4. modul Táblázatkezelés OKTATÁSI SEGÉDANYAG

1. 4. modulTáblázatkezelésOKTATÁSI SEGÉDANYAG

2. Microsoft Excel indítása • Excel ikon Office irányítópultján • Parancsikon készítése az asztalon • Start menü / Programok közül. Automatikusan megjelenít egy üres munkafüzetet annak több munkalapjával, egyetlen állományként kerül eltárolásra, ennek a neve: Mappa1. Feladat: Indítsa el a felsorolt lehetőségek valamelyikével a táblázatkezelő programot!

3. Képernyő felépítése címsor menüsor eszköztárak ablakke-zelő gombok alkalmazásvezérlő ikon szerkesztő-léc névmező MUNKAFÜZET ABLAK • Helyi menük állapotsor üzenetsáv

4. Munkafüzet ablak felépítése mindent kijelölő gomb oszlopazonosítók aktív cella kijelölő négyzet sorazonosítók munkafüzet léptető gombjai munkalap fülek

5. Oszlopazonosító: a táblázat oszlopainak elnevezésére alapértelmezésben az angol abc betűit használja a program: A..Z, AA..AZ, BA..IV, az összesen 256 oszlop. • Sorazonosítók: a táblázat sorai számozva vannak. Értéke: 1..65536. • Cellák: a sorok és oszlopok keresztpontjában elhelyezkedő rubrikák, a cellákra az oszlopok betű- és a sorok számjelével lehet hivatkozni. Pl: a munkalap bal felső cellája az A1-es, jobb alsó az IV65536-os című.

6. Aktív cella: az a cella, amelyen a fénykeret áll, amelynek címe a névmezőben található. • Kijelölő négyzet: az egérrel végzett cellaműveleteknél játszik fontos szerepet. • Tartomány: a cellák összefüggő téglalap alakú csoportját nevezik így. A tartomány azonosítója a tartomány bal felső és jobb alsó cellája. • Munkalap fülek: a munkafüzetet alkotó munkalapok neveit mutatják.

7. KilépésazExcelből • Alt+F4 billentyűk egyidejű lenyomása • Duplán kattintva az alkalmazásvezérlő ikonra • Ablakkezelő gombok közül az X-re kattintva Feladat: Lépjen ki a programból, valamelyik előzőleg felsorolt módon!

8. Mozgás a cellák között billentyűzettel

9. Mozgás a cellák között egérrel és a névmezővel • A táblázat egy cellája aktívvá tehető, az egér bal gombját lenyomva • A névmezőbe beírva a cella címét, majd leütve az Enter billentyűt, a névmezőbe beírt cella lesz az aktív.

10. Kijelölés a táblázatban billentyűzettel

11. Kijelölés a táblázatban egérrel • Tartomány kijelölése: egy sarok celláját kijelöljük, majd az egér bal gombját lenyomva tartva az egérkurzort az átellenes csúcsok között végighúzzuk. • Több tartomány kijelölése: ha az első kijelölése után lenyomjuk a CTRL gombot • Teljes sor kijelölése: sorazonosítón való kattintás • Teljes oszlop kijelölése: oszlopazonosítón való kattintás • Több sor vagy több oszlop: a sor- és oszlopazonosítókon lenyomott egérgombbal végighúzzuk az egeret. Nem szomszédosaknál a Ctrl-t is nyomva tartjuk.

12. Adatokbevitele Ha a munkalapra begépel az ember valamilyen adatot az az aktív cellába kerül. Az adatbevitel megkezdésével 3 ikon jelenik meg a szerkesztőléc mellett, az aktív cella hivatkozási nevét tartalmazó mező után. Az első ikon a bevitel megszakítását, a második a befejezést, a harmadik a függvényvarázsló meghívását teszi lehetővé.

13. A szöveg úgy jelenik meg, ahogy a begépelés történt. Ha a szöveg számjeggyel vagy műveleti jellel kezdődik, akkor a program megpróbálja számként értelmezni. Ilyenkor aposztróffal (‘) kell kezdeni a szöveget, ami a cellában nem jelenik meg, csak a képletsorban. Ha szövegként értelmezi a program az adatot, azt a cella bal oldalár igazítja. Feladat: • Írja be a B1-es cellába a saját nevét! • Készítsen órarendet a táblázatkezelő segítségével!

14. Adatok javítása Az adatok hibás beírásakor javítani kell a már beírt cellatartalmakat. Az adatrögzítés előtt Backspace-vel az utolsó karaktert lehet törölni. Az Enter, Tab, stb, az adatbevitelt lezáró, rögzítő billentyű leütése után vagy javítható vagy nem. Nem javítható, ha fölösleges adat került a cellába, vagy ha teljesen mást írtunk bele, mint kellene. Az első esetben a teljes cella tartalmát kell törölni, a másodikban a hibás adat helyett a jót kell beírni. Javítható a hiba, ha az adatnak csak néhány karaktere rossz, ez háromféle lehet: 1. Hiányos 2. Fölösleges, vagy 3. Hibás karakter(eke)t tartalmaz

15. Teljes tartalom törlése • A cella kijelölése után a Del billentyű leütéseével, ha a Backspace van leütve, akkor is törlődik a cella tartalma, de a szerkesztési kurzor megjelenik, várva az új adat beírását. Ha erre nincs szükség akkor egy enter leütésével elfogadható a törlés. • A törlendő cellán kell kattintani az egér bal gombjával, az ekkor megjelenő helyi menüből a Tartalom törlése parancsot kell kiválasztani. • Kijelölve a törlendő cellát. Választani kell a Szerkesztés / Tartalom törlése / Mindet parancsot.

16. Javítás a szerkesztőlécen Cellatartalomfelülírása • Kijelölve a helyes cellát, s beírni a helyes adatot. • A szerkesztőlécre kattintva megjelenik a cella tartalma. Kurzormozgató billentyűkkel lehetséges az adatok közti mozgás

17. Adatok módosítása a cellában • A javítás magában a hibás adatot tartalmazó cellában is elvégezhető, ha a cellára duplán kattintva megjelenik benne a szerkesztési kurzor. Módosítás visszavonása A tévesnek bizonyuló cella tartalmát érintő mindenféle módosítás a javítás rögzítése után már csak a Szerkesztés / Visszavonás paranccsal érvényteleníthető. Feladat: Gépelje be az E5-ös cellába a táblázatklő szót, és javítsa ki legalább kétféle módon!

18. Vágólap műveletek Vágólap: ideiglenes adattárolási felület. • Kivágás Ctrl+X • Másolás Ctrl+C • Beillesztés Ctrl+V

19. Cellák, sorok, oszlopok beszúrása • Ha egy táblázat készítésekor valahol véletlenül kimaradtak adatok, üres cellákat kell a részükre készíteni. Cellabeszúrás • Jelöljük ki (legyen aktív az a cella), amely fölött, vagy amelytől balra üres cellát szeretnénk beszúrni. Válasszuk a Beszúrás menüCellák parancsát. A megjelenő párbeszéd ablakban a beszúrás módját adhatjuk meg. Egész sor beszúrása • Ez nemcsak a Beszúrás menü Cellák paranccsal tehető meg, hanem a Beszúrás / Sorok–ban is, így az aktív cella által kijelölt sor fölött jön létre egy üres sor. Egész oszlop beszúrása • A már megismert Beszúrás / Cellák paranccsal vagy ezen kívül a Beszúrás / Oszlopok.

21. Oszlopszélesség változtatása • Egérrel: • ·        Az egérkurzort az oszlopazonosítók sorában az állítandó oszlop jobb szélén a vonalra kell állítani, amely a szomszédos oszlopazonosítótól • elválasztja. Az egér bal gombját nyomva tartva mozgatni kell a megváltozott alakú kurzort, így állítva az oszlop szélességét. • ·        Lehetőség van arra is, hogy az oszlopban lévő legszélesebb adathoz igazítja az oszlop szélességét a program, ha az oszlopazonosító mező jobb oldali határán duplán kattintunk. Ehhez nem szükséges az oszlopban állni.

22. Menüből: • ·        Az aktív cella által kijelölt oszlop kívánt szélességét a Formátum / Oszlop / Szélesség párbeszédablakában állíthatjuk be. Ha a kijelölt tartomány több oszlopot foglal magába, az általa érintett minden oszlopra vonatkozik az beállítás. • ·        A munkalap valamennyi egyedileg még nem állított oszlopainak szélességét a Formátum / Oszlop / Normál szélesség paranccsal adhatjuk meg. • ·        A kijelölt tartományban lévő legszélesebb adathoz állítja az Excel program az oszlop szélességét a Formátum / Oszlop / Legszélesebb kijelölt parancsra kattintva. Ez a parancs az oszlopszélesség módosításához csak a kijelölt tartomány és nem az egész oszlop legszélesebb elemét vizsgálja.

23. . Sormagasság beállítása Egérrel: • ·  A sor magasságának változtatásához be kell állítani az egérkurzor a sor azonosító mezőjének alsó szélére, a sorokat elválasztó vonalra. A kurzor alakja megváltozik. Le kell nyomni az egér bal gombját, és ezt lenyomva tartani. Húzzuk az egeret lefelé, ha növelni akarjuk a magasságot. A munkalapon szürke vonal jelzi a módosítást, a sormagasság pontos értéke leolvasható a szerkesztőlécen. Majd ha elérte a kellő magasságot, akkor fel kell engedni a gombot.

24. Menüből: • ·Az aktív cella, vagy a kijelölt tartomány által meghatározott sor(ok) magasságát a Formátum / Sor / Magasság menüparanccsal állíthatjuk a kívánt értékűre. • · Bármely kijelölt sor magassága visszaállítható az eredeti, normál magasságra a Formátum / Sor / Normál magasság menüparanccsal. A normál szélességtől eltérően a normál magasság nem állítható be tetszőlegesen, ez a beírt adat méretétől függ.

25. Táblázatok mentése • Ehhez választani kell a Fájl szón kattintva legördülő menüből a Mentés parancsot, a Mentés szón kattintva, vagy az ikonra kattintva kezdhető el a mentés. • A táblázat nevét a Fájlnév sorába írjuk be, meg kell adni egy a táblázat tartalmához illeszkedő egyedi nevet. A név legfeljebb 218 karakter lehet. Az xls kiterjesztést nem kell megadni, mert ezt a program automatikusan hozzáteszi. Ezután kattintani kell a Mentés gombra.

26. A lemezre mentett állomány betöltése • Ez a művelet a Fájl menüMegnyitás parancsával történhet. • Kiválasztva az Excel állományt, majd a Megnyitás gombra kattintva megnyitja az állományt. • Az utolsónak használt Excel állományok itt a Fájl menü alján megjelenő Fájlnevekre egyszer kattintva megnyitja az állományt.

27. Új munkafüzet megnyitása • Az Excel indulásakor kérés nélkül kapunk egy üres munkafüzetet Ha azonban egy munkafüzettel már befejeztük a munkát, mentettük, lezártuk, és új, üres munkafüzetben szeretnénk tovább dolgozni, kattintsunk az új munkafüzet ikonon, vagy válasszuk a Fájl menüÚj parancsát.

28. Képletek, függvények • Képlet: a cellák tartalmával elvégzendő egyszerűbb vagy bonyolultabb műveletet, feladatot leíró szabály. A művelet végeredménye az eredmény- (aktív-) cellába kerül.

29. Képletek szintaxisa • A képletszintaxis a képletben lévő elemek szerkezete vagy sorrendje. Az Excelben a képletek egy adott szintaxist követnek, amely magában foglal egy egyenlőségjelet (=), a számítandó elemeket (az operandusokat) és a számítási operátorokat vagy műveleti jeleket. • Műveletek végrehajtási sorrendje képletekben

30. A képletet tartalmazó cella a függő cella, mert ennek az értéke egy másik cella értékétől függ. Amikor a cella tartalma, - amelyre a hivatkozás történt - megváltozik, akkor a képletet tartalmazó cella szintén módosul.

31. Feladat: • a.) Készíts egy táblázatot, amelynek első oszlopába sorold fel az étkezéseket, tőle jobbra lévő oszlopba ezeknek az árát! • b.) Számold ki a B5-es cellába képlet segítségével, hogy naponta hány forintot költ el étkezésre!

32. Függvények • A függvényeket beépített képleteknek is szokták nevezni. Jellemzőjük a nevük, ez jelzi a funkciójukat, valamint az ún. paraméterlista, amivel meg kell adni a számításhoz szükséges elemeket. Az egyik leggyakrabban használt matematikai függvény: • SZUM: Összegez Néhány statisztikai függvény: • ÁTLAG: Átlagol • MIN: A legkisebb eleme a tartománynak • MAX: A tartomány legnagyobb eleme • DARAB: A tartomány elemeinek száma

33. Logikai függvények: • A logikai vizsgálat egy reláció, amely kétféle logikai értéket adhat eredményül: igaz (True), hamis (False). A reláció a műveleti jel két oldalán álló kifejezés közötti viszony. • Afüggvény szintaktikája: HA(logikai_vizsgálat;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis). • Például, ha a B2-es cellában lévő árat szeretném megvizsgálni aszerint, hogy drága-e vagy olcsó (legyen az 500 forintnál drágább termékek a drágák, különben olcsó). HA(B2>500;”drága”;”olcsó”) vagy HA(B2<500;”olcsó”;”drága”) • A képletek beírása a cellába szintén egyenlőségjellel kezdődik, majd a függvény neve után zárójelben meg kell adni a tartományt, mégpedig annak bal felső és jobb alsó cellájának címét, és a két címet kettősponttalelválasztani.

34. Feladat: Adja össze az árakat függvény segítségével!

35. Feladat: • Nyissa meg egy új munkafüzetet! • Készítsen olyan táblázatot, amelynek egyik oszlopába 4 iskolai tantárgy szerepel a tantárgyak melletti cellákba az adott tantárgyból szerzett érdemjegyek szerepeljenek! • A legutolsó jegy alatti cellába számítsa ki képlet és az alatta lévő sorba függvény segítségével a jegyek átlagát! • Mentse el a táblázatot jegyek.xls néven a c:\Dokumentumok könyvtárba!

36. Cellák címzése • A címzési módszereket akkor kell igazán ismerni, ha a képleteink függvényeink másolását végezzük.

37. Relatív címzés • Az A1-es cella tartalma 30, az A2-es cella tartalma 10. A B5-ös cellába írjunk egy képletet, amely vonjon ki az A1-es cella tartalmából 5-öt. Másoljuk le egér és a kitöltő négyzet segítségével a képletet!

38. Abszolút címzés Feladat: • Egy barátnői társaság mindegyikétől le kell vonni 150 forintot, amit a lányok minden hónapban fagylaltra költenek. Az abszolút címzés legnagyobb előnye, ha módosítani szeretne a táblázat készítője a feladaton annyival, hogy nem 150, hanem 200 forintot költenek a lányok fagylaltra, ebben az esetben elég azt a cellát módosítani, amelyben a 150 szerepel, és a képletek az új számmal fognak számolni.

39. Vegyes címzés • Vegyes címzéskor olyan cellacímek hozhatók létre, amelyek relatív és abszolút címrészt egyaránt tartalmaznak. Az abszolút címrészt dollárjel előzi meg, és ez nem változik másoláskor. Általában olyan feladatok megoldására használhatók, amelyek „szorzótábla” fellegűek.

40. Feladat: • 3 gyerek totózik. Egyik héten mindannyian nyernek a játékon. Péternek 10-ese volt, amely 350 forintot fizet, Daninak 12-ese volt, ami 54100 forintot fizet, Gábornak 11-ese volt, amely 7615 forintot fizet. Péternek korábban 15000, Daninak 7800, Gábornak 11200 forintja volt. Mennyi pénzük lett miután felvették a nyert pénzt?

41. Feladat: • Vegye fel a táblázatba 4 bolti terméket! Mellettük az új árát számítsa ki képlet segítségével, ha 12 százalékos áremelkedés történt! • Ha 20 százalékos áremelés történt? • A táblázatban csak át kell javítani az 1,12-t 1,2-re, erre a képletek tulajdonságai miatt van lehetőség.

42. Feladat: • Imre költségvetést szeretne készíteni arra kíváncsi mennyit költ csokira attól függően, hogy mennyibe kerül és mennyit eszik meg a csokiból?Készítse el a táblázatot, ha 1, 2, 3, 4 csokit eszik meg egy nap és ha a csoki 25, 30, 35, 50 forintba kerül!

43. Feladat:

44. Feladat: Minden feladatra a maximális pontszám 5 pont.

45. Feladat:

46. Táblázatokformázása • Formázási műveletek segítségével a táblázatok áttekinthetőbbekké válnak. • Fontos, hogy csak azt a cellát vagy azokat a cellatartományokat lehet formázni, amelyik aktív vagy ki van jelölve, csak ezekre a cellákra érvényes a beállított formázás. • Formátum menüben nézhetők meg a pontos adatok

47. Automatikus formázás • Beépített formázási lehetőségek • Formázás során kitalálja, hogy a kész táblázat mely celláiban lehet a fejrész, hol van az alapadat, hol van a számított érték. • Formátum / Autoformázás… • Minták közül kiválasztható Oszlopok szélessége, változtatása, sormagasság, változtatása

48. Cellatartalom vízszintes és függőleges igazítása, sortörés • Formázás eszköztáron vízszintes igazítás • Formátum / Cellák parancs Igazítás fülre kattintva • Sortörés: Alt+Enter vagy igazítás fül sortöréssel több sorba

49. Táblázat cím lehetősége A cellák kijelölése után Formátum / Cellák parancsa Igazítás fül cellák egyesítése A karakter megjelenését leíró fogalom, pontokban mért magasság (1 pont= 0,35 mm) Formátum / Cellák parancs Betűtípus fül Cellákegyesítése A betűtípus megváltoztatása

50. Cellák keretezése, mintázása • Formátum / Cellák parancs szegély fül • Szegély beállításai: • Szín • Elhelyezkedés • Vastagság • Milyenség • Formátum / Cellák parancs mintázat fül • Kiválasztható a cellák színe vagy mintázata