A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van

1. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van Tóth Zoltán tothz@bse.hu Budapesti Értéktőzsde Zrt. 2007.03.07

2. A tőzsdei kereskedés • Néhány szó a befektetésekről • Befektetési döntések alapjai • Elmélet és valóság

3. A tőzsdei kereskedés

4. Mi is az a tőzsde? • Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben • Szerepe elsősorban a tőkeallokáció • Mitől tőzsde a tőzsde: • nyilvánosság • egynemű, helyettesíthető termékek • szabályok szerinti működés Tpt. definíciója a tőzsdére: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

6. megbízások Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés

7. Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés

8. Befektetések, értékpapírok

9. Megtakarítási lehetőségek Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

10. A pénzügyi közvetítői rendszer PÉNZPIAC BANKOK HITELEK BETÉTEK VÁLLALATOK MEGTAKARÍTóK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC BEF. ALAPOK PÉNZTÁRAK

11. Alapvető értékpapír típusok Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

12. Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek • Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat • Tartalék a jövőre

13. Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

14. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

15. A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX: 21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX: 24,6% MAX: 4,2%

16. Kockázat a tőkepiacon • A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége • A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

17. Diverzifikáció - portfolió • A részvények kockázata két részre osztható • Egyedi kockázat • Szisztematikus vagy piaci kockázat • A részvények egyedi kockázata kiküszöbölhető diverzifikációval • Portfolió hozama a papírok hozamának súlyozott átlaga • A portfolió összesített kockázata függ a papírok együttmozgásától (korreláció) • 15-20 papírig gyors kockázatcsökkenés tapasztalható • Hatékony portfolió: adott kockázat mellett a legmagasabb hozamot biztosítja

18. Diverzifikálás… Kockázat Diverzifikálható piaci kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus) Eszközök száma a portfolióban

19. Eredmény 2 hónap után Diverzifikáció

20. Eredmény 1 év után Diverzifikáció

21. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

22. A részvény mint hosszú távú befektetésMagyarországon is igaz

23. Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

24. Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

25. A tökéletes befektető esete A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintrillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

26. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

27. Mi alapján hoznak befektetési döntést? Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

28. A technikai elemzés pillérei 1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

29. Egy tipikus példa – Elliot hullámok • Egy ciklus 5+3 részből áll: • emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

30. Most mit csináljunk?

31. Utólag könnyű

32. A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

33. Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

34. Mit jelent a bolyongás a BÉT-n? T napi hozam T+1 napi hozam

35. „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

36. Elmélet és valóságValóban ennyire racionális a piac?

37. Néhány alapvető befektetői gyakorlat Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor (Superbowl Indicator) (Ha AFL nyer → bessz, ha NFL nyer → hossz, 85%!) Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

38. Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

39. Van-e a piacnak memóriája? Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb

40. Néhány piaci anomália • Január effektus • Mikulás rallie • Mark Twain hatás • Péntek hatás • Kisvállalati hatás

41. 1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. • Lehet adózási oka • Portfolió átrendezések • Év eleji általános optimizmus

42. 2. Mikulás rali • A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében • Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb • Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

43. 3. Mark Twain hatás • Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban • Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december.„

44. 4. Péntek-5. Kisvállalti hatás • Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... • Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

45. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

46. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

47. A kereskedési idő – kereskedési szakaszok 8.30 -tól 16.40 -ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Azonnali piacon 16.35-36 ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 16.30 Határidős piacon 16.36-37 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz

48. A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

49. Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

50. Az értékpapír ügyletek elszámolása