KUKKOLÓK és KUKKOLTAK JOGAI

1. KUKKOLÓK és KUKKOLTAK JOGAI Dr. Mayer Erika Mayer és Társai Ügyvédi Iroda

2. Az alapvető kérdések • A kukkoltak jogainak tartalma, terjedelme • Lemondhat-e valaki azt őt megillető személyiségi jogvédelemről? • A kukkolók jogai • Védettek-e a kukkoltak hozzátartozói, szerettei?

3. Személyiségi jog tartalma • A személy autonóm szféráját körülhatárolja • Biztosítja, hogy a magánszférát senki jogtalan külső behatolással meg ne sértse

4. Személyiségi jog alapvető védelme az Alkotmányban • A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. • A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. • A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

5. Polgári Törvénykönyv • 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. • 76. § A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

6. A személyiségi jogvédelem tartalma • - valamennyi, így a törvényben külön nem nevesített személyiségi jog is polgári jogi védelem alatt áll, • - mindenki köteles azokat tiszteletben tartani, • - a jogosult a személyiségi jogainak sértetlenségét mindenkivel szemben követelheti, • - a védelem érdekében a Ptk. által felkínált valamennyi jogi eszköz igénybe vehető

7. A személyiségi jog fogalomkörébe tartozó bármely jogosítvány sérelmét eredményező magatartás jogellenes!

8. Jogellenességet kizáró ok • jogszabály felhatalmazása • jogos védelem vagy szükséghelyzet • sértett beleegyezése

9. Sértett hozzájárulásával szembeni követelmények • Kifejezett • Egyértelmű • Nem sért, illetve nem veszélyeztet társadalmi érdeket • Nem lehet kiterjesztően értelmezni

10. Képmás, hangfelvétel • 80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. • (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges

11. Visszaélés • Rejtett kamera, titkos felvétel • Engedéllyel készített felvétel rendeltetéstől eltérő célú nyilvánosságra hozatala (pl.. az ábrázolás módja, amennyiben az érintett személy azáltal nevetségessé válik)

12. Hozzájárulás • Felvétel készítéséhez történő hozzájárulás nem jelenti egyúttal a nyilvánosságra hozatalhoz történő hozzájárulást is, csak ha kifejezetten erre is kiterjed • Nincs alaki szabályhoz kötve, ráutaló magatartással is megadható • Kiterjesztően nem értelmezhető

13. Kivételek • a) büntető eljárás esetén ( nyomós közérdekből vagy méltányolható magánérdekből; súlyos bűncselekmény; és a felhasználást hatóság engedélyezte.) • b) ismeretlen helyen tartózkodó (nyomós közérdekből vagy méltányolható magánérdekre figyelemmel, engedély alapján • c) nyilvános közszereplés kapcsán

14. Akik kint vannak: a kukkolók • Jog az információhoz jutáshoz • Személyiségi jogok: jóhírnév védelme • sérelme • 1. valamilyen személyt érintő közlést (bármely, gondolat továbbítására alkalmas kifejezés) tesz, • 2. amely tényállítást fejez ki, • 3. amennyiben az objektíve valótlan, • 4. és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására

15. Mi védi a hozzátartozókat, a kukkoltak szeretteit? • Magántitok • tény, adat következtetés, amelynek elleplezéséhez valamilyen érdek fűződik • megsértése: jogosulatlan nyilvánosságra hozatallal • A magántitok körébe tartoznak a családjogi kapcsolattal összefüggő személyes adatokis

16. Szankciók • a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása; • b) a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása • c) nyilatkozattal vagy más módon elégtétel adása, • d) nyilvánosság; • e) a sérelmes helyzet megszüntetése; • f) a jogsértést megelőző állapot helyreállítása • g) a jogsértésselelőállott dolog megsemmisítése, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztása; • h) kártérítés • i) közérdekű célra fordítható bírság

17. Megéri vagy nem éri meg?

18. Köszönöm a figyelmet! Dr. Mayer Erika erika@drmayer.hu