Trézl Adrienn

1. Trézl Adrienn Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői

2. Gagyogás, gőgicsélés és értelmezés Olyan hangok keletkeznek, amelyek valójában nincsenek meg a nyelv hangrendszerében, ám ezeket a hangokat majd beszélni fogja a gyermek! Értelmezni azokat tudja, amelyek környezetében már gyakran előfordultak, amik megvannak anyanyelve hangrendszerében, hangkapcsolat rendszerében.

3. Figyelem, szótanulás • Ha a csecsemő figyelmi tevékenységét vizsgálnánk, akkor arra jutnánk, hogy az egyes hangok irányába már sokat hallott. Az anyanyelvi hangrendszer felé megnövekedett figyelmi irányulást tapasztalnánk. • A kisgyermek agya képes regisztrálni, hogy az elhangzott hang, hangkapcsolat megvan-e az általa „ismert” nyelv hangrendszerében, hanem azt is, hogy az a bizonyos hang, hangkapcsolat gyakori-e vagy ritka. Mindezt nem digitális, hanem analitikus síkon, az az valamiféle érzék, arányérzék formájában rögzíti. • A kisgyermek szótanulása jelentős elméletileg és gyakorlatilag is, mivel a kisgyermek szóállománya más kohéziós rendszerbe állva halmozódik.

4. Belső beszéd, szó jelentése • J.E. Ascoaga szerint a gyermek először belső beszédet alkalmaz. Tehát megnevezi a környezetében lévő tárgyakat, s csak később érti meg a nyelvi információ jelentését. „óra” • A gyermek számára ez a szó a mozgást, szabályos hangadást, ketyegést, titokzatosságot, érdekességet, jellegzetes alakot fejezheti ki. Egy felnőtt esetében az „óra” szó az időmeghatározást, egy értékes, különleges tárgyat jelent. Ez a szó később átmentődik a kisgyermek szókincséből a felnőttébe.

5. Dajkanyelv, szókészlet • Amikor egy adott szóra külön dajkanyelvi szó is létezik, akkor a szó átmentése már bonyolultabb. • A dajkanyelvi szó megmarad, de később ez a szó már olyan lesz, mintha egy idegen nyelv lenne. Csak különleges helyzetben, csak kisgyermekkel szemben, esetleg különleges stílushatás kiváltására kerül játékosan használatba a szó. • A kisgyermek szókészlete viszonylag lezárt rendszer, önálló, sajátszerű asszociatív hálózattal.

6. Szókapcsolatok, szólások, közmondások, perceptív reflexek • A szókapcsolatok, és egyéb frazeológiai (állandósult szókapcsolatok, nyelv kifejezéskészlete) készlet ismerete az ilyen elemek alaki és jelentésbeli felfogása némi változáson ment át. • A gyermek önkéntelenül is keresi, emlékezetébe vési a szavaknál nagyobb egységeket, ám a felnőtt kevesebb ilyen elemet vegyít beszédébe. • A mai ember többnyire nem is, vagy csak alig használ szólásokat, közmondásokat beszédében. Így ilyeneket a kisgyermek nem is hall. Perceptív reflexeket (érzékkel felfogott, észrevevő reflex) nem is épít ki.

7. szómondatok • Nagy fordulat a serdülőkorban áll be. A nemek közötti eltérések is már igen korán jelentkeznek. Ezek a különbségek az 1-3 éves korra nyúlnak vissza. • Ennek az életkornak a korai szakaszában a gyermek gyakran szómondatokban nyilatkozik meg, és ennek megfelelően a szülő is gyakran egyetlen vagy egy-két szóba tömöríti a gyereknek szánt mondanivalóját. „Gyere ide!” „Szaladjunk!” „Ide nézz!” „Induljunk el!” A gyermek a két tagba írt elemeket sokszor egyetlen szónak fogja fel. Úgy értelmezi, hogy ez egyetlen szó.

8. Chomsky-hierarchia, felszíni és mélystruktúra • A gyermek mondattá transzformája a hallott szót. Chomsky ezt a folyamatot úgy magyarázza, hogy bármely feltehető mondatnak a mélystruktúra felel meg. • Chomsky-hierarchia. Chomsky szerint a nyelvtan olyan szabályrendszer, amely meghatározza és létrehozza az adott nyelvben lehetséges, nyelvtanilag helyes mondatok körét. Megkülönbözteti a nyelv felszíni és mélystruktúráját. A mélystruktúra a nyelv alapja, amely bizonyos transzformációs szabályok segítségével létrehozza a felszíni struktúrát, azaz a nyelvi megnyilvánulásokat. A nyelvi kompetencia, a nyelv használatának képessége minden ember veleszületett tulajdonsága, tehát már a nyelv tanulása előtt megtalálható. Ezek olyan általános struktúrák, melyek az egyes nyelvekben közösek. A nyelv tanulása során ezeket a struktúrákat az adott nyelv igényei szerint állítják be. (Ezt nevezi Chomsky paraméter-fixációnak, a tulajdonságok beállításának és rögzítésének).

9. I. M. Schlesinger, birtokos viszony • I.M. Schlesingermegkerüli a mélystruktúra létezését. • Azt állítja, mielőtt a személy egy mondatot létrehoz, akarnia kell valami olyat mondani, ami jelentéssel bír. Ha ez a szándék nincs jelen, akkor nem jön létre a megszerkesztett mondat. Ez a kezdeti szándék összefügg a fogalmakkal és a variációkkal. • A gyerek a szemantikai (jelentéstani) jellemzőtől indul, és megtanulja a strukturális (szerkesztett, felépített) szabályokat az által, hogy azoknak használatát különböző formában tapasztalja. • Például: Kata zokni, apa sapka… Kata és apa emberek, zokni és sapka tárgyak, ezt már tudja a gyermek. Tehát eljut a személy és a tárgy közötti birtokos viszony felismeréséig.

10. Önkifejezés, később értelmezés • Mondat csak akkor jön létre, ha a beszélni kezdő kisgyermek valamit mondani akar. Először csak önkifejezésre törekszik. A gyermek maga mond szavakat, például: mama, papa… Később kezdi csak érteni ezeket a szavakat. Kezdi felfogni, hogy a „mama” szó az ő mamájának a megnevezése.

11. Magzatnyelv Ez az elgondolás nem számol a magzatnyelvvel. (Ami azt állítja, hogy a beszédtevékenység előkészítése nem a születéskor vagy a születést követően alakul ki, hanem már a magzati fejlődés ideje alatt.) Truby felvetése szerint a terhes nők beszédének fizikai jellemzői a hangmagasság, a rezgésszám, az intenzitás feltétlenül hatnak valamilyen módon a fejlődő magzatra, valamint azokra a hallásélményekre, amelyeket a csecsemő a születése utáni hetekben szerez meg.

12. Beszédfelfogás, összeköttetés, beszéd • A beszédfelfogás és a beszéd egymástól eltérő tanulási folyamatok eredményei. Egy harmadik nagy tanulási folyamattal is számolnunk kell, mégpedig a két rendszer közötti kapcsolat, az összeköttetés felismerésének megtanulásával. • A gyermek szinte automatikusan érti a szót, ha már egyszer használta, illetve használni tudja a szót, ha már egyszer hallotta, megértette.

13. Meggyes Klára, megjegyzés • Meggyes Klára értekezett a 2 éves gyermek beszédéről. (Munkájának nem a beszédmegértés volt a fő célja.) Megfigyelése során rájött arra, hogy ha egy 2 éves gyermeknek elmondunk valamit, akkor nem az lesz megfigyelhető, hogy a gyermek megértette a neki szánt mondatot, hanem az, hogy megjegyezte!

14. Egy szó megtanulása „Ismered Tamáskát?” Az „ismered” szót ekkor tanulja meg. A megfigyelés során a kisgyermeknek otthon másfél óra múlva eszébe jut a szó, majd az „ismered” szóval alkot mondatokat…

15. Beszédszünetek fontossága • Egy másik megfigyelés során az „Ázsia” szót hallotta a gyermek, amit „Attila” szónak ismételt vissza. A „sportszerűtlen” szót „porszívónak” mondta vissza. • Ez azért lehet, mert a beszédszüneteket még nem érzékeli a valóságnak megfelelően az 1-2 éves gyermek. A több beszédszünettel tagolt hangsort gyakran egyetlen hangsornak hallja. Máskor beszédszüneteket hall bele olyan hangsorokba, melyekben ilyenek elő sem fordultak.

16. Főzőkanál helyett főzik a kanalat… • „Főzőkanalat” szó helyett „főzik a kanalat” mondatot hallott a kisgyermek. • A gyermek az általa ismert szavak valamelyikét igyekszik belehallani a felé irányuló szövegbe, és ha nem talál megfelelő mintát, akkor az alakilag közelállót veszi alapul az értelmezéshez.

17. Dichotikus hallás, szuperszegmentális jegyek • Létezik olyan feltételezés, mi szerint a gyermeki agy felépítése DICHOTIKUS, azaz az egyik fülére jobban hall, mint a másikra. (Elgondolkodtató a pedagógiai következménye annak, hogy a kisgyermek kb. 9 éves koráig a jobb fülével intenzívebben hall, mint a ballal.) • A szuperszegmentális (hangterjedelem, hangerő, időtartam) jegyek nagyobb jelentőségűek a megértésben.

18. Szituáció, intonáció, fonéma Kassai Ilona szerint: • 1.) a szituáció szerepe az aktív beszéd kezdetén rendkívül nagy • 2.) az intonációs görbe (hanglejtés, hangvétel, hanghordozás)több információt közvetít a gyermek számára, mint a fonémikus kontrasztok. (Fonéma: jelentés megkülönböztető hang, melynek megváltoztatása az egész szó jelentését megváltoztatja.) • 3.) a fonémikus különbségek akkor lépnek előtérbe, amikor a dallamgörbén megjelennek a konvencionális (megszokott), tehát kontextustól (szövegkörnyezettől) független hangok.

19. Dallamgörbék • A dallamgörbe hírértékű • 1 éves, 4 hónapos gyermek játéka: „Hol a lába, megfogom?” A kicsi lábának kinyújtásával válaszolt, tehát értette, felfogta a kérdést. • Dallamgörbe alig változott „Hol a lámpa, megfogom?” Univerzálódott (általánosodott) a dallammenet jelentése. (A kisgyermek valószínűsít, de ennek során sokszor téved.)

20. Igei jelentés felfogási képesség • H. Hagendorf az igei jelentés felfogási képességét vizsgálta a 3-4 éveseknél. Mondatokat, mondattartalmakat játszatott el. Igazságtartalmuk szerint lehetett: • 1.) valószínűtlenmondatok (gyermek fürdeti a mamát) • 2.) valószerű mondatok (mama fürdeti a gyermeket) • 3.) képtelen mondatok (szék mosdatja a gyermeket) • El kellett ezeket játszaniuk. A legkedveltebb, elsőnek választott a valószínűtlen volt. (Talán a szokatlanság és érdekesség hatása miatt.)

21. Hosszú távú, rövid távú memória • A kisgyermek még mielőtt gesztusokat, arcjátékokat játszana, testmozgást kifejezne, figyeli szüleinek, hozzá közel állóknak az ugyanilyen mozgásait. Globálisan, szituacionálisan értékeli a jegyeket. • A hosszú távú és rövid távú emlékezés A hosszú távú memória: A beszéd hallás, hallgatás, hanglejtés, hangsúly, ritmus, hangerő, érzelmi töltet (haragos, tréfás, komoly vagy szomorú… ) A verbális és nem verbális percepciós jeleknél is a hosszú távú memória a fontos. Az éppen most hangzó beszéd szóegymásutánja már rövid távú emlékezetet igényel.

22. FIGYELEMFEJLESZTÉS • 1.)Szövegek tanulása. Ha a gyermek megfelelő számú verset, mondókát, népdalszöveget tanul, akkor ez memóriafejlesztő ráhatás, azaz a beszédészlelést is javítja, beidegzettebbé teszi. Ha más beszédét hallja, akkor azokat a hangsorokat is jobban kihallja, melyek az általa memorizált szövegekben is ugyanúgy előfordultak már. • 2.) Figyelemfejlesztő játékok • 3.) Pszichológiai vizsgálatok

23. Peabody-teszt • Az IQ megállapítására szóló Peabody-teszt. • A teszt 150 képből áll össze. Minden egyes lapon 4-4 kép van. A vizsgálatvezető kimond egy szót (ez a lapon lévő 4 kép egyikét jelöli). A gyermek feladata annak a képnek a rámutatásával történő megjelölése, amelyre a szó vonatkozik. (A teszt 2 évtől 12-12 éves korig ajánlott.)

24. szókincse • A Peabody-szókincsteszt szóanyaga között olyan szavak találhatók, mint például autó, kutya, tehén, baba, lány, labda, levél, megköt, kerítés, tölcsér rémület, eladó, hüllő, izzó, obeliszk, radar, ugar, lidérc, áldozat, liliputi, együttműködés… • (A megadott 150 szó között igen sok olyan szó fordulhat elő, amelyet csak felnőtt ismer, ám ennek ellenére már kisgyermeknél is alkalmazható a teszt.)

25. Peabody-teszt • A 3. életévben 25,8-es átlaggal kell számolnunk, a rákövetkező évben 34-es átlag a megfelelő. • Fontos, hogy a tesztet nem szabad a visszájára fordítani, azaz arra szólítani a vizsgálati személyt, hogy ő nevezze meg hangosan ezt a fogalmat, amelyre rámutatunk.

26. KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET! KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET!