1 / 57

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2. VII. Weimari Köztársaság (1919-1933) – Osztrák Köztársaság (1918-1934) – A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése. 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [ Tk . 393-397.]

woody
Download Presentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 VII. Weimari Köztársaság (1919-1933) – Osztrák Köztársaság (1918-1934) – A független Írország megalakulása és alkotmányfejlődése 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere [Tk. 393-397.] 20. Az Osztrák Köztáraság két világháború közötti alkotmányos berendezkedése [Tk. 403-404.] 17. A független Írország megalakulása és az 1937. évi ír alkotmány [Tk 386-389.] • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • DieterGosewinkel – Johannes Masing: Die VerfassungeninEuropa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006. • ReinhardMußgnug: 90 JahreWeimarerReichsverfassung – Zum 11 August 2009. ZJS 4/2009 [http://www.zjs-online.com/dat/artikel/2009_4_201.pdf] • Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: SzIT, 2002. • Szabó István: Ausztria államszervezete 1918-1955. Budapest: PPKE JÁK, 2010.

  2. 19. A Weimari Köztársaság alkotmányos rendszere

  3. 1. ElőzményekA) Az I. világháború végnapjai • Németország 1918: egyre rosszabb helyzet: • a háború külföldi területeken zajlik (csak Kelet-Poroszországban folynak német területen) • Októberben a franciaországi-belgiumi nyugati front összeomlóban • Matrózlázadások Kielben, Wilhelmshafenben • A munkásság békét követel • Berlin, Bajorország, Szászország – utcai harcok • Császárellenes hangulat

  4. B) Politikai helyzet • 1917: a szociáldemokratákról (SPD) leválnak az ún. Független Szociáldemokraták (USPD) és a Spartakusbund (radikális szárny) • A leváló erők magukhoz ragadnák a munkásság vezetését: • Németországban az 1917-es oroszországi szovjetforradalomhoz hasonló polgárháború fenyegetett

  5. C) II. Vilmos letaszítása (1) • II. Vilmos 1918 novemberében Belgiumban időzik, odahaza a hadsereggel kívánna rendet tenni (a sereg azonban nem áll készen erre) • a hadsereg felső vezetése és a kancellár (Max von Baden) inkább a császár lemondásában látja a megoldást • Max von Baden nov. 9-én a távirati irodán keresztül bejelenti II. Vilmos lemondását, s javasolja a leendő régensnek, hogy • nevezze ki kancellárnak Friedrich Ebert képviselőt • s általános választáson megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés • fogadjon el új államformát, alkotmányt

  6. C) II. Vilmos letaszítása (2) • Max von Baden végül nem várja be, hogy megtalálják a régenst, hanem ő maga adja át a hatalmat Ebertnek • Ezzel az alkotmányt kifordítja a sarkaiból (a kancellárt a császárnak vagy a császárhelyettesnek kellett kineveznie) • II. Vilmos végül 14 órakor nyilatkozatban lemond a német császári trónról (utóbb, hezitálva a porosz királyiról is, s a semleges Hollandiába menekül)

  7. D) Kül- és belpolitikai háttér • Wilson elnök: már októberben világossá teszi, hogy monarchikus autokratákkal nem tárgyal fegyverszünetről, legfeljebb feltétel nélküli kapitulációról („szabaduljatok meg a császártól”) • SPD: naponta követelik a monarchia megszüntetését • Versenyfutás indul: ki tudja hamarabb kikiáltani a köztársaságot

  8. E) Versenyfutás a köztársaság kikiáltásáért • Philipp Scheidemann (SPD) a Reichstag erkélyéről önhatalmúlag kikiáltja a köztársaságot • Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg (USPD) is megteszi egy állatkerti demonstráción (de az esti lapok Scheidemannról számolnak be – övé az elsőbbség) • Ellenállás sehol nem támad, sőt: • Az egyes Landok monarchikus vezetőit is magával rántja a folyamat: még a népszerűek is lemondanak

  9. F) Vita a köztársaság formájáról • SPD: a labilis köztársaságot gyorsan visszavezetni alkotmányos rendre: alkotmányozó nemzetgyűlés választandó • USPD:tanácsköztársaság, amely csak a munkásosztálynak juttat hatalmat (nem akarnak általános választásokat)

  10. G) Kettős hatalom • Népmegbízottak Tanácsa: • USPD javaslatára 6 fős „kollektív birodalmi kancellár” (3 főt az USPD, 3 főt az SPD delegál) • Ideiglenes törvényeket is kibocsáthatott • Munkás- és katonatanácsok (helyi szinten): • Az USPD ezekből szeretett volna általános, a Népmegbízottak Tanácsát is irányító testületet kreálni • A berlini ZirkusBusch épületében ülésező munkás- és katonatanácsot a helyi tanácsok országos képviselőjévé nyilvánítják, s felhívja a helyi tanácsokat arra, hogy válasszanak küldötteket egy „általános német tanácskongresszusra”, dec. 16-ra (ez lett volna alkotmányozó nemzetgyűlés helyett)

  11. H) Út a Weimari Nemzetgyűléshez • Az SPD ezzel párhuzamosan „Nagy Birodalmi Konferenciát” hív össze nov. 25-re Berlinbe (a tartományok kormányzatából) • Ez nov. 26-án úgy döntött, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kell megválasztani • Ebert erre nézve részletszabályokat javasolt a Népmegbízottak Tanácsában, s ott megszavazzák (2 USPD-népmegbízott is) • Az USPD által erőltetett „általános német tanácskongresszus” többsége is egyetért (a tanácsköztársasági gondolatnak nem volt igazi bázisa) • Választás 1919. jan. 19.: • 20. életévüket betöltött német polgárok (nők is) • 421 fő • SPD, Centrum, balliberális Deutsche Demokratische Partei együtt kétharmados többséget szerez és koalícióra lép • USPD: 22 hely

  12. I) A Nemzetgyűlés és műve (1) • Weimar, Nemzeti Színház (a város jól védhető és szimbolikus ereje is van: a német klasszikus művészetek fellegvára) • Febr. 10.: törvény az ideiglenes birodalmi hatalomról: • Amíg az alkotmányt el nem fogadják, ez a nemzetgyűlés alkotja meg a jövendő alaptörvényt és az egyéb sürgős birodalmi törvényeket (a legalitás helyreállítása) • Állambizottság (Staatenausschuss) beiktatása: a későbbi Birodalmi Tanács (Reichsrat)

  13. I) A Nemzetgyűlés és műve (2) • Birodalmi Elnök megválasztása: Friedrich Ebert • Kinevezi kancellárnak Philipp Scheidemannt + kinevezi a birodalmi minisztereket • Törvényalkotás (átmeneti gazdaságra vonatkozó egyszerűsített törvényhozás – egyfajta felhatalmazási törvény az Állambizottság számára)

  14. J) Az alkotmány elfogadása (1) • Alkotmánybizottság szövegezi • A tervezetet a balliberális Hugo Preuß készíti (alkotmányjogász professzor, belügyi államtitkár) • A nemzetgyűlés teljes ülése három olvasatban tárgyalja, az utolsó kettőn már csak a következő kérdésekről szavaznak: • Népszuverenitás kérdései • Trigonális kormányzati rendszer (a kormány a Reichstagnak és a birodalmi elnöknek is alá van rendelve) • Alapjogok • Egyház • Föderáció struktúrája („unitárius szövetségi állam”) • Birodalmi lobogó

  15. J) Az alkotmány elfogadása (2) • Zárószavazás 1919. július 30. 262 igen, 75 nem, 1 tart. • 82-en távol maradtak a szavazástól (több mint felük SPD-s) • A népszavazás kérdése: • Az ideiglenes birodalmi hatalomról szóló törvény tudatosan nem írja elő, hogy népszavazásra kell bocsátani: • Attól tartottak, hogy a radikális baloldalnak kedvezne, amely tanácsköztársaságot akar, s botrányokat okoznának • Az alkotmány így a január 19-i választáson adott felhatalmazáson alapult

  16. 2. A Weimari Alkotmány rendszereA) Föderáció • Birodalomnak hívják, de fenntartja a szövetségi jelleget • Fenntartja az Ausztriával való egyesülés lehetőségét (az Osztrák Köztársaság 1918 novemberében akart is, de a szövetséges hatalmak nem engedték) • Centralizált föderalizmus: kiterjesztik a szövetségi törvényhozási jogköröket (hosszú felsorolás arról, hogy mely ügyek tartoznak birodalmi hatáskörbe)

  17. B/1) Kétkamarás TH • Birodalmi Gyűlés (Reichstag): • Általános választójog alapján arányos választási rendszerben választják (nincs alsó küszöb!) • Az alsóház a centrális, unitárius hatalom eszköze • Birodalmi Tanács (Reichsrat): • Tagállamok képviselete (kormányok delegálják) • Lakosságarányos szavazati jog (de a nagyobb tagállamok sem rendelkeznek az összes szavazat több mint 2/5-ödével) • A küldöttek saját tagállamuk törvényhozásának felelnek • Aszimmetrikus: az alsóház erősebb: • A Birodalmi Tanács csak óvást emelhet a Birodalmi Gyűlés által elfogadott javaslattal szemben, de a B. Gy. ezt 2/3-os többséggel elháríthatja: az elnök vagy kihirdeti, vagy népszavazásra bocsátja

  18. B/2) Közvetlen demokratikus intézmények • Elnöki törvényplebiszcitum(törvényre vagy alkotmányra irányul) • Fakultatív törvény- vagy alkotmányreferendum(a Reichstag 1/3-ának és a választók 1/20-ának kezdeményezésére) • Népi törvény- vagy alkotmányiniciatíva (választók 1/20-a kezdeményezésére) • A Reichsrat és a Reichstag konfliktusa esetén az elnök plebiszcitumot rendelhet el a kérdésben • A Reichstag által a Reichsrat ellenkezése ellenére elfogadott alkotmánymódosítást népszavazásra kell bocsátani, ha ezt a Reichsrat 2 héten belül kéri (alkotmányplebiszcitum)

  19. C) Végrehajtó hatalom (1) • Sem nem parlamentáris, sem nem prezidenciális (kvázi félprezidenciális) • Birodalmi Elnök: • 7 évre közvetlenül választják • Parlamentfeloszlatási jog (ugyanazon okból csak egyszer) • Széles szükségállapoti jogkör: • Ha egy tartomány nem teljesíti kötelességét, elnöki döntés alapján fegyverrel kényszeríthető • A N. Birodalom közbiztonságának és közrendjének nagymértékű veszélyeztetése esetén azok védelmére az elnök fegyveres erőt vethet be, alapvető jogokat ideiglenesen felfüggeszthet (az intézkedéseket a B. Gyűlés kívánságára hatályon kívül kell helyezni) • Szakirodalomban: szükségrendelet (Notverordnung), kivételes rendelet (Ausnahmeverordnung): a normális rendeletalkotási jogkört túllépik, a törvényekkel konkuráló, azokat lerontó szabályozás lehetősége • Tagállammal szembeni végrehajtásra (Reichsexekution) 1920 és 1932 között négyszer is sor került

  20. C) Végrehajtó hatalom (2) • A Birodalmi Elnök ezen túlmenően: • Kinevezi és elmozdítja a szövetségi kancellárt és a minisztereket (az alsóház hozzájárulása nélkül is!) • Elnököl a kormány ülésein (íratlan szabály) • Elnöki intézkedéseihez azonban miniszteri ellenjegyzés kell • Felelőssége: • Politikai: B. Gy. indítványára népszavazás által tisztéből elmozdítható • Alkotmányjogi: az alsóház kezdeményezésére állambíróság dönt (csak mulasztásos alkotmánysértés esetén, mert egyébként az ellenjegyző miniszter felel) • Büntetőjogi: a B. Gy. hozzájárulásával felelősségre vonható rendes bűnüldöző hatóságok előtt

  21. C) Végrehajtó hatalom (3) • Kormány és kancellár: • Az elnök nevezi ki őket, de a Reichstag is megvonhatja tőlük a bizalmat • A kancellár viszonylag gyenge: primusinterpares, bár ő határozza meg a kormányzás politikai irányvonalát (felel érte a B. Gy. előtt) • Nincs önálló, elkülönült föderális végrehajtás: a tagállamok közigazgatása hajtja végre a szövetségi törvényeket (bár a Reich irányítja, felügyeli őket)

  22. D) Bírói hatalom • Tagállami bíróságok + szövetségi legfelsőbb bíróság • Staatsgerichtshof (állambíróság): • A birodalmi elnök, kancellár, miniszterek jogi felelősségre vonása • Szövetségi törvények állami végrehajtásával kapcsolatos, valamint a szövetség és a tagállamok közti viták eldöntése • Tervbe veszik Birodalmi Közigazgatási Bíróság felállítását, de ez utóbb elmarad

  23. E) Alkotmánymódosítás • Mindkét kamarában 2/3-os többség szükséges • A felsőházban a tagállamok 2/3-ának jelen is kell lennie

  24. F) Alapjogok • A polgár: • Törvény előtti egyenlőség, szabad költözés joga, kivándorlási jog, nemzetiségek egyenlősége, személyes szabadság, levél- és postai titok sérthetetlensége, véleménynyilvánítás szabadsága. • Közösségi élet: • Házasság, anyák és gyermekek fokozott védelme, nincs különbség a házasságból és a házasságon kívül született gyermek közt, egyesülési és gyülekezési jog, közhivatalviselés joga, a tisztviselők védelme (élethossziglani kinevezés). Van azonban hadkötelezettség és közteherviselés. • Vallás és vallási közösségek: • Minden lakos teljes lelkiismereti szabadságot élvez, szabad vallásgyakorlás, senki sem kényszeríthető valamely vallás gyakorlására, az állampolgári jogok gyakorlása és a hivatalviselés független a vallási meggyőződéstől. • Művelődés és iskola: • A művészetek és tudományok, s azok oktatása teljes szabadságot élveznek. Nyilvános, állami tanintézetek. Általános tankötelezettség 18 éves korig, de működhetnek magániskolák is. A nyilvános iskolák tanárai állami tisztviselőknek számítottak. • Gazdasági élet: • Szociális jogok, amelyek ekkortájt jelentek meg az alkotmányokban (az állam aktív tevékenységet kell hogy gyakoroljon) – emberhez méltó megélhetési körülmények biztosítandók, munkához való jog, a létminimumon való megélhetés állami biztosítása, üzemi munkástanácsok létrehozásának joga. Szerződési szabadság, tulajdon szentsége, örökléshez való jog is e fejezetben szabályoztatik, valamint a kisajátítás.

  25. Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Politisches_System_der_Weimarer_Republik.svg/600px-Politisches_System_der_Weimarer_Republik.svg.png

  26. Forrás: http://www.teachsam.de/geschichte/ges_deu_weimar_18-33/mmf/images/wrv_funktionsdiagramm.png

  27. 3. A Weimari Alkotmány bukása (1) • Tényezők: • A Versailles-i Békeszerződés (1919. jún. 23.): • Békediktátum, az elkeseredés már nem a volt monarchia, hanem az új köztársaság ellen fordul • A Birodalom mulasztásai: • A bismarcki rendszer túl sokáig tartott ki a monarchikus legitimitás mellett, s állt ellen a kormányzat parlamentarizálódásának (1871-es alkotmány: a Reichstag csak közreműködik a törvényhozásban, a kormányalakításból ki van zárva) • A pártok klienseik érdekét kereső érdekcsoportok maradtak, nem vállaltak az államért a maga egészében felelősséget • A Weimari Alkotmány a népszuverenitás törvénybe iktatásával olyan helyzetet teremtett, amelyben ez a régi hozzáállás nem működhetett (nem voltak rá felkészülve: a pártok ahelyett, hogy egy plurális demokrácia szellemében kooperáltak volna, ellenségeskedéseiket ápolták)

  28. 3. A Weimari Alkotmány bukása (2) • A Weimari Köztársaság kormányformája: • Sem parlamentáris, sem prezidenciális: • A Reichstag nem tudja kikényszeríteni, hogy az Elnök egy bizonyos személyt kancellárnak vagy miniszternek nevezzen ki, de azt sem tudja megakadályozni, hogy egy kancellárt vagy minisztert elbocsásson • A Reichstag úgy hitte, hogy a kormányalakításba nem kell beleszólnia (parlamentáris rendszerben kéne) • Ha egy kormányzat a parlament bizalmát elvesztette, az elnök még életben tudta tartani szükségrendeletekkel • A Reichstag lényegében átadta az elnöknek a döntést arról, hogy ki kormányozza az államot (a kormányzat ezután semmire sem érezte magát kötelezve a parlament felé)

  29. 3. A Weimari Alkotmány bukása (3) • A kormányforma instabilitása: • Egyetlen kormányzat sem tudott elég hosszú ideig hivatalban maradni ahhoz, hogy tartós eredményeket érjen el • (1949-es Bonni Alaptörvény alapján az NSZK 60 év alatt 8 kancellárt látott; a Weimari Köztársaság 14 év alatt 12-t) • A gazdasági világválság idején, mikor erős kormány kellett volna, a pártok civakodása volt jellemző • Mivel a Reichstag nem tartotta feladatának, hogy ura legyen a kormányzatnak, a birodalmi elnöknek kellett gyakorta önkényesen kormányokat alakítani, a Reichstagot feloszlatni és szükségrendeleteket kiadni – ez a köztársaság ellenfeleinek erős érveket adott a rendszer ellenében, a közvélemény nem volt elég erős ahhoz, hogy kontrollálni tudja őket (a nép hozzászokott az elnök „diktatúrájához”, utóbb Hitler könnyedén építhette ki teljhatalmát)

  30. 20. Az Osztrák Köztársaságkét világháború közötti alkotmányos berendezkedése

  31. 1. Előzmények • Az I. vh. elvesztésével széteső O-M-M és Osztrák Császárság • Ausztria csak a németek lakta területekre tart igényt • Kérdések: • Jogutód állama legyen-e az új állam az Osztrák Császárságnak? • Mi legyen az új állam államformája? • Szövetségi állam legyen vagy unitárius? • Egyáltalán mi tartozzon az új állam államterületéhez? • Önálló állam lesz-e, vagy csatlakozik Németországhoz? • A békeszerződés nagyban csökkenti a mozgásteret.

  32. 2. Az új osztrák állam megalapítása • Az uralkodó távozott, de az 1911-ben választott Birodalmi Tanács nem szüntette be működését (háború idején – ha nem lehet választást tartani – rendszerint törvénnyel hosszabbítják meg lejáró mandátumát) • A német képviselőket tömörítő pártok Ideiglenes Nemzetgyűlést hoznak létre 1918. október 30-án • Október 30-án „ideiglenes alkotmányt” fogadnak el (határozat az államhatalom alapintézményeiről) • „RepublikDeutschösterreich” (Német-Osztrák Köztársaság) • 1919: St. Germain-i Békeszerződés: Osztrák Köztársaság • Államterület: hét egykori osztrák örökös tartomány + Burgenland

  33. 3. Az „ideiglenes alkotmány” (1) • Demokratikus köztársaság (szakítás a monarchiával) • Kormányzati (VH) hatalom három testületé: • Államtanács (ideiglenes nemzetgyűlés bizottsága, „kollektív államfő”) • Államtanács-direktórium (katonai főparancsnokság, hivatalnokok kinevezése, utódállamokkal kötendő kormányszerződések megkötése) • Államkormány (államtitkárok tárcákkal, miniszteri felelősséggel, élén: államkancellár [kvázi miniszterelnök]) • 1919 márciusában e hármat összevonják egy Államkormányban

  34. 3. Az „ideiglenes alkotmány” (2) • Elutasítják a jogfolytonosságot az Osztrák Császársággal (formális értelemben; materiális értelemben viszont mégis jogutód: hatályban marad az osztrák jog, s az alkotmányjogból is sok mindent átvesznek) • Szövetségi vagy unitárius állam? • Korábban a szövetségi államiság több eleme hiányzott(nem volt a tartományoknak önálló uralkodója, a Landtagok törvényeit a császár szentesítette, nem volt tartományoknak alkotmányozási autonómiája, a központi parlamentnek nem volt tagállami kamarája) • Így ún. decentralizált egységes (unitárius) állam lett (lépés a szövetségi állam irányába, de még nem az: a tartományok önálló alkotmányt készíthetnek, saját közigazgatásuk is lehet, de erősebb az unitárius karakter)

  35. 4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (1) • Osztrák Köztársaság (1920-1933) [Hans Kelsen!] • A) Szövetségi állam (Bund): • 8 tartomány, TH és VH megosztatikBund és tartományok között, a BH szövetségi monopólium • Kizárólagos + konkuráló + alapelvi szövetségi hatáskörök (sok területen a Bund közvetlen végrehajtó hatalommal bír) • B) Törvényhozó hatalom: kétkamarás Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) • Nemzeti Tanács (általános választójog alapján választják) • Szövetségi Tanács (tagállamok parlamentjei választják, de szabad mandátummal rendelkeznek) • Törvényjavaslatok az alsóházban terjeszthetők elő, a felsőháznak csak felfüggesztő vétójoga van, az államfőnek az sem

  36. 4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (2) • C) Végrehajtó hatalom: • Szövetségi Kormány (Nemzeti Tanács választja, politikailag felelős) • Szövetségi Elnök (államfő, a TH két háza együttesen választja, inkább reprezentatív szereplő, a kormány tagjait nem utasíthatja) • D) Igazságszolgáltató hatalom: • Minden bíróság a szövetséghez tartozik • Két sajátosság: Közigazgatási Bíróság + Alkotmánybíróság

  37. 4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (3) • Közigazgatási Bíróság: • Már a monarchia idején is volt, 1875-ben törvény szabályozta (mindenfajta állami, önkormányzati hatósági döntést felülvizsgálhatott, ha azt törvény nem zárta ki) • Most az Alkotmány tartalmazza, egyfokú különbíróságként működik a korábbi törvény alapján (új törvény: 1930)

  38. 4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (4) • Alkotmánybíróság: • 1869 óta volt Birodalmi Bíróság (hatásköri és alapjogi bíráskodás: ha valakinek megsértették az alapjogait és minden fórumot kimerített, akkor fordulhatott a Birodalmi Bírósághoz) • Most ezt továbbfejlesztik: • szövetség, tagállamok, helyi önkormányzatok közötti vagyonjogi vitákat bírált el; • de államhatalmi szervek közti hatásköri vitákat is elbírált; • jogszabályokkal kapcsolatos normakontrollt látott el (szövetségi és tagállami jogszabályokat is alkotmányellenesnek nyilváníthatott – ez teljesen új volt akkor Európában); • választási bíróság is volt egyben; • állambíróság (VH tagjaival szembeni jogi felelősség érvényesítése); • speciális közigazgatási bíróság (ha a közigazgatási hatóság alapjogot sértett, akkor nem a Közigazgatási Bírósághoz, hanem az Alkotmánybírósághoz lehetett fordulni).

  39. 4. Az 1920. évi osztrák alkotmány (5) Szinte „szélsőségesen parlamentáris” berendezkedés: • Minden államhatalmi szerv végső soron a szövetségi törvényhozásból vezette le magát

  40. 5. Átfogó módosítások • 1925:Bund és tartományok közti végleges hatáskörmegosztás rögzítése • 1929: a hatalom súlypontja a TH-rólaVH-ra tolódik (elsősorban a Szövetségi Elnökre) • A Szövetségi Elnököt közvetlenül választják • Kinevezi és elbocsátja a kormányt (eddig a TH választotta) • Parlamentfeloszlatási és összehívási jog • Kivételes elnöki jogok (törvényerővel bíró rendeletek kibocsátása vészhelyzet idején – de ehhez miniszteri ellenjegyzés kell) • A felsőházat (Szövetségi Tanácsot) hivatásrendi képviselőkkel egészítenék ki (de a külön alkotmányerejű törvény nem születik meg)

  41. 6. A tekintélyelvű kormányzás bevezetése • 1932: Engelbert Dolfusskancellár tekintélyelvű kormányzást vezet be: • TH tovább gyengül: felhatalmazást ad a kormánynak az ország rendeleti úton való kormányzására • 1934: új alkotmány:korporatív alapon szervezi át a törvényhozást • Dolfuss halála után (merénylet) utóda, Schusschniggis hasonló úton jár (tekintélyelvű + korporatív rendszer) • Támogatják az Anschlusst, de egyenlő felek dualizmusa alapján (politikai realitása nem volt) • Schusschnigg ezért 1938-ban népszavazást ír ki a kérdésről, de Hitler előbb bevonul, kormányra ülteti Seyss-Inquartot • A népszavazáson 99,75%-os többséget kap a Németországhoz való csatlakozás

  42. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Stimmzettel-Anschluss.jpghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Stimmzettel-Anschluss.jpg

  43. 17. A független Írország megalakulása és az 1937. évi ír alkotmány

  44. 1. A Home Rule, az 1914-es ír autonómia-törvény • Az írek tagjai voltak a brit parlament alsóházának, s végül politikai manőverekkel elfogadtatják a törvényt • Ez fenntartja a westminsteri parlament elsőbbségét, de kétkamarás parlamentet ad az íreknek • Az íreknél azonban belső ellentét: • Ír nacionalisták (önállóság, katolikusok) vsulsteriunioniták (unió, protestánsok) – elmarad a belső politikai megbékélés

  45. 2. Az 1916-os húsvéti felkelés • Célja a teljes függetlenség, de leverik, vezetőit kivégzik • Ennek ellenére a republikánus mozgalom terjed: • A londoni parlament ír képviselői Dublinban ír parlamentet hoznak létre • és ideiglenes köztársasági kormányt alakítanak • Megszervezik az Ír Köztársasági Hadsereget (IrishRepublicanArmy – IRA)

  46. 3. Az Ír Szabad Állam létrejötte, 1921 • 1920: Governmentof IrelandAct (a brit parlament törvénye Írország kormányzatáról): • Közös tanács irányítása alatt két, külön önkormányzattal rendelkező rész: • Ulster (hat északi megye: Észak-Írország) • Többi déli terület • Külön törvényhozás és igazgatás • De fennmarad a westminsteri parlament szupremáciája • 1921: angol-ír szerződés: London és az el nem ismert ír köztársasági kormány között egyezség: • Az Ulster nélküli Írországnak a brit domíniumok jogállását adja: • Létrejön az Ír Szabad Állam

  47. 4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (1) • A) Jogállás: • Domíniumi jogállás: saját TH és felelős kormány • Az anyaországot a brit uralkodó által kinevezett kormányzó képviseli • A brit parlament felsőbbrendű, de ritkán hoz a domínium kormányzatát érintő törvényeket

  48. 4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (2) • B) Alkotmány: • Az Ír Szabad Állam (SaorstátEireann[sǝ:rstat æ:rǝn]) a Brit Nemzetközösséget egyenrangú tagja • Minden hatalom az ír néptől származik (republikánus) • Átveszi a brit parlamentáris formákat, de bizonyos nemzeti sajátosságokkal: • Gyengíti a miniszterelnök pozícióját az angol PrimeMinisterhez képest • Bevezeti a népszavazás intézményét (népi kezdeményezés és referendum)

  49. 4. Az Ír Szabad Állam jogállása és az 1922-es alkotmány (3) • TH: kétkamarás Oireachtas[ǝrahtas]: • Közvetlenül választott alsóház (DáilEireann[dʌiæ:rǝn]), domináns • Alsóház által a korábbi szenátorokból összeállított listáról választott felsőház (SeanadErieann[ʃanadæ:rǝn], felfüggesztő vétójog, pénzügyi törvényeknél ez sem; a két kamara közti vita esetén népszavazást lehet tartani) • A törvényeket a kormányzónak jóvá kell hagynia (de a formai kritériumok teljesítése esetén nem tagadja meg) • VH: alsóház által választott, neki felelős kormány: • Tagjai alsóházi képviselők is

  50. 5. A népszavazás szabályai (1) • Referendum: • Ha a TH elfogadott egy törvényjavaslatot, akkor 7 napon belül az alsóház 2/5-e vagy a felsőház többsége 90 napra felfüggesztheti a törvény hatályát • Ha ez idő alatt a felsőház vagy a választópolgárok 1/20-a kéri: népszavazásra bocsátják a törvényt • Vétó karakterű, a parlamenti kisebbség eszköze • Pénzügyi tárgyú törvényeket, valamint a béke, közegészség, közbiztonság megóvása szempontjából fontos törvényeket nem lehet népszavazásra vinni

More Related