SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 29. Fazekas Krisztián

2. Egyház, vallás és vallásosság a középkorban SG Nyári Tábor, Hajdúszoboszló 2005. július 29. Fazekas Krisztián

5. Miről is lesz szó? • Definíciós kérdések • Ókor • A kereszténység kialakulásáról • A kereszténység a római császárok korában • A hittételek rögzítése • Az egyházszervezet kialakulása • Kora középkor • Szerzetesrendek • A kora középkori egyház kiemelkedő alakjai • A Pápai Állam létrejötte • Társadalomszervező szerep • Az egyház kettészakadása

6. Miről is lesz szó? • Érett vagy virágzó középkor • A keresztes hadjáratok • Invesztitúraharc • A pápaság hanyatlása • Megoldási kísérlet • Záró gondolatok

7. Definíciós kérdések Egyház: • teológiai felfogás szerint „mennyek országa” • templom • hívők gyülekezete • használhatjuk az egyházi hierarchiára, a papi tisztségek összességére Vallás: • az ember viszonya Istenhez • az erkölcsi érzet mellett a vallás különbözteti meg az embert az állattól • alapítója és fenntartója a civilizációnak

8. A kereszténység kialakulásáról Palesztina a római korban: • Nagy Heródes (Kr.e. 37-Kr.u.4.) idején születik Jézus Krisztus • 6-tól Júdea provincia • Pontius Pilátus (26-36) helytartó • a római elnyomás miatt a zsidók a Messiás eljövetelét várják • Jézus tanítása: a szeretet parancsa • a kereszthalál • monoteizmus • az Újszövetség kialakulása, az apostolok feladata • a „páli” fordulat jelentősége Már nemcsak a zsidók, hanem minden nép körében terjesztik a kereszténységet.

9. A kereszténység a római császárok korában • Kezdetben nem különböztetik meg a zsidó vagy a misztériumvallásoktól • Nero idején (64) – első keresztényüldözések • Domitianus, Detius, Valerianus és Diocletianus, ui. a keresztények nem ismerték el a császárt istenként • váltás: Nagy Konstantin idején • „e jelben győzni fogsz” – ez a kereszt • 313. milánói edictum – türelmi rendelet • 391. államvallássá teszi Theodosius

10. A hittételek rögzítése • az Ószövetséget nem tagadja meg a kereszténység • a zsidók és keresztények Istene azonos Nagy Konstantin, 325. niceai zsinat • ez az első egyetemes zsinat=megbeszélés • a fő kérdés a Szentháromság • egylényegű (homousziosz) vagy hasonló lényegű (homoiusziosz) • a Hitvallás (Credo) megfogalmazása • ezután az ortodox (azaz igaz hitű) kereszténységtől eltérő nézeteket eretneknek nevezik

11. Az egyházszervezet kialakulása • 4-5. sz. a birodalmi egyházszervezet kiépítésének kora • az egyes közösségek vezetői az episzkoposzok, azaz püspökök • mellettük működik az idősebbek, a presbiterek tanácsa • a papok segítői a diakónusok • további tisztségek: érsek, bíboros, pápa • összefoglaló néven: a klérus • világi segítők: laikusok • a szertartások rendje a liturgia • legfontosabb központok a patriarkátusok: Róma, Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly, Jeruzsálem

12. A pápai tisztség • a VI. sz.-ban még minden püspököt megillet a pápai cím • a VII. sz.-tól a pápa Szent Péter utóda Róma püspökeként • legfőbb és teljes joghatósági hatalma van az egyház felett • egyházi rendeletei a kánonok • hatalma független a világi hatalomtól • a legfőbb vallási tanító és egyházi kérdésekben tévedhetetlen • a bíborosok gyűlése, a konklávé választja • legfőbb jelképe a halászgyűrű, az egyenes pásztorbot mellett a pápai tiara

13. Szerzetesrendek • ősének a remeteség tekinthető • az evangéliumi tanácsokat próbálják megvalósítani az aszkézisen keresztül • engedelmesség • szegénység • szüzesség • keletena bazilita rend alakult a IV.sz.-ban, egyedüli rendként, a reformok igénye nélkül • nyugaton elsőként Szt. Benedek gyűjti össze a remetéket, létrehozza a bencés rendet 529-ben • Regula; „Imádkozzál és dolgozzál!” • Írországban is megjelenik a szerzetesi életforma • jelentős képviselőjük Szent Patrik • fontos részt vállalnak a hittérítésben

14. Szerzetesrendek Fő érdemük: • a pogányok (=paganus=vidéki) megtérítése • kódexkészítésen keresztül az antik kultúra átörökítése • az embereknek új hitet adnak a zűrzavaros világban

15. Szerzetesrendek • a XI.sz.-tól megjelennek új szerzetesrendek • karthausi rend, akik némasági fogadalmat is tettek • ciszterciták, akik az új mg.-i és ipari technika terjesztéséhez járulnak hozzá • premontreiek, akik térítettek és prédikáltak • a XIII.sz.-ban koldulórendek alapulnak, melyek városokban éltek • domonkosok, akik pogányokat térítettek, megkapták az inkvizíció jogát • ferencesek, akik egyetemeken oktattak

16. A kora középkori egyház kiemelkedő alakjai • Szent Ágoston és a hét szabad művészet • Szent Ambrus milánói püspök • Boethius, Arisztotelész fordítója • Sevillai Izidor, aki kigyűjtötte az antik ismeretanyagot • Nagy Szent Gergely pápa (590-604) • Rómához csatolta a környező területeket • gregorián énekek összegyűjtése • a liturgia megreformálása • nagyarányú térítések kezdődnek • „a szegények Bibliája”

17. A Pápai Állam létrejötte • 751-ben a langobárdok elfoglalják Ravennát, és környékét • ugyanebben az évben Kis Pippin, és a Karoling-dinasztia formálisan is felveszi a frankok felett a királyi címet • a pápa veszélyben érzi magát, Pippinhez fordul • egyezség: pápa megkoronázza, cserébe Pippin megvédi, sőt neki adja a ravennai Exarchátust, a római Ducatust és a dél-itáliai Pentapolist (754) Ezzel létrejön a Pápai Állam, mely már világi hatalomnak is birtokosa ezentúl. http://www.vatican.va

18. Társadalomszervező szerep • a frank birodalom felosztása (843) után Európában nincs erős feudális hatalom sehol • az egyházra hárul a társadalom kordában tartása • „Isten békéje” (treuga Dei) mozgalom • tilos a termelőket bántalmazni • a lovagok fegyverhasználatát is korlátozza • a lovagok átnevelése: hivatásuk legyen a vallás, az elesettek, szegények védelme • az írástudás miatt kiemelt helyzetben van a papság • nagy fontosságú a vallás szerepe a letelepülő népek történetében • önálló, szilárd államot csak a kereszténységet felvett népek tudnak létrehozni • meghatározó, hogy nyugati vagy keleti kereszténységet vesznek-e fel

21. Az egyház kettészakadása Okok: alapvetően Kelet és Nyugat különbségei Kelet: • császárság • cezaropapizmus • görög • Konstantinápoly • pátriárka Nyugat: • 476 után nem egységes • világi és egyházi hatalom • latin • Róma • pápa Emellett jelentősek a szertartásbeli különbségek is. Ezek miatt 1054-ben megtörténik az egyházszakadás, a skizma.

22. A keresztes hadjáratok Előzmények: • szeldzsuk törökök elfoglalják a Szentföldet • zarándokutak megtisztítása • nyugaton túlnépesedés, kellenek új területek • levantei kereskedők hasznot remélnek • pápa az újraegyesítést szeretné 1095-ben II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton meghirdeti a keresztes háborút.

23. A keresztes hadjáratok • I. keresztes hadjárat: 1096-99. Szentföld visszaszerzése, majd ott 3 önálló államot hoztak létre Antiochia, Edessza és Jeruzsálem központokkal • II. és III. hadjárat: 1146-48 ill. 1189-92. a szeldzsukok visszaszorítására, illetve az időközben elvesztett Jeruzsálem elfoglalására indul – sikertelen, de béke: zarándokhelyek biztosítása • IV. hadjárat: 1202-04. Velence vezetésével beveszik Bizáncot Latin Császárság (1204-61) • 1212: gyermekek hadjárata • II. András hadjárata 1217-ben

25. A keresztes hadjáratok Mérleg: • a XIII.sz. végéig zajlanak • Hispánia és Németország területei nőnek • Európába jut az antik és iszlám kultúra • Bizánc kereskedelmi uralmát átveszi Velence és Genova • nem egyesül az egyház, de a Pápai Állam befolyása megnő • Anglia és Franciaország európai szerepre tesz szert • a világ kitágul

26. Invesztitúraharc avagy a pápaság és a császárság küzdelmei • egy időben zajlik a keresztes hadjáratokkal • két kard elmélete: Krisztus a lelki kardot a pápaságnak, az anyagi kardot a világi uralkodóknak adta, azaz kettéosztotta a hatalmat • két hatalom elmélete: I. Gelasius pápa (494) – a papi hatalom nagyobb a világi hatalomnál • az invesztitúraharc lényege, hogy kié lesz az európai vezető szerep: a pápáé vagy a német-római császáré? • XI. sz. a pápa szeretne világi hatalomra is szert tenni • ez az igény összefonódik az egyház reformjával

27. Invesztitúraharc • clunyi reformmozgalom: • a papok ne éljenek világiasan • a papi tisztségek kiárusítása szűnjék meg • cölibátus bevezetése • invesztúra (=püspökök kinevezésének és beiktatásának joga) megszerzése az egyház számára • egy korábbi clunyi bencés lesz a pápa 1073-ban, VII.Gergely • 1075. Dictatus papae avagy Dekrétum a pápai hatalomról • 1076. wormsi zsinat – IV. Henrik • 1077. Canossa-járás

28. Invesztitúraharc • 1122. wormsi konkordátum (=világi és egyházi hatalom közötti egyezség) • megosztják az invesztitúra jogát • császár a birtokot adja, pápa a vallási tisztséget • 1123-ban, az I. lateráni zsinaton szentesítik • Barbarossa Frigyes német-római császár szemet vet a lombard városokra • 1176. Legnano – veszít a Lombard Liga és III. Sándor pápa ellen

29. A pápaság fénykora • III. Ince (1198-1216) idején • kiépül az egyházi bürokrácia • abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója • támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben • IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen

30. A pápaság fénykora • III. Ince (1198-1216) idején • kiépül az egyházi bürokrácia • abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója • támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben • IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen • a XIII. sz.-ban a pápaság Itália hatalmi viszályaiban merül el

31. A pápák avignoni fogsága • IV. Szép Fülöp francia király (1285-1314) pénzzavarba kerül háborúi miatt, megadóztatja az egyházat • a pápa, VIII. Bonifác kiközösíti • Fülöp elfogatja a pápát, halála után a székhely Avignonba kerül át 1309-78. • ez mutatja a pápaság válságát • ezután születik meg a visszaállítás igénye, a konciliarizmus • 1378-ban a pápa visszatér Rómába, de francia nyomásra két pápát választanak • a konciliaristák, köztük sok bíboros 1409-ben le akarják mondatni a két pápát és újat választani, helyette lesz egy 3. pápa Bolognában

32. A válság tovább mélyül • emellett komoly problémát jelentenek az egyház számára az ébredező nemzeti törekvések • az őskeresztény szegénységhez való visszatérést, a királyi hatalom pápától való függetlenségét akarta John Wyclif (1320-84),hatására fordították angolra a Bibliát, elvetette az egyházi hierarchiát • az ő nézeteit Husz János (1369-1415) átvette, de a nemzeti törekvés a cseheknél birodalomellenes éllel is párosult

33. Megoldási kísérlet 1414-18. Konstanz – egyetemes zsinat • Luxemburgi Zsigmond elnököl • a középkor legnagyobb szabású tanácskozása 3 pápával, 29 bíborossal és 33 érsekkel • célok: • a hármas pápaság megszüntetése • az egyház általános reformja • a tévtanok, ezen belül is a huszitizmus leküzdése • eredmények: • a 3 pápát letették, újat választottak • Husz máglyahalála • öt reformdekrétumot hoztak • a XV. sz. közepére túljut az egyház a válságon

34. Záró gondolatok • a kereszténység vezet át a bukó Rómából egy olyan világba, ahol az egyén legalább az üdvözülésben reménykedhet • ezt használja ki a kezdetben szükségszerűen szerveződő egyház • mely hol segíti, hol verseng a világi hatalmakkal • a kultúra átörökítése a kereszténység érdeme • hatása is jelentős az irodalomban, a művészetekben • saját belső vetélkedéseinek következtében válságba kerül, de ennek is van történetileg haladó jellegű hatása, mégpedig az ébredező nemzeti öntudat a vallás terén • ez ötvöződik majd a kor többi kihívásával és vezet el az egyház megújulásához, vagy inkább megváltozásához, a reformációhoz

35. Köszönöm a figyelmet! http://www.sulaco.hu/toriszekcio