés • Katolikus óvodában az óvodapedagógusok hite, elhivatottsága semmivel nem pótolható érték • A felnőttek példáján keresztül tanulják meg a gyermekek a társas viselkedés normáit • A gyermek magatartása érzelmektől vezérelt

11. BEFOGADÁS, A GYERMEK – FELNŐTT KÖZÖTTI SZOROS ÉRZELMI KAPCSOLAT • pozitív attitűd • szereteten és kötődésen alapuló együttműködés empátiakészség, • pozitív élmények • mások akaratának tudomásul vétele • konfliktushelyzetek kivédése, megoldása • a csoportban kialakult helyzet reális felmérése

12. A GYERMEKI ÉRZELEMVILÁGÁT SZINTEREI • szociális érzelmek (együttérzés, bizalom, segítőkészség, bánat, örömszerzés ) • esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, a művészeti élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése) • erkölcsi érzelmek (igazságosság, lelkiismeretesség, őszinteség, felelősség, igazmondás).

13. LELKI OKOK idegizgalom - állandósult lelki állapot a gyermeknek: a szeretetért állandó stresszben van a szülő lelki izgalmát átveszi a gyermek teljesítmény orientált minden áron mindenhol meg kell felelni a gyermek nem saját tempója szerint teljesíthet alkalmazkodás óvodához, testvér születik...stb mozgásszervi megbetegedések szaporodnak .

14. PEDAGÓIAI PROGRAM RÉSZE A MOZGÁS A helyi sajátosságoknak megfelelően Hangsúlyosan jelenik meg az egészséges életmódra nevelés Az egészséges életvitel erőteljes hatással van a szellemi fejlődésre Prevenció Fejlesztés Integráció Táplálékallergiás gyermekek Mozgásában akadályozott gyermekek 14 14

15. Mozgásfejlesztés az óvoda programjában

16. MOZGÁSFEJLESZTÉS AZ ÓVODA PROGRAMJÁBAN JÁTÉKOS MOZGÁS CSOPORTSZOBÁBAN TORNATAREMBEN SZABADBAN JÁTÉKOS MOZGÁS

17. MOZGÁSFEJLESZTÉS AZ ÓVODA PROGRAMJÁBAN EGYSÉGES SZEMLÉLET (PROGRAMBAN RÖGZÍTETT ELVEK) Szakmai anyagok ÉVES TERVEZÉS, HETI BOMTÁS Egyéni eltérések differenciált fejlesztés mozgáshoz játékok gyűjtemény Tartásjavítás, korrekció

18. MINDENNAPI MOZGÁS 1.Minden nap 5-30’ játékos mozgás minden korcsoportban 2. Rugalmasan épül be a napirendbe 3.Tevékenységek szervezése a szabadban 4.Természetes mozgások erősítése 5.Tartásjavító prevenciós gyakorlatok 18

19. TÁRGYI FELTÉTELEK A MOZGÁSFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN Szabadban: - balesetmentes játszókert kialakítása - életkori sajátosságnak megfelelő udvarrészek - természetes mozgás erősítése – fára mászás – falmászás - természetes anyagú komplex mászókák - sportpálya – labdatechnikai elemek játékos gyakorlása

20. TÁRGYI FELTÉTELEK A MOZGÁSFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN 2. Tornateremben: - Kézi - szerek változatos alkalmazása - Csúszda beépülése a tevékenységbe - Tornatermi játék rossz idő esetén - Só-szoba és a mozgás tevékenység kapcsolata

21. NAGYMOZGÁS Óvodapedagógusok tartják saját csoportban Tartásjavító prevenciós gyakorlatok játékos utánzó mozdulatokkal A fejlődés mérése a szakmai anyag segítségével középső és nagycsoportban 21

22. MOZGÁSFEJLESZTÉS • Mit fejleszthet a játékos mozgás? a., Kondicionális képességeket b., Koordinációs képességeket a., Kondicionális képességek: maximális erő • - ERŐ állóképességi erő gyorsasági erő

23. ERŐ • minden mozgás alapfeltétele, • óvodáskorban mind a gyorsasági erő, mind pedig az alaperő és az állóképességi erő hatásosan fejleszthető , betartva a fokozatosságot és beiktatva az aktív pihenőt.

24. GYORSASÁG mozgásgyorsaság gyorsasági állóképesség ÁLLÓKÉPESSÉG rövidtávú állóképesség középtávú állóképesség hosszú távú állóképesség

25. GYORSASÁGI ERŐT FEJLESZTŐ GYAKORLATOK különböző futásmódok különböző járásmódok - rövid ideig , de gyorsan gimnasztikai gyakorlatok minden fajtája páros küzdőjátékok és sorversenyek

26. GYORSASÁG FEJLESZTÉSE: • 3 éves kor körül - természetes mozgásokban jártasságaikat, képességeiket stabilizáljuk, mozgás tempójának növelésére motiválunk • 4. Életév körül: - gyorsasági gyakorlatok: rövid távon gyors futások, belegyorsuló futás, gyors futással akadálykerülgetés, haladással végzett szökdelések, • 5 -6 éveseknél a cselekvés gyorsaságára is kell törekednünk: pl. közepes tempójú futásból jelre különböző testhelyzetek felvétele nekifutásból végzett ugrások

27. ÁLLÓKÉPESSÉG • az óvodások esetében főként a lassú, ill. közepes iramú tartós futással kapcsolatos alap-állóképesség fejlesztését tartjuk fontosnak. • ciklikus szerkezetű mozgások: járás lassú vagy közepes tempójú futás, ugrókötéllel végzett szökdelések.

28. ÁLLÓKÉPESSÉGET FEJLESZTŐ GYAKORLATOK végrehajtás folyamatos, viszonylag hosszúideig tart, állandó ismétléssel. járások, futások, gimnasztikai gyakorlatok a terhelés növelésével, hosszabb ideig tartó versengések, kötélhúzó verseny, az eszközök hordásával kapcsolatos versengések

29. KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK • - egyensúlyérzék: nem csupán adottság, gyakorlással fejleszthető! • 3 -4 évesek: alacsony tornaszerekre fel-le lépés,30-40cm-es lejtőn sétálás lefelé • 4 -5 évesek: szem - láb koordináció 5 -6 évesek: tárgyhoz viszonyított testhelyzet, finommotorika

30. Téri tájékozódás: járások, futások tárgyak kerülgetésével,dobások vízszintes és függőleges célokba Kinesztikus differenciáló képesség ( mozgásérzékelés fejlesztés ) járás, futás különböző feladatokkal-ugrássokkal, gimnasztikai gyakorlatok, labdagyakorlatok, kötélgyakorlatok . Ritmusképesség: nélkülözhetetlen feltételei a mozgás eredményes végrehajtásának:- ütemtartással járás, akusztikai jellel gimnasztika ( taps, zene ) labdázás: fel és átdobás, leütés- elkapás

31. FELADATAINK A GYAKORLATI MUNKÁBAN . Tervszerűen összeállított mozgásos játékok felhasználásával hatékony fejlesztés valósítható meg. A mozgásos játékok illeszkednek a gyermek elsődleges tevékenységformájába, amely biztosítja azokat a legváltozatosabb ingerfeltételeket , amelyek a biológiai fejlődés és érés alapját képezik.

32. FELADATAINK A GYAKORLATI MUNKÁBAN • A mozgás fejlesztése • Nem csak fizikailag erősít, hanem segít a figyelem összpontosításában az önkontroll kialakításában, • Már megtanult s befogadott információk újrafelhasználásában, • A gondolkodás folyamatában.

33. A játékos mozgások mikor fejtik ki igazán hatásukat? ha a mozgást vezető óvodapedagógus a gyermekeket és viselkedésüket figyelemmel tudja kísérni, különböző szempontok szerint állandóan képes elemezni. A gyakorlatokat egymásra építi, szükség esetén egymással helyettesíti

34. FIGYELNIE KELL maguk a résztvevők a legfontosabb részei minden játékos folyamatnak, a gyerekeknek szükségleteik, igényeik vannak, viselkedésük őszintén jelzi, ha a játékos mozgás nem elégítik ki ezeket, az egymás után következő gyakorlatokat meg kell tervezni, de a körülményeknek megfelelően rugalmasan kell alkalmazni

35. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA a gyerekekre külön - külön is oda kell figyelni, mindenkinek legyen pozitív élménye, adott gyakorlatot minden egyes ismétléskor újra kell elemezni, vizsgálva annak pozitív és negatív hatásait,

36. A TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA ELSŐ FÁZIS: megismerés, megtanulás folyamata (bemutatás, magyarázat) MÁSODIK FÁZIS: kipróbálás folyamata ( gyerekek szintjén ) HARMADIK FÁZIS: maga a játékos mozgás, többszöri ismétlés 

37. MI A SZEREPE A MOZGÁSNAK AZ ÓVODAI ÉLETBEN? egészséges életmódra nevelésben kiemelt helyen kell szerepelnie a mozgásszervezésekor nem korrekciós feladataink vannak, hanem a megelőzés, a prevenció, rendszeres mindennapi mozgás ( napi 5-30’ ),heti 1 -2 nagymozgás a mozgás beépülése az életmódba: szülők bevonása (minta:Családi Sportnap), mozgásintenzitás- fokozatos és fokozott terheléssel, törekedjünk a tiszta mozgásidő növelésére ( a tevékenységeken mérni! ) az óvoda saját feltételrendszerének maximális kihasználása,

38. NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MOZGÁSON KERESZTÜL • Figyelem: - az adott feladatra való figyelés, - az események közötti kapcsolat, - következtetések levonásának képessége. • Gondolkodás folyamatának fejlesztése: - megértés, értékelés, becslés, - koncentráció, észlelés, - a sorrend felismerése, - szelektivitás, különbségtevés, - alternatív lehetőségek, megoldások, - készültségi állapot, - információk megfelelő felhasználása, - döntés, határozathozatal, - memória használata.

39. NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MOZGÁSON KERESZTÜL • Társas érintkezésre való hajlam fejlesztése: • együttes tevékenységre legyen képes • alkalmazkodás, viselkedés reagálás • egészséges versenyszellem, • szabályok, normák megismerése, megtanulása, • Önfegyelem - önkontroll: • cél a szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése, • önállóság fokozása • Felgyülemlett feszültségek, felesleges energia levezetése: mozgással, játékkal levezetni • Esztétikai izés formálása: eszköz, öltözék, feladat • Szókészlet: a mozgáshoz kapcsolódó szókészlet fejlesztése

40. ÓVODAI HAGYOMÁNYOK A MOZGÁSFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN Családi sportnap Települési versenyek Óvodák közötti programok Kirándulások Túrák Táborok

41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET A gyermekkorban elmulasztott, kihasználatlan lehetőségek nem térnek vissza, és a gyermek, majd a felnőtt életének negatív kísérőjévé válnak

42. 42