1 / 34

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. VII. A parlamentarizmus főbb intézményei. 16. A parlamentarizmus főbb intézményei I . 17. A parlamentarizmus főbb intézményei II . Az államfő jogállásának jellegzetességei Az államfő és a kormány viszonya. Forrás:

Download Presentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VII. A parlamentarizmus főbb intézményei • 16. A parlamentarizmus főbb intézményei I. • 17. A parlamentarizmus főbb intézményei II. • Az államfő jogállásának jellegzetességei • Az államfő és a kormány viszonya • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

  2. 16. tétel: A parlamentarizmus főbb intézményei I.(a politikai felelősség, a felelős kormányzás; az uralkodó sérthetetlensége, a királyi tanácsadók jogi felelőssége, az egyéni és kollegiális felelősség, a bizalmatlansági, illetőleg a bizalmi indítvány)

  3. 1. Politikai felelősség Címzettje: VH (kormány) 1782 Anglia: Lord North kormánya, inkább lemondott, hogy elkerüljön egy sikeresnek ígérkező bizalmatlansági indítványt Oka: az uralkodó nem vonható felelősségre, sérthetetlen

  4. 2. Az uralkodó sérthetetlensége Nem ítélkezhet felette bíróság vagy más emberi hatóság, hiszen hatalma Istentől ered A kormányzás azonban lehet rossz. Akkor ki ezért a felelős? – A király tanácsadói!

  5. 3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (1) • Anglia (14. sz.): impeachment eljárás (a királyi tanácsadó felelősségre vonása, ha valamely jogellenes intézkedésben közreműködött) • Gyakran azonban valójában politikai ok állt a háttérben ↓ • A 17-18. századtól az uralkodó a parlamenti többség tagjai közül nevezi ki tanácsadóit, tisztviselőit, hogy a kormányzati döntések parlamenti támogatottsága biztosított legyen • Ha azonban a parlamenti többség bizalma megrendül a tisztviselőben, kézenfekvő, hogy le is válthassa őt (őket) • Ez elterjed a 19. században az európai kontinensen is

  6. 3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (2)

  7. 3. A jogi felelősségtől a politikai felelősségig (3) KITÉRŐ A JOGI FELELŐSSÉG KAPCSÁN: Milyen jogszabályt sérthet meg a tisztviselő (miniszter)? • Alkotmányos jogrendet: • Pl. alapvető jog, szabadság megsértése, stb. • Rendszerint különös bírói fórum jár el: a képviselőház emel vádat, a felsőház kiválasztott tagjai döntenek • Az eljárás büntető karakterű • Közigazgatási jogrendet: • Pl. hatáskörtúllépés, hatáskörelvonás • Rendszerint közigazgatási bíróság jár el • Büntetőjogot: • Ha miniszteri minőségében sérti • Pl. vesztegetést fogad el, hatalmával üzérkedik (Polgári jogot) Visszatérés a politikai felelősséghez: ↓

  8. 4. Egyéni vagy kollektív felelősség

  9. 5. Bizalmatlansági indítvány – bizalmi indítvány A) Bizalmatlansági indítvány: - a politikai felelősség érvényesítésének jogi formája - ki kezdeményezheti? (pl. parlamenti frakció) B) Bizalmi indítvány: - a kormány maga kezdeményezi - pl. súlyos, népszerűtlen döntéssel összekötve, a felelősség szétterítése ill. politikai tőke kovácsolása érdekében [M.o.: kollektív felelősség és konstruktív biz. ind.]

  10. 17. tétel: A parlamentarizmus főbb intézményei II. (a parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása, a kormány megalakulása, a kormánytagság és a parlamenti tagság viszonya, az ellenőrzés egyéb formái, a költségvetési jog, a feloszlatás és az elnapolás, a kisebbségi kormányzás)

  11. 1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (1) Parlamentáris kormányforma = a kormány a parlamenti többségére támaszkodva kormányoz, s politikailag irányítja is e többséget (a kormányzás irányának meghatározása, jogalkotási program, stb.) • de politikai felelősséggel tartozik az parlamentnek Probléma: hogy fér ez össze a hatalmi ágak elválasztásának elvével? (Montesquieu)

  12. 1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (2) Általános séma: De kivételek:

  13. 1. A parlamentáris kormányforma és a hatalmi ágak elválasztása (3) Tehát: a szervezeti elválasztás nem jelent hermetikus elzártságot, egymástól elhatárolt működést • Sokkal inkább sajátos együttműködés, kölcsönös fékező-ellenőrző szerepkör • „checks and balances”

  14. 2. A kormány megalakulása (1) A parlament és a kormány viszonyának egyik kulcskérdése. Anglia példája: a VH vezetőit az uralkodó nevezi ki • A parlament erősödése nyomán egyre kisebb a mozgástere: • A kormányzás feltétele, hogy a parlament részéről fennálljon a bizalom

  15. 3. A kormány megalakulása (2) Az államfő általi felkérést/kinevezést követőn két lehetőség:

  16. 3. A kormány megalakulása (3) Az egyes miniszterek kinevezése: • A kiválasztás a kormányfő lehetősége (neki kell együtt dolgoznia velük) • A kinevezési jogkör formálisan az államfőé A TH és VH viszonyának másik kérdése:

  17. 4. A parlamenti tagság és a kormánytagság viszonya Kizárja-e a hatalmi ágak elválasztása, hogy átfedés legyen? Két fontos szempont – és modell:

  18. 5. A parlamenti ellenőrzés egyéb formái Parlamenti bizottságok, vizsgálóbizottságok Kérdések, interpellációk Költségvetési jog (Bizalmatlansági indítvány)

  19. 6. A kormány parlament fölötti ellenőrzésének egyéb formái A) Parlament-feloszlatási jog: • Kinek a joga: formálisan az államfőé, de a kormány kezdeményezheti • Mikor: ha a kormánytöbbség az új választástól azt reméli, hogy a meginogni látszó bizalom az új parlamenti összetétel révén helyreáll • Korlátok: • Pl. 1875-ös francia alaptörvény: csak a Szenátus jóváhagyásával • Pl. 1919-es Weimari Alkotmány: ugyanazon okból csak egyszer • Meghatározott határidőn belül új választásokat kell tartani B) A parlament elnapolása: • Kinek a joga: az államfőé (az angolszász hagyományban a képviselők maguk is dönthetnek így) • Az elnapolás alatt a parlamenti munka szünetel • Mikor: ha fennáll annak az esélye, hogy ez idő alatt új választás nélkül sikerül megoldást találni a politikai válságra • Korlátok: • Hány napra szólhat • Hányszor lehet elnapolni az ülést egy ülésszak alatt

  20. 7. Kisebbségi kormányzás Kormány – parlamenti többség nélkül • Rendszerint átmeneti forma – sok egyeztetést igényel, esetről-esetre összeszedett többség USA: „dividedgovernment” * * *

  21. Az államfő jogállásának jellegzetességei

  22. I. Monarchiákban (király/császár)1. Uralkodói sérthetetlenség (1) A király személye szent és sérthetetlen: • Bűnvádi eljárásnak nincs helye ellene • Bíróság elé nem idézhető • Különös büntetőjogi védelem (felségsértés) Összefügg az uralkodói „felelőtlenséggel”: • Nincs jogi felelőssége: jogszabálysértés esetén nem vonható felelősségre (hisz ő az emberi jog forrása) • Nincs politikai felelőssége: nem a parlamenti többségre épül a hatalma – nem váltható le DE: létezett a középkorban ellenállási jog (jusresistendi) – az isteni törvényeknek alá van vetve • Az abszolút monarchiákban azonban ez eltűnt

  23. 1. Az uralkodói sérthetetlenség (2) Alkotmányos monarchiákban megjelenik a miniszteri ellenjegyzés intézménye: • Az uralkodó intézkedése (esetleg szűk körű kivétellel) csak akkor érvényesek, ha azt valamely miniszter ellenjegyezte • A miniszter az ellenjegyzéssel felelősséget vállal (nem köteles ellenjegyezni, de akkor vissza kell adnia megbízatását)

  24. 2. A trónbetöltés rendje

  25. 3. Az uralkodó helyettesítése • Alapkérdés: a helyettes jogköre mire terjed ki? • Rendszerint szűkebb jogkör, mint a királyé • De ha elhúzódik a helyettesítés, akkor a helyettes jogköre gyakran „kiszélesedik”

  26. 4. Az uralkodó kormányzati jogosítványai Pl.: • rendeletalkotás (miniszteri ellenjegyzéssel) • „birodalmi végrehajtás” (Német Birodalom – alkotmányt sértő szövetségi tagállammal szemben) • utasítás-adás a közigazgatásnak (miniszteri ellenjegyzéssel) • a köztisztviselők kinevezése (nem föltétlenül csak a minisztereké) • az ország nemzetközi jogi képviselete • fegyveres erők főparancsnoksága • parlament összeívása, megnyitása, elnapolása, berekesztése, feloszlatása • törvények hitelesítése, kihirdetése • vétójog • kegyelmezés joga (klasszikus államfői jogkör) A parlamentáris fejlődésben egyre formálisabbá válnak (a gyakorlatban nem él mindegyikkel).

  27. II. Köztársaságokban (közt. elnök)1. Választása Lehetőségek: • Parlamenti jogkör (pártalku) • Kibővített parlament (pl. önkormányzati delegáltakkal) • Közvetlenül a nép (fontos a jelölés szabályozása – pl. Weimari Köztársaság: a legutóbbi választáson legalább 500 000 szavazatot elért pártok) • A parlament által választott kormány tagjai évenként rotációs rendszerben látják el az államfői feladatokat (Svájc)

  28. 2. Felelőssége A) Jogi: • Alkotmányjogi/büntetőjogi • A felelősséget érvényesíti: • Parlamenti különbizottság (USA: impeachment) vagy • Külön bírói fórum (pl. alkotmánybíróság) B) Politikai: • Ritka: • Weimari Köztársaság: a nép által választott elnököt népszavazás leválthatja a Birodalmi Gyűlés indítványára • Ma: pl. Szlovákia, Lettország (népszavazással vagy minősített parlamenti többséggel az elnök visszahívható)

  29. 3. Helyettesítése Szokásos módozatok: • A parlament elnöke • A miniszterelnök (pl. Weimari Közt.: a birodalmi kancellár) • Legfelsőbb Bíróság elnöke (pl. Weimari Közt. 1932 után) • Eleve van helyettese (USA)

  30. 4. Kormányzati jogosítványai Pl.: • Kinevezési jogkörök (a miniszterektől az egyetemi tanárokig) • A nemzeti hadsereg főparancsnoka • A parlament összehívása • Vétójog • Törvények aláírása/kihirdetése • Szükségrendelet alkotás (különleges állapot idején) • Az ország nemzetközi képviselete • Kegyelmezés joga (klasszikus államfői jogkör)

  31. Az államfő és a kormány viszonya

  32. 1. Abszolút és alkotmányos monarchiákban: • Az uralkodó maga a VH vezetője • A kormány tagjait saját belátása szerint választja ki • A parlamentek erősödésével egyre inkább a parlamenti többségből nevezi ki a kormányfőt

  33. 2. A parlamentáris monarchiákban/köztársaságokban: • A kormány tagjai esetén már nem az államfőhöz, hanem a parlamenthez való viszony a döntő • Az államfő joga a kormány tagjainak kinevezése, a parlamenti többséget szem előtt tartva

  34. 3. Prezidenciális/félprezidenciális rendszerekben:

More Related