A sport szociológiai definíciója

1. A sport szociológiai definíciója Olyan rekreációs vagy versenycélú tevékenység, amely fizikai erőre vagy ügyességre épül. Eredetileg csak a szabadban űzött rekreációs célú szabadidő-tevékenységeket tekintették sportnak, mint pl. a vadászat. A csapatok vagy egyének által előre meghatározott szabályok alapján lefolytatott játékos versengést inkább atlétikának minősítették. A sport és a játék közti egykori azonosság ma már teljesen elmosódott, nem minden sport tartalmaz játékos elemeket. Pedig épp ez különböztetheti meg a cirkusztól.

2. A játékosság • A játék lehet spontán vagy szabályozott. • A szabályozott játék lehet versenyszerű, mint a pl. pókerjáték vagy nem versengő, mint pl. a germekek ugrándozó „iskolázása”. • A verseny pedig lehet tisztán intellektuális, mint a sakk vagy a fizikai és szellemi tevékenység valamely kombinációja, mint pl. a foci.

3. Amatőr és profi • Amatőrnek számít mindenki, aki szabadidejében azaz részmunkaidejében űzi vagy nézi a sportot. Ez kultúrszociológiailag ennyiben a popkultúra része! • Profi pedig az lesz, aki elég közfigyelmet tud generálni sporttevékenysége számára ahhoz, hogy megélni próbálhat belőle. Ez ennyiben a magaskultúrának felel meg.

4. Profizmus kritériumai - profi szerződést kötöttek, - saját ügynököt/menedzsert alkalmaznak, - maguk állítják össze a versenyprogramjukat, és rendezvénynaptárjukat, függetlenül a nemzeti olimpiai hatóságtól.

6. Profizmus = a sport magaskultúrája • Az egyes sportágakban alapvetően annyi pénz forogjon, amennyi reklámértékénél (hányan nézik) és sportértékénél (hányan űzik)fogva ott keletkezik! (Ezt legfeljebb kiegészítheti de nem kompenzálhatja az állami támogatás). • A magaskultúra részekéntfelfogott versenysport állami (költségvetési) támogatásáról alapvetően le kell mondani, ezzel együtt a nemzeti érzésre hivatkozó legitimáció hegemóniájával szakítani kell. • Minőségbiztosítás!

7. Magaskultúra és popkultúra

8. Sportérték és reklámérték Az egyes sportágakban alapvetően annyi pénz forogjon, amennyi reklámértékénél (hányan nézik) és sportértékénél (hányan űzik)fogva ott keletkezik! (Ezt legfeljebb kiegészítheti de nem kompenzálhatja az állami támogatás). A magaskultúra részekéntfelfogott versenysport állami (költségvetési) támogatásáról alapvetően le kell mondani, ezzel együtt a nemzeti érzésre hivatkozó legitimáció hegemóniájával szakítani kell.

9. Termelő vagy fogyasztó • A showbiz (popkultúra) paradigmáján alapuló sportfelfogásban mindenki amatőrnek számít, aki akár az öntevékenység értelemben akár a néző értelmében véve a "fogyasztó„. • Csak az "profi", aki"termel", vagyis közfigyelmet (reklámbevételt) tud kelteni. • Ebben a megközelítésban azt lehet mondani, amolyan definícióképpen, hogy a sport popkulturális része nem más mint az egészség-megőrzés játékos formája, a sport professzionalisták által űzött magaskultúrába illeszkedő része pedig az emberi nembeli képességek továbbfejlesztése és kijjebbtolása.

10. A visszacsatolásos modell a sportelit és az amatőrök között • Az amatőrök mindig igyekeznek ellesni az élsportban alkalmazott technikát, ruházatot és sporteszközöket. Pl. a hátúszásban alkalmazott kartechnika. • Az élsportban kikísérletezett műszaki és sporttechnikai megoldások mind átterjednek a mindennapi életbe. Pl. a Forma 1 autós megoldásai.

11. Gazdasági háttér - dióhéjban • Cégek el tudnak adni felszerelést, működtethetnek sporteszközöket és infrastruktúrát, valamint szponzorálhatnak sporteseményeket. • Cégek magas percdíjakért megvásárolják a a sportközvetítések reklámidejét. • Végül egyes sportesemények maguk is eladhatóak szőröstül-bőröstül

12. Az olimpiák jövedelem diagramja

13. Futball VB „tulajdonosa” : FIFA Marketingértéke: $1.1 milliárd Marketer : Entertainment Marketing Communications, Zurich (Hirdetési bevétel $750 millió TV jogok : $300 ezt a TV társaságok kapják) Szponzoráló cégek : $250 Jegybevétel : $ 210 M Franchise és parkolás: $120 Másodlagos jogok: $85 millió Kísérő események : $100 Érmekibocsátás: $20

14. Az olimpia „tulajdonosa” a NOBhttp://www.olympic.org • Az olimpiai mozgalom a globális nonprofit világ legnagyobb ága. Két fő elvi törekvése van, amely az Olimpiai Chartában is kifejezésre juttattak: kordában tartani a politikát és a kommercializálódást . • Ad 1/ - politika: egyelőre kevés sikerrel • Ad 2/ - üzlet: ez azamatőrizmus története

15. IOC • A NOB tagsága meghívás alapján érhető el. Ezt hívják kooptálásnak, a teljes vezető testület szavaz az új jelöltekről • Az Olimpiai Mozgalom teljes autonómiával rendelkezik egy olyan programvagyon felett (nem nevezném tulajdonnak), amely az olimpiai játékok jövedelmét jelenti • A Testületben betöltött helyek tiszteletbeli pozíciók, fizetéssel nem jár csak költségtérítéssel. • A Lausanne-i székhelyű NOB szerint a teljes bevétel kevesebb mint 7 százalékát fordítják működési kiadásokra. Az összes többi az olimpia eszmét szolgálja: lecsepegtetik a nemzeti olimpiai bizotságokon keresztül a sportszövetségeknek és a Játékok mindenkori szervező bizottságának

16. Amatőrizmus • Az OlimpiaiCharta ragaszkodik a szabadidőben végzett sportés a fairplayelveihez. • Ennek a szigorú elvnek érvényt szerzendő, az amatőrizmus sok definíciójával kísérleteztek.Egészen 1971-ig a NOB e szabály szigorú kikényszerítésének híve volt.

17. Elüzletiesedés • A versenyzőknek és a sportszövetségeknek eleinte tilos volt logót visleniük illetve feltüntetniük. A szponzorálásról senki sem hallott, a sport szponzorálása pedig – az tehát, hogy a tömegekek érdeklődését kihasználva kereskedelmi üzeneteket juttassunk célba – még nem született meg. • A dolog azonban hamar kinőtte magát: először a stadionokban jelentek meg a hirdetések; kialakult a hivatalos és elismert beszállító fogalma, megjelent a franchise. • [1]

18. Az antikvitás olimpiája

19. Az olimpiák első hulláma • Az olimiák kommercializálódásának első hulláma az ókor vége felé következett be. Ami eredetileg szórakozás, testnevelés és szabadidős rekreáció volt, az leplezetlen üzletté vált. • Mivel ilyesmi az élet más területein is tapasztalható volt a Római Birodalomban, a hit védelmezői betiltották a játékokat. Theodosius császár pedig, a pogányság elleni harc élharcosa, szigorúan végre is hajtotta ezt a tilalmat.

20. Ennyi maradt belőle

21. Közgazdasági megfontolások • Az olimpia nem más, mint azoknak a sportágaknak a kollektívmarketing-erőfeszítése, amelyek nem állanak közel a szórakoztatóiparhoz. • National Broadcasting Company (NBC) Amerikában a Játékok 2000-2008 közötti közvetítésijogát $4 milliárdért szerezte meg. Ez a bevétel egyedül kiteszi a Játékok teljes bevételének 40 százalékát.

22. Egy másik globális sportesemény • A Senior Játékok népszerűsége gyorsan növekszik. A selejtezőkben egykori profik és jelenlegi amatőrök mérkőznek egymással. Ez azt jelenti, hogy sokan ötven év felett azért vesznek részt, hogy a pályán találkozhassanak egykori világhírességekkel. Ez már elég ahhoz, hogy az esemény jövedelmet hozzon. • A Játékok bevételei a világbéke, az együttműködés és az egészség céljait szolgálják.

23. Kockázati tőke szerepe a sportban • A kockázati tőke mint finanszírozási alternatíva • Nick Bollettieri sportiskolája