Európai közjog I. Szalayné Sándor Erzsébet 2008/2009-as tanév II. félév

1. Európai közjog I.Szalayné Sándor Erzsébet2008/2009-as tanév II. félév Nemzetközi jog – nemzeti jog – EU-jog

2. A nemzetközi jog • Jogi jellege: a nemzetközi kapcsolatok mai rendszerében már nem vitatott • Számos tárgykörben a nemzetközi jogi szabályozás mértéke és dogmatikai tagoltsága eléri a nemzeti jogban megszokott mértéket • A nemzetközi kapcsolatok egyre mélyebb és szélesebb összefonódásai nélkülözhetetlenné teszik az ismeretét

3. A nemzetközi jog (folyt.) 4. Ma már minden nemzeti jogalkalmazónak ismernie kell saját jogterületének nemzetközi vonatkozásait is. 5. Az Európai Unió joga – amely nagymértékben hatással van tagállamainak nemzeti jogrendszerére – szintén a nemzetközi jogon alapszik.

4. Amiről beszélni kell … A nemzetközi jog sajátos jellege Nemzetközi jog – nemzeti jog különbségei

5. Nemzetközi jog sajátos jellege • A nemzetközi jog koordinatív jellege • A nemzetközi jog decentralizált jellege • A nemzetközi jog individuális jellege • A nemzetközi jog politikai és etikai vonásai • A nemzetközi jog közvetett jellege

6. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata • Koordinatív jelleg • A nemzetközi jog egyenjogú, szabad államok közti viszonyokat szabályozza („szuverén egyenlőség”) • Annak ellenére, hogy a nemzetközi jogot szokásos módon a „közjog” kategóriájába sorolják, alapvetően nincs köze a közjogot egyébként jellemző, tipikus alá-fölérendeltséghez. • A jogalapot a gyakorlat és a szokásjog szolgáltatja, nem pedig törvény és közigazgatási aktus. • Az államokon belül ismert/megszokott többségi döntéshozatal messzemenően ismeretlen jelenség.

7. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata 2. Decentralizált jelleg • A nemzetközi közösség nem rendelkezik kialakultnak mondható intézményrendszerrel • Régi és újabb elméletek ellenére a nemzetközi közösségnek nincsenek „világ”-szervei (ill. csak kevés ilyen van) • Mint a távoli jogtörténeti időkből ismert „alulfejlett” jogközösségek esetében, a nemzetközi jog esetében is kiemelkedő szerepe van az önsegélynek ill. az önkéntes jogkövetésnek • „Csak az erősebb tudja a jogát érvényesíteni” tétel veszélye reális veszély a nemzetközi kapcsolatokban, annak ellenére, hogy az erőszak tilalmának elve ezt igyekszik kordában tartani – de nem bizonyult eddig tökéletes eszköznek

8. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata 3. Individuális, konkrét jelleg • A nemzeti jogban a tipizálható esetek igen nagy számban, relatíve hasonló körülmények között fordulnak elő, így absztrakt, nagymértékben általánosítható jogelvek megfogalmazása természetesnek, gyakorinak mondható. • A nemzetközi jogban ezzel szemben lényegesen kisebb számú alanyról, individuális, történelmi léptékű hatalmakról, egészen konkrét problémákról van szó. • A jogügylet a jogi normával nagyon gyakran egybeesik. • Az alanyi jog és a jog tárgya közti különbségtétel értelmezhetetlen. • A nemzetközi joggal napi szinten foglalkozók fentiek miatt óva intenek az általánosításoktól a nemzetközi kapcsolatok körében.

9. A nemzetközi jog sajátos jellegének magyarázata 4. Politikai és etikai vonások • A nemzetközi közösség alanyainak magatartását nagymértékben meghatározzák politikai és etikai vonások – sokkal nagyobb mértékben, mint a nemzeti jog hatókörén belül – főként azért, mert a nemzetközi közösség esetében hiányzik a tagállamon belül ismert végrehajtó apparátus. • A politikum jelentősége főként a nemzetközi szerződések értelmezése kapcsán erősödik fel, ismerni kell egy-egy nemzetközi szerződés megkötésekori tagállami szándékot, politikai hátteret a helyes alkalmazáshoz

10. A nemzetközi jogsajátos jellegének magyarázata 5. Közvetett jelleg • A nemzetközi közösség, amelynek működését a nemzetközi jog szabályozza, alanyainak körét tekintve közvetett: magánszemély csak kivételes esetben számít alanynak. • A nemzetközi jog alanyai tipikusan az államok és a nemzetközi szervezetek, a magánszemélyek csak akkor és csak annyiban, ahol és amennyiben az államok hajlandók a magánszemélyeket érintő felségjogaikról lemondani (ld. emberi jogok nemzetközi jogi védelme)

11. Nemzetközi jog – nemzeti jog A tényállások helyes megítéléséhez nélkülözhetetlen a két jogrendszer közti alapvető különbségek ismerete • Mellérendeltség – alá-fölérendeltség • Jogalkotó – jogalkalmazó egybeesése ill. szétválása • Jogorvoslat fakultatív ill. kötelező volta • Szankciórendszer hiánya – megléte

12. Az Európai Unió jogrendszere Az EU jogrendszere a nemzetközi jog és a nemzeti jog összefüggésében értelmezhető. - a nemzeti jogból nyert felhatalmazás alapján - a nemzetközi jog eszközrendszerét felhasználva alakult ki a - „harmadik” jogrendszer, az EU jogrendszere, melynek elemei - visszaáramlanak a tagállamok nemzeti jogrendszereibe, és amely - szupranacionális jelleggel bír: közvetlen hatály és kötelező bíráskodás TEHÁT: Az EU jogrendszere sem a nemzetközi joggal, sem a tagállamok nemzeti jogrendjével nem azonosítható, de mindegyikhez szorosan kötődik

13. Feladat Melyek a három jogrendszer • Nemzeti jog • Nemzetközi jog • Európai Unió jogrendszere közti különbségek és hasonlóságok ?????

14. Néhány jogeset Bernadotte gróf ügye (ENSZ nemzetközi jogalanyisága) Omega Spielhallen GmbH ügy (emberi méltóság és/vagy gazdasági alapszabadság?)