Differenciált tanulásszervezés 2. TKM1016L

1. Differenciált tanulásszervezés 2.TKM1016L Dr. Szabó Antal szaboa@nyf.hu

2. „Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van”Márk Evangéliuma (4. 25) A tanulók közti különbségek Biológiai Pszichológiai Szociológiai

3. Fiú-lány különbségek • a tanulói teljesítményekben • érdeklődésekben • attitűdökben Az individuális különbségek nagyobbak, mint a nemi differenciák.

4. Az adaptív oktatás szempontjából fontos tanulói tulajdonságok • A tanuló tudása • A tanuló aktivitása • Fejlettség az egyéni munkavégzés terén • Fejlettség az együttműködés tekintetében • A tanuló társas helyzetének jellemzői

5. A tanuló tudása Megalapozó tudás • megfelelő, a továbbhaladáshoz elegendő • hiányosságok, bizonytalanságok, félreértések vannak • nincs előzetes tudásuk • már ismert a feldolgozandó anyag Diagnosztikus felmérés

6. A tanuló aktivitása Az oktatási folyamatban való készséges részvétel. Az iskolai, tanórai tanulás – eltérően a természetes tanulás körülményeitől: • A gyerek nem azt tanulja, amit akar. • Nem akkor és addig tanul, ameddig késztetést érez. • A pedagógus tanórai céljai és a gyerekek éppen aktuális személyes céljai nem mindig esnek egybe. • A tanítás a véletlenül egy osztályba került gyerekek társaságában zajlik. • A gyerekek kívánságai, nézetei, érzelmei nem befolyásolják, hogy ki lesz a tanáruk. • A gyerekek viselkedését, teljesítményét – pontosan nem is mindig értett – szempontok alapján és ismeretlen módszerekkel értékelik.

7. Fejlettség az egyéni munkavégzés terén Szintjei: • Milyen fokú a tanuló feladat megoldó képessége(önállóan, segítséggel)? • Törekszik-e a javasolt munkamenet betartására? • Hogyan használja a munkaeszközöket? • Mit csinál, ha problémába, nehézségbe ütközik? • Mennyire terhelhető? • Mi jellemzi a figyelmét? • Milyen a munkatempója, • Mi jellemzi a tanuláshoz való viszonyát az adott tantárgyból? • Mi iránt mutat érdeklődést?

8. Fejlettség az együttműködés tekintetében A pedagógussal – a tanulótársakkal Az együttműködési képesség szempontjából lehetnek: • Fejlettek (az együttműködés normái szerint viselkednek és ezt társaiktól is megkívánják) • Együttműködésre még nem alkalmasak (saját cselekedeteiket sem igazítják az együttműködés normáihoz, és ezt társaiktól sem várják el) • Változásban lévők (sem önmaguk viselkedésében, sem a másokkal szemben támasztott ilyen jellegű elvárásokban nem konzekvensek)

9. A tanuló társas helyzetének jellemzői A rokonszenvi, a presztízs és a szerepviszonyok határozzák meg. • Az egyoldalú rokonszenvi kapcsolat, • kapcsolatnélküliség, • peremhelyzet • Elutasított tanulók • Magas presztízsű gyerekek Fontos a tanulók társas helyzetének ismerete, ezek azonban dinamikusan változnak