ALER: Betegjogok az alapellátásban

1. ALER: Betegjogok az alapellátásban Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens 2010 JÚNIUS

2. Tartalom ALER: Betegjogok az alapellátásban Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény A betegek jogai az alapellátásban Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

3. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény szerkezete (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban I. fejezet – A törvény célja, alapelvei és hatálya II. fejezet – A betegek jogai és kötelezettségei III. fejezet – Népegészségügy IV. fejezet – Az egészségügyi ellátások rendszere V. fejezet – Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei VI. fejezet – Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei VII. fejezet – Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért, az egészségügy szervezése és irányítása VIII. fejezet – Az emberen végzett orvostudományi kutatások IX. fejezet – Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások X. fejezet – Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény szerkezete (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban X. fejezet – Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása XI. fejezet – Szerv- és szövet átültetés XII. fejezet – A halottakkal kapcsolatos rendelkezések XIII. fejezet – Vérellátás XIV. fejezet – Katasztrófa-egészségügyi ellátás XV. fejezet – Egészségügyi szakértői tevékenység XVI. fejezet – Természetes gyógy-tényezők, fürdő- és klímagyógyintézetek, gyógyhelyek XVII. fejezet – Nemzetközi rendelkezések XVIII. fejezet – Záró rendelkezések 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

5. ALER: Betegjogok az alapellátásban • A Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészségügyi ellátáshoz való jogot, mint kifejezést nem használja, helyette kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez..” (70/D. §) • A betegek jogainak törvénybe foglalása hozzájárulhat kiszolgáltatottságuk csökkenéséhez, elősegítheti az orvos és beteg közötti partneri viszonyt és az eredményesebb gyógykezelést. A törvény ennek érdekében minden beteg számára biztosítja az alapellátásban is:• az egészségügyi ellátáshoz való jogot,• az emberi méltósághoz való jogot,• a kapcsolattartás jogát,• a tájékoztatáshoz való jogot,• az önrendelkezéshez való jogot,• az ellátás visszautasításának jogát,• az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát,• az orvosi titoktartáshoz való jogot, 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

6. 1., Az egészségügyi ellátáshoz való jog (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az egészségügyi ellátáshoz való jog magában foglalja: - Jogosultság sürgős szükség esetén az életmentésre; - A súlyos és maradandó egészségkárosodás megelőzésére; - A fájdalom csillapítására; - a szenvedés csökkentésére. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

7. 1., Az egészségügyi ellátáshoz való jog (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban A törvény kritériumokat fogalmaz meg az ellátással kapcsolatban is, amennyiben annak meg kell felelnie a beteg egészségi állapotának, a szakmai és etikai irányelveknek. A betegek legalapvetőbb joga, hogy megfelelő ellátásban részesüljenek. Akinek az egészségi állapota indokolja, annak joga van arra, hogy hozzáértő orvosok megvizsgálják, gyógykezeljék, és fájdalmait csillapítsák. Ha nincs szükség azonnali beavatkozásra, akkor a betegek maguk választhatják meg az egészségügyi intézményt és a kezelésüket végző orvost. Előfordulhat, hogy a választott intézmény nem tudja a szükséges kezelést biztosítani. Ilyenkor a beteget várólistára kell venni, vagy tájékoztatni kell arról, van-e olyan intézmény, ahol az adott kezelésben a legrövidebb időn belül részesülhet 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

8. 2., Az emberi méltósághoz való jog (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban „A magyar Alkotmánybíróság egyes értelmezése szerint az emberi méltóság, az emberi életnél is elidegeníthetetlenebb joga az emberi lényeknek, olyannyira, hogy az emberi méltóság kivételesen sem korlátozható, ill. .sérthető meg.” Tehát az embernek (a betegnek), mint társadalmi lénynek egyik legfontosabb tulajdonsága a méltósága, amitől semmilyen körülmények között sem fosztható meg, ehhez való joga nem csorbítható. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

9. 2., Az emberi méltósághoz való jog (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban • Az emberi méltósághoz való jog nem jelent mást, mint hogy a rendelőkben a betegekkel emberhez méltóan kell bánni: udvarias megszólítás és tiszteletteljes bánásmód illeti meg őket, nem kényszeríthetők indokolatlan várakozásra, a szeméremérzetükre is tekintettel kell lenni. A betegeken csak az ellátásukhoz szükséges beavatkozásokat szabad elvégezni, és tiszteletben kell tartani személyes szabadságukat. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. • A betegek szeméremérzetét is védendő tárgyként fogalmazza meg a törvény és elrendeli, hogy pl. a ruházatot csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben lehet eltávolítani. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

10. 3., A tájékoztatáshoz való jog (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban • A beteget a tájékoztatáshoz való jog akkor is megilleti, ha a kezeléshez nincs szükség beleegyezési nyilatkozatra. • A tájékoztatásnak • egyénre szabottnak, • teljes körűnek és • részletesnek kell lennie. • A tájékoztatásnak érthetőnek kell lennie, figyelembe véve a beteg életkorát, iskolázottságát, ismereteit, lelki állapotát és kívánságát. • A törvény szerint a beteg általában le is mondhat a tájékoztatásról és kijelölheti azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

11. 3., A tájékoztatáshoz való jog (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban A tájékoztatásnak a következő részletekre kell kiterjednie: - Az egészségi állapotra és annak orvosi megítélésére. - A javasolt vizsgálatokra ill. beavatkozásokra. - A beavatkozások elvégzésének előnyeire és kockázataira, valamint elmaradásuk esetén fellépő kockázatokra. - A javasolt vizsgálatok ill. beavatkozások tervezett időpontjára. - A betegek döntési jogáról a vizsgálatok ill. beavatkozások elvégzését illetően. - Az alternatív eljárásokról, módszerekről. - Magáról az ellátás folyamatáról. - A várható kimenetelekről. - A további ellátásokról. Természetesen a betegnek joga van arra is, hogy a tájékoztatás során és azt követően további kérdéseket tegyen fel. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

12. 4., Az önrendelkezéshez való jog (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az önrendelkezéshez való jog óriási lépés az egyén autonómiájának elismerése terén. Az önrendelkezési jog levezethető az alkotmányból és nemzetközi deklarációkból . A törvény az önrendelkezési jog tartalmát a következőkben határozza meg: 1.) A beteg szabadon dönt az ellátás igénybevételéről, a beavatkozások elvégzéséről ill. a beavatkozások visszautasításáról, ez utóbbi esetben jelentős törvényi korlátozásokkal. Ez azt jelenti, hogy a betegek maguk dönthetnek a kezelésükkel kapcsolatos kérdésekben: igénybe vesznek-e egészségügyi ellátást, mely beavatkozások elvégzésébe egyeznek bele, melyeket utasítanak vissza. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

13. 4., Az önrendelkezéshez való jog (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban 2.) A beteg részt vesz a reá vonatkozó döntésekben a kivizsgálás és kezelés során. 3.) Beleegyezést kell adnia minden egészségügyi beavatkozáshoz, ami alól csak törvényekben lehet kivételt tenni. Az orvosi ellátás feltétele, hogy ahhoz a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes beleegyezését adja. Az egyszerűbb vizsgálathoz és beavatkozáshoz elegendő, ha a beteg szóban hozzájárul, vagy nem tiltakozik ellene. Fontos szabály, hogy a beteg beleegyezését bármikor visszavonhatja, de tudni kell aztis, hogy ha beleegyezését alapos ok nélkül vonta vissza, kötelezhető az így felmerült költségek megtérítésére. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

14. 5., Az ellátás visszautasításának joga (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az önrendelkezési jogból következik, hogy a betegek visszautasíthatják az orvosi ellátást, illetve az egyes beavatkozásokat. A legtöbb esetben elegendő, ha döntésüket szóban közlik az orvosukkal. Más a helyzet, ha a beavatkozás súlyos vagy maradandó károsodástól óvná meg a beteget. Az ilyen ellátás visszautasításához a törvény szigorú követelményeket támaszt. Egyértelmű megoldást jelent, ha a beteg saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatban rendelkezik az ellátás visszautasításáról. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

15. 5., Az ellátás visszautasításának joga (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az életfenntartó, életmentő kezelés visszautasítására csak akkor kerülhet sor, ha a beteg olyan gyógyíthatatlan betegségben szenved, amely megfelelő orvosi ellátás esetén is rövid időn belül halálhoz vezet. A visszautasítás ebben az esetben is megtörténhet saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozattal. Emellett az állampolgároknak arra is lehetőségük van, hogy előre rendelkezzenek az esetleges későbbi balesetük, betegségük alkalmával követendő orvosi eljárásról. Aki ilyen előzetes nyilatkozatot kíván tenni, annak célszerű közjegyzőhöz fordulni. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

16. 6., Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Alkotmányerejű törvény született az adatok védelméről ill. kezeléséről, ami két különlegesen védendő adatcsoportot jelölt meg, a személyi adatok és az egészségügyi adatok körét. Az egészségügyi ágazatot mindkét adatcsoport érintette. A legfelsőbb bíróság kimondta, hogy személyiségi jogot sért az, aki az orvosi dokumentációt nem bocsátja a betegek rendelkezésére. A törvény nagyon fontos garanciális szabálya, hogy a beteg sem ismerheti meg a róla szóló dokumentációban található olyan adatokat, amelyek más személy magántitka körébe tartoznak. Ezek elsősorban a hozzátartozóktól, a beteg környezetéből nyert információk, azaz a heteroanamnézis. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

17. 6., Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga(2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga a következő jogosultságokat tartalmazza: - A dokumentum megismerését. - Tájékoztatást kérni a dokumentációban foglaltakról. - Az adatokról rendelkezni. - A konkrét adatokat megismerni. - Az adatkezelésről tájékoztatást kapni. - Másolatot kérni. - Zárójelentést kapni. - Írásos véleményt kérni, ami lehet összefoglaló ill. kivonatos, de csak indokolt célra és saját költségen. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

18. 7., Az orvosi titoktartáshoz való jog (1.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az orvosok és az egészségügyi dolgozók kötelesek bizalmasan kezelni a betegekkel kapcsolatos információkat. Ez a klasszikus "betegjog" vagy inkább orvosi kötelezettség. A betegnek vannak titkai, az orvos ennek csupán őrzője, ill. kezelője. Nem csak a háziorvosokra terjed ki a titoktartásra vonatkozó kötelezettség, hanem a praxisban dolgozó egészségügyi személyzetre is. A törvényi szakasz legfontosabb rendelkezései a következők: 1.) Egészségügyi adatokat csak az arra jogosultakkal lehet közölni. 2.) Az adatokat bizalmasan kell kezelni. 3.) A személyes és az egészségügyi adatok felett a beteg rendelkezik. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

19. 7., Az orvosi titoktartáshoz való jog (2.) ALER: Betegjogok az alapellátásban A törvény felmentést ad a titoktartás alól két esetben: 1.) ha az adatok feltárását törvény rendeli el; 2.) ha mások élete, testi épsége, egészsége megóvása szükségessé teszi. Az egészségügyi intézmények, illetve a beteg kezelésében részt vevő személyek, ha a gyógykezelés érdekében szükséges, egymás között továbbíthatják a beteg adatait. A nem egészségügyi szervek azonban - néhány törvényes kivételtől eltekintve - csak a beteg írásbeli hozzájárulása esetén ismerhetik meg az adatokat. Az orvosi titoktartáshoz való jog része az is, hogy a beteg jogosult arról nyilatkozni, kinek adható felvilágosítás egészségi állapotáról, illetve kiket zár ki adatainak megismeréséből. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

20. 7., Az orvosi titoktartáshoz való jog (3.) ALER: Betegjogok az alapellátásban Az orvosi titok körébe tartoznak a megbetegedés körülményeivel, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel összefüggő adatok. A vizsgálati körülményeket a rendelőben úgy kell kialakítani, hogy csak azok legyenek jelen, akiknek a jelenlétéhez hozzájárul ill. akiknek a jelenléte feltétlenül szükséges. Ez alól a szabály alól törvény tehet kivételt, ilyen pl. az őrszemélyzet Ez a rendelkezés a személyhez fűződő jogok egyik legfontosabb garanciája. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens

21. Irodalom ALER: Betegjogok az alapellátásban 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről(EÜ törvény) 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről Alkotmány 70/D. § Alkotmánybíróság 56/1995.(IX.15.) sz. határozata A személyiség jogi védelme. A gyakorló jogász kézikönyve 6. KJKK, Budapest, 1992.      Az emberi jogok nemzetközi törvénye. Magyar ENSZ Társaság, Budapest, 1990. Emberi jogok hazánkban. Budapest, 1988.JOBBÁGYI GÁBOR: Szcmélyi jog. Novotni kiadó. Miskolc, 1998. JOBBÁGYI GÁBOR: Személyiségi jogok egészségügyi szerződés. .Jogtudományi Közlöny, KOVÁCS JÓZSEF: Az egyéni és társadalmi egészség fogalmáról. I-II. Lege Artis Medicinac. 1992/1. és 1992!3.KULCSÁR ZSUZSANNA: Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1988. MOLNÁR-CSABAI: A gyógyítás pszichológiaíja. Springer Hungarica. Budapest, 1994. Rövid útmutató az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Európa Tanács       Információs és Dokumentációs Központ, Budapest. 1994. és Magyar Közlöny,       1993/41. 2010 Dr Cöndör Ingrid OALI alap-ellátásjogi referens