Üzleti jog: szerződések joga

1. Üzleti jog:szerződések joga Szerződés érvényessége, hatálya Szerződés biztosítékai szerződésszegés Dr. Tóásó Erika- Dr. Kollárné Déri Kriszti Magyar Coachszövetség KA - Dr. Kollár Coaching http://www.szervezetepites.hu

2. Szerződéstípusok

3. A szállítási szerződés és a vállalkozási szerződés • A szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben kikötött dolgot egy későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni (határidős adás-vétel); • A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhető teljesítmény létrehozására „vállalkozik” a megrendelő pedig köteles a szolgáltatást átvenni és a díjat megfizetni; • A vállalkozó a munkát saját költségén végzi, köteles azonban a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését!; • Alvállalkozói struktúrák → vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult → vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely a nélkül nem következett volna be.

6. Alapszabályok szerződéskötéshez • A kintlévőség kialakulásának megakadályozása Szerződéskötés előtt üzleti partner ellenőrzése. Fizetési készségének és képességének, pénzügyi helyzetének feltárása. • Konkrét, személyre szabott szerződés A szerződés tervezetét szakemberrel készítse el, hogy a megfelelő jogi garanciák és biztosítékok feltétlenül szerepeljenek benne. • Számlázáskor figyelni kell az adatokra A számla kibocsátása előtt az üzleti partner cégadatainak ismételt ellenőrzése szükséges. Ezzel elkerülhető, hogy tévesen kiállított számlára hivatkozva, a számla visszaküldésre kerüljön. • Későbbi kifogások megelőzése Üzleti partner minőségi vagy határidővel kapcsolatos kifogásaira haladéktalanul, érdemben kell válaszolni. Ezzel megelőzhető az a helyzetet, hogy fizetési késedelem esetén erre hivatkozzon. • A határidőkre fokozottan kell ügyelni Teljesítés után haladéktalanul ki kell küldeni a számlát. A fizetési határidő lejártát követően azonnal jelezni kell a részére a nem teljesítést. • Az ígéreteknek nem szabad hinni

7. hatályosság érvénytelenség fogalma, fajai, okai és jogkövetkezményei Szerződés érvényessége, hatálya

8. Hatályosság • A hatályosság a szerződés aktív (lét)szakát, alkalmazási „zónáját” jelenti. • Feltételezi a szerződés jogszabályi feltételeknek való megfelelését: az érvényességet. • A hatályosság jelenthet • időbeli körülhatárolást, vagy • érintett személyi (illetve tárgyi) korlátozását

9. Szerződések időbeli hatálya • kezdő időpont megjelölése (többnyire előre, vagy utólagosan megszerkesztett szerződések esetében, ahol a megállapodás létrejötte/írásba foglalása, és kötelem kialakulása nem egy időpontra esik) • megszűnési időpont meghatározása (határozott idejű szerződések) • felfüggesztő feltétel megjelölése (a szerződés létrejötte jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ) • bontó feltétel megjelölése (a szerződés megszűnése jövőbeli bizonytalan tényezőtől függ)

10. Érvénytelenség fogalma • érvénytelen szerződés esetében a felek által körülírt szerződési tartalom nem válik „joggá”, peres úton nem kikényszeríthető. • Az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, • MERT „HIBÁS” : • A szerződési akarat, vagy • Az akarat kinyilvánítása, vagy • A célzott joghatás

11. Fajai: semmisség és megtámadhatóság Érvénytelenség lényege, joghatása – érvénytelenségi okok ÉRVÉNYTELENSÉG

12. Semmis vagy megtámadható

13. Érvénytelenségi okok

14. Összefoglalás

15. Szerződés biztosítékai: mellékkötelezettségek csoportosítása, belső garanciák - külső garantőrök, személyi és dologi jellegű biztosítékok Szerződést biztosító mellékkötelezettsé-gek

16. Biztosítékok csoportosítása • A szerződéses biztosítékok a szerződéses kötelezettségek teljesítését segítik elő. • Csoportosításuk szempontjai: • a szerződő feleket kötelezi-e valami plusz teljesítésre vagy szolgáltatásra a szerződésen belül, vagy pedig • a szerződéshez kívülről bekapcsolódik egy harmadik személy, „garantőr” • Személyi, vagy dologi jellegű biztosítékok

17. A biztosítékot maga a szerződő fél nyújtja • a foglaló, • a kötbér, • az óvadék, • az (adós saját tulajdonában lévő zálogtárgyra külön kikötött) zálog, • és a jogvesztés kikötése esetében

18. 3. A beszállítói szerződések tipikus jogi sajátosságai – Hibás teljesítés – szerződéses biztosítékok • Kötbér:írásban; nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére szóló kötelezettségvállalás; • Jótállás:a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli; • Bankgarancia:„A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni” /Ptk. 249. §/ , az un. „feltétel nélküli” bankgarancia; • Jogvesztés kikötése:„A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné” /Ptk.250. § (1)/

19. Külső garanciák • (nem az adós, hanem külön zálogkötelezett vagyontárgyára kötött) zálog, • kezesség, • és bankgarancia esetében

20. Személyi – vagy dologi jellegű biztosíték • A személyi jellegű biztosítéknál (kezesség) a fő szabály a személyhez rendelt teljes vagyoni felelősség, azonban ez természetesen limitálható összegszerűen, sőt nem ismeretlen az időbeli, határidős korlátozás sem (bankgarancia). • A dologi jellegű biztosítéknál (zálog) a fő szabály a dologhoz (zálogtárgyhoz) rendelt felelősség, a felelősség csak a dologra vonatkozóan váltható be, a dolog átruházásakor a mellékkötelezettség is átszáll („elhagyja” a kötelezettséget vállaló személyt)

21. késedelem hibás teljesítés meghiúsulás szerződésszegés

22. Késedelem • A késedelem mind a kötelezett, mind a jogosult részéről beállhat. • A kötelezettséget nem a szerződésben meghatározott időben teljesítik (kötelezett határidőre vagy felszólításra nem teljesít, jogosult nem készíti elő az átvételt, nem fogadja el a teljesítést, nem ad nyugtát stb. )

23. Késedelem jogkövetkezményei

24. Szavatosság - jótállás Hibás teljesítés

25. Szavatosság • Kellékszavatosság Eladó szavatolja, hogy a dolog mennyiség és minőség szerint megfelel a szerződésben vállalt paramétereknek, rendeltetésszerű használatra alkalmas (szerződési célnak megfelel) • Jogszavatosság Tulajdonos (eladó) szavatolja, hogy a tulajdonjog átszállásának és a dolog rendeltetésszerű használatánakjogi akadálya nincs („per-teher- és igénymentes)

26. Kellékszavatosság esetén érvényesíthető jogok • kijavíttatás, árleszállítás • kijavítás/javíttatás mással a kötelezett költségén • kicserélés (nem javítható vagy csak értékcsökkenéssel javítható hiba esetén, és csak fajlagos szolgáltatás esetén) • szolgáltatás újbóli teljesítésének a követelése (ez a cserének a megfelelője, ha a szerződés tárgya nem dolog adása, hanem valamilyen tevékenység ellátása) • ellenérték (arányos részének) visszatartása • elállás (ha a javítás, csere nem lehetséges) • kártérítés (a minőségi hibás teljesítésből eredően bekövetkezett egyéb károk esetén, ha a hibás teljesítés a kötelezettnek felróható – pl. az eladó tudott a dolog rejtett hibájáról, és azt nem közölte a vevővel) • a szavatossági jogok között a jogosult választhat, a választott lehetőségről – nyilván indokolt esetben – másik jogra áttérhet (indokolatlan áttérésnél meg kell térítenie az ebből esetlegesen felmerülő kárt)

27. Szavatossági igényérvényesítés határideje • Jogvesztő határidő a teljesítéstől számított 1 év, tartós használatra rendelt termék esetén 3 év, vagy a jogszabályban egyébként megállapított időtartam (5, 8, 10 év stb.). Mint azt a 8. sz. táblázatban kifejezetten kiemeltük, a jogvesztő határidőn belüli igényérvényesítésnek csak az számít, ha az igényt bíróságra kereset formájában benyújtják. • Ezen belül elévülési természetű határidő • a teljesítéstől számított 6 hónap (ha a hiba rögtön felismerhető), • vagy ha a rejtett hibát később ismeri fel a jogosult a teljesítéshez képest, úgy a felismerésétől számított legalább 3 hónap - ha a 6 hónap lejártáig annál kevesebb volna is hátra, vagy éppen a 6 hónap már le is telt (a teljesítéstől a hiba felismeréséig az elévülés nyugszik, és onnan kiegészül 3 hónap határidővel a Ptk. 326.§(2) alapján - ha a felismeréskor a 6 hónapból több mint 3 hónap van még hátra, úgy ez a hosszabb határidő áll rendelkezésre)

28. Igényérvényesítési határidők az elévülés és a jogvesztés

29. Elévülés - jogvesztés • Elévülés • Időmúlás releváns jogi tény • általános érvényű, a Ptk. 324-327. § alapján általánosan érvényes a követelésekre • Jogvesztés • Időmúlás releváns jogi tény • a jogszabályok külön kimondják bizonyos esetekre, és kifejezetten jelölik a határidő elmulasztásának a jogvesztő jellegét

30. A szerződés megszűnése teljesítéssel, illetve beszámítással • Teljesítéssel: külön tárgyaljuk. A szerződés normál megszűnési módja a teljesítés, ha a szerződés kiváltja a célzott joghatást akként, hogy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás is szerződésszerű. • Beszámítással: • Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. • Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk. • Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

31. A szerződés (és a kötelem) megszűnése teljesítés nélkül • Megszűnés-megszüntetés. • A szerződés megszűnése történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján. +elszámolási helyzet! • A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet meg egyoldalú jognyilatkozattal: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget! • Közös megegyezéssel (szerződésszüntető szerződéssel): • a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; • a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. • Egyoldalúan: • a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással • a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja).

32. A megszüntető, illetve felbontó szerződés • A szerződés megszüntetésének a felek közös akaratán alapuló módja. • Tulajdonképpen egy új szerződés, amely vagy a szerződés jövőbeli megszüntetésére (megszüntetés), vagy a szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megszüntetésére (felbontás) irányul. • Reverzibilis szolgáltatások: felbontás. • Irreverzibilis szolgáltatások: megszüntetés. • Elszámolási helyzet mindkét esetben. • Alaki követelmények: a szerződéskötés követelményei főszabály szerint.

33. A rendes felmondás • Lényege, jellemzői: • Jogszabály, vagy a felek szerződése biztosítja a rendes felmondás lehetőségét. • Egyoldalú jognyilatkozat (elfogadásra nincs szükség a hatályosulásához). • Nincs indokolási kötelezettség. • Felmondási időhöz kötött. • Formája főszabály szerint: a szerződéskötés formája. • A szerződést, illetve a kötelmet a jövőre nézve szünteti meg, elszámolási helyzetet eredményez. • Határozatlan idejű, ill. irreverzibilis szolgáltatású szerződések tipikus megszűnési módja (pl. bérlet).

34. A rendkívüli felmondás • Lényege, jellemzői: • Jogszabály vagy a felek szerződése biztosítja. • Egyoldalú jognyilatkozat. • Főszabály szerint szubjektív, azaz: a másik fél szerződésszegésének szankciója (kiv. pl.: megbízás; munkajog: próbaidő alatti megszüntetés). • Van indokolási kötelezettség. • Azonnali hatályú. • Formája: tipikusan a szerződéskötés formája. • Akár határozott, akár határozatlan idejű szerződéseknél alkalmazható. • A szerződést a jövőre nézve szünteti meg (ezért irreverzibilis szolgáltatásoknál tipikus), elszámolási helyzetet keletkeztet.

35. Az elállás • Jogszabály vagy a felek szerződése ad rá lehetőséget. • Egyoldalú jognyilatkozat. • A szerződést visszaható hatállyal, annak megkötésére tekintettel, szünteti meg. Elszámolási helyzetet keletkeztet. • Csak reverzibilis szolgáltatásoknál értelmezhető. • Formája főszabály szerint a szerződéskötés formája. • Két típusa van: • objektív: nincs szó a másik fél szerződésszegéséről; bánatpénzhez kötött. • szubjektív: a másik fél szerződésszegésének végső szankciója érdekmúlás esetén (nincs bánatpénz!).

36. Confusio • A szerződés jogosulti és kötelezetti pozíciója egy kézben egyesül: azaz a követelés és a tartozás ugyanazt a személyt illeti, ekkor a szerződés megszűnik. • Pl.: természetes személyeknél öröklés esetén, gazdasági társaságok egyesülésekor. • Harmadik személyek követelését a confusio nem érinti. • Váltó esetén a confusio nem szünteti meg a kötelmet.

37. Lehetetlenülés • Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)‏ • Fajtái: • fizikai • jogi • gazdasági (vitatott). • Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés. • Mindkét félnek felróható (szubjektív) vagy egyiknek sem (objektív): mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik. • Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye, tehát szubjektív lehetetlenülésnél inkább a kötelem, a szerződés szerződésszegés miatti módosulásáról van szó és nem megszűnéséről. (Hasonló a helyzet a teljesítés jogosa ok nélküli megtagadása esetén.)‏ • Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet.

38. A halál mint megszűnési ok • Személyhez kötődő szolgáltatások esetén vezet a szerződés megszűnéséhez. A forgalmi jellegű szolgáltatásokat nem érinti. • Tipikus pélkdája a megbízási szerződés; vigyázat: ügyvédi megbízási szerződés nem egyszemélyes ügyvédi iroda esetén nem feltétlenül szűnik meg (társügyvéd, ügyvédjelölt)!, illetve a tartási szerződés.

39. Jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat útján történő megszűnés • Megszűnik a megbízási szerződés: ha a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik; illetve a megbízott a cselekvőképességét elveszti; vagy ha a megbízás tárgytalanná válik. (Első két eset: tipikusan bírósági határozat eredményezi a megszűnést; harmadik eset: jogszabály biztosítja a megszűnés lehetőségét.)‏ • Jogszabálynál fogva szűnik meg a polgári jogi társaság, ha a tagok száma egy főre csökkent. • Gazdasági társaság cégbíróság általi megszüntetése szankcióként. • Tartási, illetve életjáradéki szerződés bíróság általi megszüntetése a felek közötti bizalom végső megbomlása esetén, ha a tartási szerződés nem változtatható át életjáradékivá, ill. az életjáradék szolgáltatása méltányolható akadályba ütközik. • Ingatlan kisajátítása közigazgatási határozattal a bérleti / haszonbérleti szerződés megszűnéséhez vezet.

40. Elévülés 1. • Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. • Kezdete: a követelelés esedékessé válása. • Ideje általában 5 év. • Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

41. Elévülés 2. • Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

42. Elévülés 3. • Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: • a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; • a követelés bírósági úton való érvényesítése; • a követelés megegyezéssel történő módosítása; • egyezség; • tartozáselismerés a kötelezett részéről; • a kötelezett értesítése az engedményezésről.

43. A jogvesztés 1. • Az időmúlás hatása az alanyi jogra lehet: • elévülés: az alanyi jog bírósági kikényszerítésének lehetősége szűnik meg, • jogvesztés: maga az alanyi jog eszényik el; jogszabálynak kifejezetten ki kell mondania a határidő jogvesztő jellegét!

44. A jogvesztés 2. • Szemben az elévüléssel, ahol az alanyi jog már soha nem lép többé igényállapotba, de továbbra is fennmarad, így az önkéntes teljesítés nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak, a jogvesztő határidő magát az alanyi jog megszűnését jelenti. Az alanyi jog megszűnése ellenére önként teljesített szolgáltatás jogalap nélküli gazdagodással visszakövetelhető. • Pl.: szavatossági igény érvényesítése főszabály szerint 6 hónapon belül lehetséges (szubjektív, elévülési jellegű határidő), korlátja objektív, jogvesztő határidő: 1 (tartós fogyasztási cikkek esetén) 3 év.

45. Jótállás • A jótállás a szavatossághoz képest kevésbé általános fogalom: • nem érvényesül általánosan, csak ha az adott szerződésben szabályozzák (szerződésben vállalja a kötelezett) • jogszabály írja elő a jótállás szabályainak a kötelező alkalmazását, illetve az érvényesítés időtartamát (pl. kötelező alkalmassági idő – tartós fogyasztási cikkek esetében).

46. Elévülési és jogvesztő határidők

47. Meghiúsulás • A teljesítés szerződéskötést követően fellépő lehetetlenülése, amelynek lehet az oka lehet: • Objektív vagy • Szubjektív

48. A meghiúsulás objektív és szubjektív oka Objektív: - jogszabályi rendelkezés (pl. jogellenessé válik a szerződés teljesítése, mert engedélyhez kötötté változtat a jogszabály egy addig engedély nélkül végezhető tevékenységet) - fizikai körülmény (a szerződés tárgyának megsemmisülése egyedi szolgáltatás esetében), - érdekbeli lehetetlenülés (ld. clasularebus sic stantibus), Szubjektív: - lehetetlenülés olyan okból, amiért valamelyik fél felelős (külön szabályozott esete a teljesítés megtagadása)

49. A meghiúsulás következménye Az egyik félnek sem felróható (objektív) lehetetlenülés jogkövetkezménye: a szerződés megszűnése + - ehhez kapcsolódóan az eredeti állapot helyreállítása, vagy - az addigi teljesítések kölcsönös elszámolása A másik félnek felróható (szubjektív) lehetetlenülés jogkövetkezménye: - a jogosult részéről a kártérítés, teljesítés kötelezett általi megtagadása esetén a késedelem, vagy a meghiúsulás szabályainak a tetszőleges választása és alkalmazása, • kötelezett részéről a kötelemből való szabadulás, kártérítés

50. Bírósági eljárás: Előnye: végleges, végrehajtható, határozat születik ami mindkét félre nézve kötelező, Hátránya: bizonyítás nehézkes, elhúzódó költségigényes perek, melyek kimenetele kétséges, mert sok év után már a végrehajtás eredményességét meghiusíthatja egy csődeljárás vagy felszámolás. Választottbírosági eljárás: Előnye: az eljárás a bírósági eljáráshoz képest gyors, az üzleti életben tapasztalt bírák előtt folyik az eljárás, amelyek személyét a felek választhatják meg, a felekre nézve kötelező döntés születik. Hátránya: Rendkívül drága Közvetítői eljárás: Döntése nem kötelező Jogviták rendezése