Vezetéknélküli hálózatok (WiFi, Bluetooth) biztonsága

1. Vezetéknélküli hálózatok (WiFi, Bluetooth) biztonsága Krasznay Csaba Kancellár.hu Kft.

2. Bevezetés • Mivel is lehetne eltölteni jobban 90 percet, mint • vezetéknélküli hálózatok hackelésével, • és bluetooth hackeléssel? • De azért megnézzük azt is, hogy ezeket a támadásokat hogyan lehet kivédeni.

3. WLAN infrastruktúra

4. Tipikus beállítások • A WiFi eszközök általában a lehető legkevesebb biztonsági beállítást tartalmazzák alapállapotban. • ÉPPEN EZÉRT NE HAGYJ SEMMIT GYÁRI BEÁLLÍTÁSON! • Változtasd meg a hálózati SSID-t! • Kapcsold ki az SSID szórást! • Változtasd meg a gyári jelszót! • Kapcsold be a MAC szűrést! • Ha tudod előre, hogy kik csatlakoznak a hálózathoz, ne kapcsold be a DHCP-t!

5. Fontos beállítások • Olyan alhálózati beállítást válassz, ami nem triviális (pl. 10.157.29.0/24)! • Csökkentsd a szórás hatótávolságát! • Ezzel még nem védted meg a hálózatodat, de megnehezítetted a behatolást

6. Tipikus beállítások • Egyszerű trükkök, amivel ezeket a védelmeket ki lehet játszani: • Rejtett SSID-k felderítése: • több alkalmazás is van erre, pl. az AirJack, Kismet… • MAC cím változtatás: • Linux: ifconfig eth0 down hw ether 00:00:00:00:00:01 • Windows: a NetworkAddress azonosító beszúrásával a Reagistry-be • vagy segédprogramokkal… • Mac OS X: sudo ifconfig en0 lladdr 00:00:00:00:00:01 • Szórás hatótávolságának befolyásolása: • antennával, ami akár egy chipses dobozból is készülhet.

7. Tipikus beállítások

8. Az igazi védelem • Használj csatornatitkosítást! • WEP: már nem biztonságos, bár javítottak rajta, de kellő elszántsággal feltörhető • WPA: eddig a legbiztonságosabbnak tartott titkosítás, de bizonyos esetekben ez is feltörhető • Hátrányuk: körülményesen beállíthatók, de megéri!

9. WEP törés • A WEP-et 1999-ben szabványosították • RC4-es folyamtitkosítást használ a bizalmasság megőrzéséhez. • A szabványos WEP kulcs 64 bites, amiből 40 bit a titkos kulcs, amit egy 24 bites inicializációs vektorral (IV) konkatenálnak. • A 128 bites WEP kulcs 26 hexadecimális karakterből és egy 24 bites IV-ből áll. • Az egész csomag sértetlenségét CRC-32 algoritmussal védik, ami a csomag megváltoztatása után kicselezhető. • A tervezés során elkövetett hibák miatt azonban ez a protokoll nagyon sérülékeny (elsősorban az IV kis mérete miatt).

10. WEP törés • A WEP gyengeségeinek kihasználása lehetséges: • Passzív támadással, mellyel a forgalmat lehet dekódolni: statisztikai analízis útján deríthető ki a forgalmazott adathalmaz, • Aktív támadással, melynek során nem hitelesített állomásról szúrnak be új forgalmat: ismert szöveg alapú támadással lehet visszafejteni a forgalmat, • Aktív támadással, mellyel a forgalmat dekódolják: a támadás az AP-val való trükközésen alapul, • Szótár alapú támadás: az elmentett adatforgalomból utólag szedik ki a WEP kulcsot.

11. WEP törés • A törésre természetesen rendelkezésre állnak célszoftverek: • Airodump: alkalmas a WiFi hálózat felderítésére és lehallgatására. • Aireplay: feladata a csomagok elfogása és hálózatba való visszaküldése. Ezzel az eszközzel lehet forgalmat generálni egy hálózatban. • Aircrack: a WEP kulcs feltörésére alkalmas szoftver

12. WEP törés • A törés folyamata: • Felderítjük a hálózatot, azonosítjuk a célpontot. • Elfogjuk a célpont és a hozzá kapcsolódó kliensek közötti forgalmat, különös tekintettel az ARP csomagokra, melyekből a nyílt szöveg alapú támadással egyszerűbben kinyerhető a kulcs. • Az elfogott adatcsomagokból brute-force módszerrel kinyerjük a kulcsot.

13. WPA törés • A WPA tervezése során komolyan vették a biztonságot, ezért egy roppant jól kezelhető és ellenálló protokollnak tekinthető. • Az otthoni használatban a Preshared Key (PSK) funkcióját szokták kiválasztani, amihez egy 8 és 63 karakter közötti jelszó szükséges. • A törés gyakorlatilag csak akkor valósítható meg, ha a felhasználó gyenge jelszót választott.

14. WPA törés • Eszközök: • Kismet: a hálózat feltérképezésére szolgáló alkalmazás • Airforge: deautentikációs kérés küldése az AP felé • aireplay: csomag elfogása és küldése a hálózatba • cowpatty: WPA jelszó feltörése brute force módon • A támadás menete: • A hitelesített kliens leválasztása az AP-ról deautentikációs kéréssel. • Az újbóli autentikációs csomagok elfogása. • Az elfogott csomagokból a jelszó visszaállítása.

15. A PDA, mint veszélyforrás • A PDA-k, mint vezetéknélküli számítógépek, kis méretük és hordozhatóságuk miatt jelentenek veszélyt. • Pl. a WLAN hálózatok felfedezéséhez (wardriving).

16. A PDA, mint veszélyforrás • Ha a hálózat rosszul van bekonfigurálva, akár IP címet is kaphatunk DHCP protokollon keresztül. • De léteznek csomaglopók, és akár a hálózati kártya MAC címét is át lehet állítani.

17. A PDA, mint veszélyforrás • És ekkor már semmi sem akadályozza meg a támadót, hogy felderítse hálózatunkat. • Minden hálózati segédszoftver adott ehhez.

18. A PDA, mint veszélyforrás • Akár a WLAN Access Pointot vagy ADSL routert is meg lehet találni. • Ennek HTTP protokollon keresztüli beállításai pedig egy böngészőprogramban behívhatók.

19. A PDA, mint veszélyforrás • Az alapértelmezett jelszavak pedig Interneten megtalálhatók (http://defaultpassword.com) • Innentől kezdve a támadó uralja a hálózatot.

20. Tapasztalatok • Minden rendszer, hálózat, annyit ér, amennyit a leggyengébb láncszeme. • Minden felelős rendszergazdának kötelessége lenne minden eshetőségre felkészülni. • Ne felejtsétek el tehát a kéziszámítógépeket sem! • És mindig tessék a WPA titkosítást használni, erős jelszóval!

21. Bluetooth hackelés • Általános áttekintés a bluetooth-ról • Hasonlóságok az internetes világgal • Konkrét sérülékenységek • Bluetooth hack-ek(?) a sajtóban • Tanulságok • Bemutató

22. Mi az a Kékfog? • Eredetileg I. Harald, a X. században élt dán király beceneve • Egyébként a vezeték nélküli PAN-ok (Personal Area Network) specifikációja • Melyet 1999-ben a Sony Ericsson, az IBM, az Intel, a Toshiba és a Nokia által alapított szervezet menedzsel • Célja, hogy különböző eszközöket olcsón, gyorsan és biztonságosan (?) kössön össze kis távolságon (max. 100 méter) belül

23. Bluetooth protokoll stack

24. Fogalmak • MAC: Media Access Control, egy hálózat egy elemének egyedi, hardveres azonosító címe • L2CAP: Logical Link Control and Adaptation Protocol, feladata a csomagok lebontása és felépítése • SDP: Service Discovery Protocol, az elérhető szolgáltatások felderítése és ezek jellemzőinek megállapítása a feladata

25. Fogalmak • RFCOMM: a soros portok emulációjára szolgál, a szállítási réteg protokollja • OBEX: Object Exchange, olyan kommunikációs protokoll, mely bináris adatok átadására szolgál • OPP: Object Push Profile, objektumok átadása két Bluetooth eszköz között OBEX fölött

26. Kulcsgenerálás a titkosításhoz

27. Felderítés • Ami a hagyományos esetben pl. az fping parancs • Az a bluetooth világban pl. a hcitool, a btscanner, stb. • Egy bekapcsolt készüléket egyszerű megtalálni, ha látható (discoverable) módban van • De ha nincs?

28. Felderítés • Rejtett készülékek is megtalálhatók brute-force módszerrel • Erre való a redfang vagy a bluesniff program • Bár lassú és körülményes a használata • Nem igaz az a mítosz, hogy a kapcsolat rejtése megvéd a támadástól

29. Azonosítás • Ami a hálózatos világban pl. az nmap –O • Az a bluetooth világban pl. a blueprint • Egy készülékről megállapítható, hogy milyen gyártmány, ennek megfelelően lehet támadásokat találni ellene • Az azonosítás a telefon MAC címének első 3 bájtja és az SDP rekordok lenyomata alapján történik

30. Portscannelés • Ami a hálózatoknál pl. az nmap –sS • Az a bluetooth esetén a bt_audit • A gyártók különböző célokra nyitva hagynak portokat a bluetooth eszközön • A bt_audit az L2CAP és az RFCOMM rétegeket vizsgálja • Egyes esetekben hasznos lehet, de általában semmire nem megyünk vele.

31. Sniffelés • Ami az IP világban az Ethereal • Az a bluetooth esetén a hcidump • Ez csak a saját gép bluetooth csomagjait képes tárolni • A „levegőben” utazó csomagok elfogására van eszköz, de a gyakorlati haszna csekély a kis teljesítményű és ritka adás miatt • Vagy mégsem?

32. Félelem és hackelés Las Vegasban • A Bluesniper és Bluetoone eszközök nagy távolságról is el tudják érni a bluetooth eszközöket • A 12. Defcon konferencián egy Yagi antennával 800m-ről, később egy 19 dBi-s antennával 1,73 km-ről sikerült megtámadni egy sérülékeny telefont • Tanulság: a fizikát nehéz kicselezni, bármennyire próbálják ezt kommunikálni a gyártók

33. (Kék)fogas kérdések • Ha megvan a készülék és tudjuk róla az alapvető információkat, sejthetjük, hogy milyen támadásokra érzékeny • A bluetooth protokoll (egyelőre) NEM sérülékeny • A hiba (eddig) mindig a megvalósításban volt

34. BlueJack • Nem igazi támadás • Üzenetküldés névjegykártyák segítségével névtelenül • Lehetőséget nyújt pl. az ismerkedésre, spammelésre... • Az Object Push Profile-t használja ki • Korábbi telefonokon használható, ahol az OPP-hez nem szükséges autentikálás

35. BlueBug • AT parancsok kiadása egy rejtett csatornán • A sérülékeny telefonoknál engedély nélkül lehet kiadni ezeket a parancsokat • Minden telefon AT parancs listája elérhető az Interneten • Ezekkel a telefon összes érzékeny adatához hozzá lehet férni, hívásokat indítani, stb.

36. BlueSnarf • Az OBEX protokoll megvalósítási hibáját kihasználó támadás • Az objektum PUSH, azaz feltöltés helyett PULL, azaz letöltés parancsot ad ki • Ezzel gyakorlatilag az eszköz összes érzékeny részéhez hozzá lehet férni • Nem szükséges hozzá párosítás • A bluesnarfer alkalmazással a hiba egyszerűen kihasználható • A Blooover nevű mobil java alkalmazással a támadás mobiltelefonról is kezdeményezhető

37. BlueSnarf++ • Hasonló a BlueSnarf támadáshoz • Csak sokkal nagyobb károkat tud okozni • Teljes olvasás/írás hozzáférés a telefon fájlrendszeréhez • A részletek nem publikusak • Az érintett készülékek gyártói dolgoznak a javításon

38. HeloMoto • A BlueSnarf és a BlueBug támadások ötvözete • Elsőként Motorola telefonoknál fedezték fel • A megbízható, párosított eszközök hibáját használja ki • A támadó egy OBEX Push parancsot indít, amit időben megszakít • A hiba miatt a támadó készüléke bekerül a megbízható eszközök közé • Ezután az AT parancsok engedélyek nélkül kiadhatók

39. A betömött kékfogak esete • A fenti támadásoknál az áldozatnak nem kellett engedélyeznie a behatolást • A legtöbb bluetooth eszköznél azonban szükség van autentikációra • Ez egy PIN kód szokott lenni • Ha sikerül valahogy a PIN kódos azonosítást kijátszani, újra esély van az eszközbe való bejutásra • Tudtátok, hogy a PIN kódok nem csak számok lehetnek, hanem UTF8-as karakterek is? Bár ezt nem nagyon szokták implementálni…

40. BlueBump • Nem igazán „áldozatmentes” támadás • A támadó megbízható kapcsolatba kerül az áldozattal pl. egy névjegy küldésével • A kapcsolat nyitva marad, de az áldozat gépén a kapcsolati (link) kulcs törlődik • A támadó egy kulcs újragenerálást kér • Így egy új hiteles bejegyzés keletkezik, amiről az áldozat nem tud

41. BlueDump • Shaked és Wool PIN kód törési technikáját felhasználó támadás • A támadó egy kulcs újragenerálást kényszerít ki a megbízható felek között • Ennek forgalmát elfogja, majd brute force módszerrel kitalálja a felhasznált PIN kódot • Ezután a titkosított forgalmat dekódolni tudja • Az egyik megbízható eszköz címét „spoofolva”, azaz megszemélyesítve hozzá tud férni a másik eszközhöz. • Zoller BTcrack programja a gyakorlatban is megvalósítja ezt a támadást. • Már csak egy olcsó sniffer hiányzik…

42. Bluetooth-os támadások? • Paris Hilton telefonjáról kikerült a teljes névjegyzék és az SMS-ek • A hírek szerint telefonjának bluetooth kapcsolatán keresztül hackelték meg • Valójában a telefonja webes szinkronizálást használt, és ezt törték fel

43. Bluetooth-os támadások?

44. Bluetooth-os támadások? • A Cabir, és hozzá hasonló féregvírusok bluetooth-on keresztül fertőzik a telefonokat • A valóság az, hogy a férgek tényleg a bluetooth kapcsolatot használják a terjedésre • De a fertőzéshez minden esetben az kell, hogy a telefon tulajdonosa feltelepítse azokat a gépére.

45. Bluetooth-os támadások?

46. Bluetooth-os támadások? • A vírusirtókhoz olyan jelzések érkeztek, hogy a Lexus és Prius modellek fedélzeti számítógépeit a bluetooth-on keresztül terjedő féregvírusok fertőzik • Az F-Secure tesztje azonban kimutatta, hogy a beépített bluetooth rendszer egyik nyilvános támadásra sem érzékeny

47. Bluetooth-os támadások?

48. Bluetooth-os támadások? • A bluetooth-os kihangosítókat le lehet hallgatni a Car Whisperer segítségével • Valójában a bluetooth képes headsetek általában valamilyen egyszerű PIN kóddal kapcsolódnak a telefonhoz (pl. 1234) • A támadó ehhez a headsethez kapcsolódik hozzá, így beszélni tud a vezetőhöz, és hallja is őt • A támadás a gyenge PIN kód beállítást használja ki • Már számítógépek ellen is bevethető (bizonyos esetekben a driver nem használ PIN kódot a kapcsolódósához).

49. BlueSnarfing a gyakorlatban

50. Tanulságok • A bluetooth biztonságos, egyik támadás sem a szabvány hibája miatt követhető el • A hiba mindig a megvalósításban vagy a felhasználóban van • Védekezni nagyon egyszerű: • Csak akkor használjuk a bluetooth-t ha muszáj • Állítsunk be „bonyolult” PIN kódot • Csak akkor fogadjunk bármit a telefonra, ha biztosan tudjuk, hogy szükségünk van rá • A támadások egyre inkább a számítógépek bluetooth kapcsolatai ellen irányulnak.